Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-09-24 / 37. szám
PQMOGÁTS BÉLA Kitépett lap egy meg nem írt erdélyi naplóból Közel két hetet töltöttem Erdélyben: Székclyudvarhelytől Temesvárig és Marosvásárhelytől Aradig. Részt vettem az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szovátai konferenciáján, ott voltam Kolozsvárott az EMKE (Erdélyi Magyar Képzőművészeti Egyesület) elnökségének ülésén, majd kulturális díjainak ünnepélyes átadásán, előadást tartottam a protestáns találkozó keretében a gyergyószárhegyi irodalmi délutánon, az udvarhelyi Orbán Balázs-társaságban, majd Temesváron és Aradon a magyar iskolák tanárainak. Igen sok régi barátommal találkoztam és beszélgettem, nyugatiakkal és erdélyiekkel, akikkel már hosszú évek, sőt évtizedek óta váltunk szót az egész magyarság dolgairól. Zsúfolt napok, folytonos szaladgálás, találkozások, összejövetelek, néha egy-egy csendesebb félóra, barátokkal egy pohár sör mellett a szovátai szálloda éttermében vagy a temesvári Lloyd-soron. Mindenekelőtt a szovátai találkozóra igyekeztem, a Marosvásárhely és Székelyudvarhely között fekvő régi fürdőhelyen tartotta ugyanis a nagy hagyományokra visszatekintő Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem "akadémiai napjait", ezeken az idén kétszázötven-háromszáz érdeklődő vett részt Nyugat-Európából, Amerikából, Magyarországról és főként Erdélyből. A találkozó előadásai ezidén a "Kereszténység - megújulás - társadalom" témakörét járták körül. A nyugat-európai magyar protestáns értelmiséget összefogó szervezet korábban is a keresztény egység jegyében és vágyában dolgozott, együttműködve az ugyancsak a nyugati világban tevékenykedő Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom - Pax Romana szervezeteivel. Az idei összejövetelen is nagy szerepet kapott az ökumenizmus gondolata, nemcsak az Áldozócsütörtökön a szovátai református templomban tartott közös istentiszteleten, amelyen Vályi Nagy Ágnes bázeli magyar református lelkész és teológus, valamint Kányádi Sándor, Kossuth-díjas költő mellett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, továbbá a szovátai román orthodox lelkész is szolgálatot vállalt és igét hirdetett, hanem az "akadémiai napok" tartalmas előadásaiban és beszélgetéseiben is. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szovátai és gyergyószárhegyi összejövetelének többszörös eredménye volt: nemcsak a gazdag és értékes szellemi program és nemcsak az, hogy az erdélyi magyar értelmiség igen sok képviselője megismerkedhetett a nyugati magyar értelmiség képviselőivel, hanem az is, hogy ez utóbbiak hitelesen: a helyszínen találkozhattak az erdélyi gondokkal, törekvésekkel és reményekkel. A nyugati világban élő magyarok és ezek sorában mindenekelőtt olyan mozgalmak és közösségek, mint amilyen a protestáns szabadegyetem is - eddig is sokat tettek annak érdekében, hogy a kisebbségi magyarság helyzetéről a nagyvilág színe előtt hiteles tájékoztatást adjanak. Most, az erdélyi összejövetelen, amelynek programjához, éppen a találkozó első napján, hozzátartozott Marosvásárhely meglátogatása, részvétel a hírneves református vártemplomban tartott istentiszteleten és látogatás a Teleki Tékában, nos, az erdélyi‘találkozó csak növelte és elmélyítette a nyugati magyarok érdeklődését és elkötelezettségét az erdélyi magyarság iránt. A magyar értelmiség (ennek igen nagy része) már régóta Erdélyre figyel, és most, hogy az 1989-es romániai változások következtében ismét megnyíltak Erdély nyugati kapui (ha a bukaresti kormány intézkedései tesznek is arról, hogy ne lehessen igazán könnyen átlépni a küszöböt), Erdélybe is látogat. Legalábbis a szovátai szállodában, az udvarhelyi RMDSZ irodájában, a kolozsvári főtéren szüntelenül magyarországi és 1 nyugat-európai, sőt amerikai is' merősökbe ütköztem. Mindenki friss élmények és tapasztalatok birtokában kommentálta az erdélyi eseményeket: a magyar iskolák helyzetét, amely ma sem kedvezőbb, vagy éppen a kolozsvári "vatrás" polgármester mindig újabb támadásait a magyar kultúra intézményei ellen. Mi általában azt szoktuk számon tartani, hogy mi mindennel támogatjuk az erdélyi magyar értelmiség küzdelmes életét: helytállását a mostoha viszonyok között. Szükség is van erre a támogatásra, az ottani magyarság az elmúlt negyven-ötven év leforgása alatt elveszítette szinte mindenét. Nemcsak személyes vagyonát, családi örökségét, a sokévtizedes szorgos munka eredményeit, hanem intézményes, közületi javait is. Nincsenek iskolaépületei, művelődési létesítményei, ebben a tekintetben csak a töredékét birtokolja annak, ami a trianoni szerződést követő hatalomváltozás idején a kezében volt. Nos, ezért szüksége van az anyaország (az egész magyarság) támogatására, hiszen abban, hogy az erdélyi magyarság egy iskolaépülethez, egy szerkesztőségi helyhez vagy egy művelődési házhoz hozzájusson, a budapesti segítőkészségnek kell megmozdulnia. Van mégis valami, amiben mi kaptunk Erdélytől támogatást. Arra gondolok, hogy az erdélyi ‘ magyarság áldozatos helytállása nemzeti kultúrájának és önazonosságának védelmében, az egész magyarság számára példát és biztatást jelentett, és ennyiben szerepe volt abban, hogy Magyarországon megszülessenek, megerősödjenek a nemzeti identitás helyreállítására irányuló szándékok és törekvések. Ébben az egész magyarság - a Kár■ pát-medencében és a nyugati világban egyaránt - Erdély tanítványa volt. Ezért tehát értetlenkedve hallgatom újabban az olyan hangokat (mert vannak ilyenek), amelyek megkérdőjelezik az erdélyi magyarok kulturális támogatásának fontosságát vagy azt, hogy az anyaországnak e támogatás érdekében anyagi áldozatot kell hoznia. Az erdélyi magyarság ma is igen sok követésre méltó példát mutat. A kulturális és oktatási intézmények felépítésének szolgálata, a bátor szembeszegülés minden erőszakkal, a közéleti cselekvés egységének megőrzésére irányuló erőfeszítések - mindez elgondolkodtató erkölcsi példaadást jelent. Mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy Erdélyben akkor lanyhulnak az önvédelem erői és akkor repedezik meg a cselekvés egysége, ha magyarországi politikusok próbálnak beavatkozni az ottani közéletbe, s átültetni oda a hazai politikai türelmetlenséget, indulatokat. Erdély remélhetőleg ezektől az ártalmaktól meg fogja védeni magát, hiszen tapasztalataim szerint is, a hírneves erdélyi tolerancia és politikai bölcsesség ma is működőképes, eleven hagyomány és szellemi erő. Erdélyben járva kicsit mindig visszanyerem bizakodásomat, s arra gondolok, talán mégsem vagyunk viszályra ítélve, és arra, hogy minden előrelátás nélkül leromboljuk azokat az értékeket, amelyeket a szerencsés történelmi helyzet következtében létrehoztunk. A világ magyarsága sokat tanulhat az erdélyiek intézményeitől, műhelyeitől, mint ahogy az erdélyiek is sokat tanultak az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem előadóitól. A szerves és elmélyült szellemi együttműködésnek jött el az ideje, már csak azért is, hogy egyszer, legalább lelki és szellemi értelemben; a nemzeti kultúra egységének helyreállításában, beforrhassanak a darabokra szakított nemzet történelmi sebei. (Szivárvány) Hét halottja van a békásmegyeri robbanásnak Múlt hét kedden, hajnali három óra 50 perckor eddig ismeretlen okokból tűz ütött ki Békásmegyeren, a Jós utcai szalagház egyik IX. emeleti lakásában. A lángok elől egy tizenéves testvérpár a IX. emeletről a mélybe vetette magát. A tűzoltók hat percen belül a helyszínen voltak. Már megkezdték az oltást, amikor három nagy erejű robbanás rázta meg az épületet. A detonáció következtében a panelszerkezet több helyen beomlott, a betonlapok öt embert maguk alá temettek. A hét halotton kívül más áldozata, sérültje nincs a tragédiának. A robbanás feltételezett epicentruma melletti lakás utca felőli panelje kifordult a helyéről. A tűzoltók emiatt nem merték elmozdítani a többi idomot sem. A holttesteket is csak azután szállíthatják el a lakásból, mikor rögzítették az idomokat. A tűzoltók még késő délután sem mertek találgatásba bocsátkozni, hogy mi történt, mi okozta a balesetet. Többen gázrobbanást emlegettek, de a gázművek szakértője ezt kizártnak tartotta. Mások szerint abban a lakásban, ahol a robbanás történt, egy "ezermester" lakott, aki tarthatott otthon pirotechnikai eszközöket is. A rendőrség szerint a becsült kár 250 millió forint. Hétfőn visszaköltöztek a 10 szám alatt lakók, és a 6-os lépcsőház alsó hat emeletét is hasonlóan biztonságosnak ítélték meg a szakértők. A robbanás sújtotta 8-as épülettömb teljes felújításával is legjobb esetben az év végére készülnek el. A felső 4-5 szinten elsőként a szükséges dúcolási, majd bontási munkálatokat végzik el. Ezután valószínűleg Miskolcon gyártják le a szükséges paneleket, amelyekből ismét felépítik a lebontott szinteket. A három lépcsőházból összesen 93 családnak kellett ideiglenesen elhagyni az otthonát. Őket vállalati és önkormányzati üdülőkben helyezték el, ahol étkezésüket is megoldja az önkormányzat. A rendőrök szerdán egész nap folytatták a helyszíni szemlét. Á kiégett felső szintek - a falak és födémek labilis volta miatt - továbbra sem vizsgálhatók teljes egészében, így csak a bontás megkezdése után lesz módjuk egyes pontokról mintát venni. Mind valószínűbbnek látszik, hogy a konyhába bevezetett gáz nem játszott szerepet a robbanásban. Az első robbanás a fürdőszobában történt, ám a néhány perccel később bekövetkezett második detonáció során is a konyhai tűzhely felé dőltek a falak. Valószínűleg mindkét helyen valamilyen vegyszer, ill. annak levegővel elkeveredett elegye robbanhatott. QUALITY «ELECTRONICS WE HAVE ALL THE BEST BRANDS FOR LESSÍ NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! •HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK • KÁVÉFŐZŐK és sok minden egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas készülékek Videókazettáit bármelyik televíziós Televíziók az NTSC - PAL - SECAM szisztémára átállítjuk rendszerekre 1 6ra játszási idő -10 dollár SZÁLLÍTUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! KAMKORDER 100% INSTANT FINANCING ... S — „J'SL (213) 656-2475/82 Wf' Ntívnt írurt*‘‘' *'H<1 'R * - ^u,í : ient OPEN M-F10-7 SAT10-6 PRES NT AD tx> receive these special prices? A FAIRFAX-TÓL HÁROM UTCÁNY1RA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213)656-1298 1993. szeptember 24. AMERIKAI Afagyar Hírlap s EUREKA I • PORSZÍVÓGÉPEK I liiövl 22ÖVI
