Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-09-17 / 36. szám

NAGY GÁBOR Mi történt az Observerrel? A Mars-expedíció kudarca A Mars megfigyelésére és felderítésére küldött amerikai felderí­tő szonda földi irányításának ellehetetlenülése igen kínosan érinti a programgazda NASA-t, s további késedelmet okozhat az embe­rek bolygóközi utazása felé vezető úton. Új erőre kaptak viszont - a tudósok zöme által a fantasztikum birodalmába sodort - talál­gatások, hogy a vörös bolygón értelmes lények élnek, akik nem akarják, hogy tudomást szerezzünk létezésükről. "A földi emberek legfölebb azt képzelték, hogy a Marson lehet­nek emberek, akik azonban al­­sóbbrangú lények, mint ők s bi­zonyára örömmel üdvözölnének holmi hittérítő vállalkozást. Pe­dig a tér örvényein keresztül oly lények irigy szeme tekintett föl­dünk felé, akiknek szelleme úgy aránylik a mi szellemünkhöz, mint a mienk a veszendő bar­mokéhoz s akiknek hatalmas, hi­deg, önző értelme lassan, de biztosan kovácsolta a terveket ellenünk." Az utóbbi napokban sokak eszébe juthattak H.G. Wells klasszikus fantasztikus re­gényének, a Világok harcának szavai, miután a USA űrkutatási hivatalának (NASA) pasadenai irányítóközpontjában elvesztet­ték a rádiókapcsolatot a Mars Observer nevű szondával, nem sokkal azelőtt, hogy az belépett volna a Földhöz legközelebbi bolygó légkörébe. Az űrszonda elhallgatása után rögvest feléledtek az évszázados találgatások, miszerint a Marson értelmes lények élnek. Az ebben hívők csoportja szerint a "kicsi zöld lények" okolhatóak a kap­csolat megszakadásáért, nem akarják ugyanis, hogy a Marsra küldött eddigi legfinomabb szonda bizonyítékot szolgáltas­son létezésükről. Mások szerint viszont a NASA már mindent tud, csak nem érzi megfelelően fölkészültnek az emberiséget az idegen civilizációval való talál­kozásra, s ezért ő maga kapcsol­ta ki az összeköttetést. Ezt ter­mészetesen a NASA habókos ötletnek minősíti, és kikéri ma­gának. Bírálói emlékeztetnek vi­szont a neves Brooking Intézet által a NASA felkérésére 1960- ban készített tanulmányra, amely azt javasolja: a Földön kí­vüli élet bizonyítékait esetleg tit­kolják el a nagyközönség elől, részben politikai okokból, rész­ben hogy ne okozzanak vele sú­lyos károkat az eddigi tudo­mányban. Azt viszont már komoly tudó­sok is - köztük a Mars Mission nevű szervezet tagjaként Ri­chard Hoagland, a NASA egy­kori tanácsadója és David Webb, aki Reagan elnök idején az űrkutatási tanács tagja volt - az űrkutatási hivatal szemére ve­tik: nem hajlandó foglalkozni azzal, hogy a legutóbbi, 17 évvel ezelőtti Mars-expedíció során a Viking űrszonda által készített, kissé homályos felvételeken va­lóban egy, a Földön közismert, gyerekrajzszerű, hatalmas mo­solygó arcra hasonlító mestersé­ges képződmény látható-e. Az amerikaiak különösen kapható­ak a Mars-lakók inváziójával kapcsolatos fantáziálásra, főleg azóta, hogy 1938-ban a fiatal Orson Welles, Wells regényét rádiójátékká átdolgozva, szimu­lált tudósításcsokorként közvetí­tette - Támadás a Marsról cím­mel -, amint a szomszéd bolygó­ról érkező lények megtámadták New Jerseyt. Á hangjáték óriási pánikot keltett, családok százá­val kerekedtek fel, hogy elmene­küljenek a "megtámadott" kör­zetből. A NASA természetesen igyek­szik a Mars-lakók szabotázsánál földhözragadtabb magyarázattal szolgálni. A kezdetektől gyana­kodtak az űrszonda központi fe­délzeti órájának meghibásodá­sára, s ezt közleményben is megerősítették. Eszerint az órá­ban elromlott egy tranzisztor, s nem sikerült visszakapcsolni a fékezőműveletekre felkészülés idejére kikapcsolt rádiót. (Az óra elromlásától június óta tar­tani lehetett, amikor is egy, a Mars Observerével azonos óra meghibásodása meghiúsította a NOAA-I űrszonda fellövését.) Az űrszondát először húszper­cenként újraindító parancsokkal bombázták, majd abban bíztak, működésbe lép az a program, amely előírja a Mars Observer számára, jelentkezzen be, ha a Földről öt napig nem veszik föl vele a kapcsolatot. Ez sem mű­ködött. De Pasadenában még ekkor sem veszítették el a re­ményt, hogy a szonda - prog­ramjának megfelelően - Mars körüli pályára áll. Ha most nem sikerült, legközelebb nyolc hó­nap és másfél év közötti idő el­teltével kerülhet rá sor, amikor az irányíthatatlanná vált űrszon­da pályáján ismét Mars-közeibe kerül, s újra kísérletet lehet ten­ni a kapcsolatfelvételre. A tavaly szeptemberben indí­tott, 2450 kilogramm súlyú Mars Observer 725 millió kilométeres út után vált irányíthatatlanná, amikor több mint 16 ezer kilo­méter per órás sebességgel egy­re közelebb repült célja felé. A tervek szerint az űrszonda egy Mars-évig - mintegy 687 földi napig - keringett volna 390 kilo­méteres magasságban a vörös bolygó körül, azt 118 percen­ként kerülve meg. Eközben min­den eddiginél élesebb fénykép­­felvételek és pontosabb mérések garmadáját küldte volna a földi tudósoknak. Elsődleges misszió­ját befejezve pedig segített volna a Földre továbbítani az adatokat az oroszok által tervezett 1995- ös, ember nélküli Mars-expedí­cióról, valamint annak folytatá­sáról, az 1997-es Mars-96-misz­­szióról, amelyben egy, a bolygó felszínére leszálló orosz robot és egy francia felderítő hőlégballon kutatná a Marsot. Az amerikai űrkutatásnak nem ez az első Marssal kapcsolatos kudarca. 1964-ben az elsőként útnak indított Mariner-3 űrszon­da röviddel a felszállás után vált használhatatlanná, 1971-ben pe­dig a rakétahajtómü meghibáso­dása ítélte balsorsra öt perccel a start után a Mariner-8-at. Mind­két alkalommal viszont hamaro­san sikerrel jártak tartalékszon­dák: 1965-ben a Mariner-4 hoz­ta az első közeli fényképeket a Marsról, 1971-ben pedig a Ma­­riner-9 feltérképezte a vörös bolygó csaknem egész felszínét. A NASA most is azt ígéri ugyan, hogy a Mars Observer kudarca esetén új űrszondát in­dít, ebbéli szándéka azonban megbukhat a szövetségi költség­­vetési kiadások csökkentésén fá­radozó - s a hivatal évi 15 milli­árd dolláros büdzséjét rossz szemmel néző - washingtoni kongresszus ellenállásán. A mostani űrszonda ugyanis 980 millió dollárba került, s ezzel az eddigi legköltségesebb bolygó­közi expedíciónak minősül. A NASA ambiciózus program­jának fiaskója a legrosszabbkor jött a hivatalnak. A Challenger űrrepülőgép 1986-os felrobba­nását követően óvatosabbá vál­tak az emberi személyzettel in­dított kutatásokban - főleg hog” a NASA adatai szerint még mindig 1:55 egy újabb katasztófa esélye. A kutatásokat költséges űrkalandnak minősítő bírálók munícióját gyarapította az is, hogy az óriás, 11,25 tonnás Hubble űrteleszkóp "rövidlátó­vá" vált, ráadásul még be is remegett. A kudarcok miatt George Bush amerikai elnök ta­valy a NASA addigi egyik legna­gyobb bírálóját, Dániel Goldint nevezte ki a hivatal élére, az idén pedig Bili Clinton elren­delte a Freedom névre keresz­telt - 2000-re személyzetet befo­gadni hivatott - űrállomás tervé­nek módosítását (a még 1984- ben elindított programot az ere­deti 31 milliárd dollárról 16,5 milliárdra kellene lefaragni). Ebben - és az űrkutatás egészé­ben - sokat segíthet a hideghá­ború vége, vagyis az, ha együtt­működés kezdődik a USA és Oroszország között. Az oroszok rendelkeznek ugyanis a világ legerősebb rakétájával, a 20 emelet magasságú Enyergijával, míg működő űrállomásuk, a Mir fontos tapasztalatokat - esetleg részegységeket - nyújthat a Freedom számára. (HVG) DR. PETER VIRÁG Attorney at Law Tel: (818) 382-3666 Fax: (818) 905-8074 Autóbaleset, válás, kereskedelmi szerződések. Első konzultáció díjtalan. 16000 Ventura Blvd., Suite 1100 Encino, CA 91436 Parkolás az épületben. 25Vc kedvezményt kap, lm e hirdetést felmutatja! A vörös bolygó A Mars a Naprendszernek a Naptól számított negyedik bolygója, amely vöröses színe miatt kapta nevét a római mito­lógia hadistenéről. Vékony szén-dioxid-légkörével a Földön kívül ez számít a legbarátságosabb égitestnek a Naprendszer­ben. Átmérője 6794 kilométer (a Föld-átmérő 53 százaléka). A Naptól mért átlagos távolsága 228 millió kilométer, átlagos hőmérséklete -23 Celsius fok, tengelyforgási ideje 24 óra 37 perc. Egy Mars-év megközelítőleg 687 nappal egyenlő. Az első megfigyelők egyenes vonalakat véltek látni a Mars felszínén, amelyeket az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli 1877-ben csatornáknak nevezett el. Az őt követő csillagászok közül sokan úgy vélték, ezek értelmes lények va­lamilyen öntözőrendszerét képezték. Mai megfigyelések sze­rint e csatornák nem léteznek, a látvány csak a kráterek el­rendeződéséből adódik. 1965-ben a bolygók mellett elrepülő Mariner-4, majd az 1971-ben bolygó körüli pályáról vizsgáló­dó Mariner-9 amerikai űrszonda sivár, kráterekkel szabdalt felszínt, hatalmas, kihunyt tűzhányókat s mély völgyeket köz­vetített a Földre. A későbbi űrszondák, mint a Marsra leszállt Viking-1 és Viking-2, mindazonáltal kiszáradt folyómedreket is fölfedeztek, melyeket egykor a bolygón folyó víz hozhatott létre. QUALITY ELECTRONICS DTE HA VE ALL THE BEST BRANDS FOR NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! • HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK KÁVÉFŐZŐK és sok minden egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas , készülékek Videokazettáit bármelyik televíziós Televíziók az NTSC - PAL - SECAM szisztémára átállítjuk rendszerekre ^ 6ra játszási idő -10 dollar SZÁLLÍTUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! 100% INSTANT FINANCING... S — (213) 656-2475/82 W*» Neve* Cany Refurbished (B-Stockj Equipment nocuu cm 7 «-»rm r must present ad to receive these special prices: a »«a *ovtn'i&r6 AAi ! r •’ 'C> *• ^ • « • »»tv,* h, UrCH m*r IU,r | 9MI >V/0 prices include cash discount EUREKA • PORSZÍVÓGÉPEK KAMKORDER A FAIRFAX-TÓL HÁROM LJTCÁNYIRA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213) 656-1298 1993. szeptember 17. AMERIKAI Ufagyar Hírlap 0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents