Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-09-10 / 35. szám
AMERIKAI VOL. 5. ÉVF. - No. 35. SZÁM - 1993. szeptember 10. ÁRA: 1 dollár HITES: A Pázmány Péter Katolikus Egyetemért A TEMETÉS UTÁN... BEKE: Kettős mérték, határainktól keletre II. JANCSÓ ZSUZSA: Nagytakarítás DR. FRIEDMAN: A Demjanjuk-ügy CLAIRE KENNETH: Bangkoktól Floridáig... AZ OROSZOK KIVONULTAK Litvánia teljesen szabad! A vilniuszi székesegyházban megtartott ünnepi misével és a parlament épülete előtti tűzijátékkal ünnepelték a litvánok az orosz csapatkivonás befejeződését. Az idegen katonákat szállító utolsó vonatszerelvény kedden az esti órákban érte el a litvánfehérorosz határt. Nem sokkal ez után Audrius Butkevicius litván védelmi miniszter és Leonyid Majorov vezérezredes, az orosz északnyugati hadseregcsoport főparancsnoka a vilniusi törvényhozás épületében aláírta a csapatkivonás befejeződéséről szóló okmányt. A másfél hete felfüggesztett orosz csapatkivonás folytatásáról és befejezéséről csak az utolsó pillanatban született megállapodás. Az eredeti időpont betartásáról előző este egy telefonbeszélgetés során állapodott meg Borisz Jelcin orosz és Brazauskas litván elnök. A balti fővárosokban ugyanakkor egyöntetűen tartja magát az a vélemény, hogy a külső nyomás is hozzájárult a csapatkivonást egy időre felfüggesztő Jelcin álláspontjának megváltoztatásához. Lett és észt politikusok elsősorban a három balti állam közös fellépését emelték ki, de több feltételezés is napvilágot látott arról, hogy Washington segélyeinek megnyirbálásával fe- i nyegette meg Moszkvát arra az esetre, ha augusztus 31-re nem távozik Litvániából az orosz alakulatok döntő többsége. Százötven orosz katona még így is maradt Litvániában, hogy őrizze és útnak indítsa az eddig elszállítani nem tudott hadianyagokat. A csapatkivonás befejeződése alkalmából kiadtak egy közös litván-orosz nyilatkozatot, amelyben mindkét fél hangsúlyozza, hogy a jövőben mindent megtesz a kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése érdekében. Jelcin felfüggesztette az alelnököt és a miniszterelnök helyettesét Borisz Jelcin ideiglenesen felfüggesztette tisztségéből Alekszandr Ruckoj alelnököt és Vlagyimir Sumejkót, a kormányfő első helyettesét. Borisz Jelcin elnöki rendeletében azzal indokolta Ruckoj és Sumejko felfüggesztését, hogy a két politikus egymás elleni korrupciós vádjai kárt okoznak az államhatalomnak. A két politikus tisztségéből való felfüggesztése az elnöki rendelet hatálybalépésétől van érvényben, s a korrupciós vádak miatt indított vizsgálat idejére szól. Jelcin elnök rendeletében jogilag azzal indokolta a lépést, hogy az alkotmány szerint az alelnök az államfő megbízatása alapján látja el feladatát. Jelcin részéről jelenleg semmiféle megbízatása nincs Ruckojnak, s így az alelnök hatáskörének nincs jogi ereje. KUDARC GENFBEN Mostarban kissé elcsendesedtek a fegyverek, a horvát fél egyelőre tartja magát a tűzszüneti ajánlathoz. Ezzel együtt azonban Tudjman horvát elnök kijelentette: kudarcba fulladtak a genfi Boszniatárgyalások, és emiatt a horvátok el is utaztak a svájci városból. A szerbek viszont továbbra is elégedettek. Karadzics boszniai szerb vezető máris méltatta Oroszország szerepét, mármint hogy megakadályozta: Boszniában ne kerüljön sor a szerbek elleni beavatkozásra. Elmondta azt is, hogy jelenleg jók Boszniában a szerb-horvát kapcsolatok. Vük Draskovic szerb ellenzéki vezető ugyanakkor elítélte az aláírásra váró boszniai béketervet. Szerinte ez törvényesíti az etnikai tisztogatást és a népirtást. Úgy vélte, hogy a muzulmánok is alá fogják írni a dokumentumot, de a harcok ettől függetlenül folytatódnak. Aggodalmának adott hangot, hogy az önálló muzulmán állam létrehozása az iszlám fundamentalizmust hozza be térségünkbe, és néhány év múlva a gyerekek arabul és törökül fognak Boszniában tanulni. Megfigyelőtornyok Baranyában Tovább növekszik a feszültség Horvátországban. Zágrábban már alig látni szabadságos katonát, a város felett gyakran katonai gépek dübörögnek, s nem ritkaság a harckocsiszállításra alkalmas, nehéz pótkocsit vontató teherautók feltűnése sem. A megfigyelők egyik tábora szerint szóba sem jöhet, hogy a Horvát Hadsereg bármilyen nagyobbszabású hadműveletbe kezd a megszállt területek felszabadítása érdekében, mivel a horvát haderő csupán defenzív feladatokra alkalmas. Mások szerint viszont a horvátoknak sikerült ütőképes hadsereget létrehozniuk, mely képes az összetett, nagyszabású támadóakciók felvállalására is. Nem tartják ugyan kizártnak a szerb csapatok beavatkozását a Horvátországban esetleg kirobbanó konfliktusba, de ennek valószínűségét csekélynek ítélik meg, mert Belgrád számára elsőrendű fontosságú a gazdasági embargó mielőbbi feloldása. Végül az is lontos, hogy a Baranyában, Kelet-Szlavóniában állomásozó ENSZr-csapatok komoly erődítési munkába kezdtek, s többek között megfigyelőtornyokat állítottak fel. LANTOS JAVASLATÁRA Amerikai képviseleti iroda Kolozsvárott Az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége képviseleti és tájékoztatóirodát nyit Kolozsvárott. Mindezt Tom Lantos amerikai demokrata párti képviselő közölte az újságírókkal budapesti sajtótájékoztatóján. Tom Lantos az újságírók előtt felolvasta az amerikai külügyminisztérium levelét, amely hangsúlyozta: Washingtonban Lantos kezdeményezésére úgy döntöttek, hogy Kolozsvárott az amerikai nagykövetség hivatalos képviseletet nyit. Az iroda lehetővé teszi, hogy az érdeklődők igénybe vegyék az Amerikai Információs Hivatal átfogó szolgáltatásait. Lantos megerősítette: kezdeményezésekor abból indult ki, hogy a magyar kisebbséget az élet minden területén egyenlő jogok illetik. A képviseleti irodát decemberben nyitják meg. Magyarországgal kapcsolatban az amerikai képviselő úgy fogalmazott, hogy az egy évvel ezelőtti, hazánkat érintő kongresszusi felszólalása óta az idő őt igazolta, s utalt rá, hogy a szélsőjobboldalt kizárták a magyar kormánypártból. Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban Tom Lantos hangsúlyozta: minden embernek, aki Magyarországon született, joga van arra, hogy itt temessék el, s az erre vonatkozó döntés kizárólag a család joga. Demokraták találkozója Budapesten Európa szinte valamennyi országából 35 konzervatív és kereszténydemokrata párt első embere, köztük számos állam- és kormányfő, így olyan tekintélyes politikusok, mint Helmut Kohl német kancellár, Jacques Chirac, a francia RPR elnöke, Václav Klaus és Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök vendégei ezekben a napokban Magyarországnak. A Nemzetközi Demokrata Unió, az IDU végrehajtó bizottságának ülésén Antall József miniszterelnök köszöntötte a résztvevőket. Beszédében elsősorban azoknak a problémáknak szentelt nagy figyelmet, amelyek a térség országait foglalkoztatják. Hangoztatta többek között, hogy félelemmel tölt el bennünket az a tény, ha az egykori vasfüggöny helyén valamiféle gazdasági, szociális jóléti vasfüggöny épülne fel, amelyik instabillá tenné az európai biztonságot. Kiemelten szólt a kormányfő a NATO szerepéről. Újólag leszögezte, Magyarország a transzatlanti gondolat elkötelezett híve. A béke és a biztonság legfontosabb zálogának minősítve a NATO-t, állást foglalt annak kibővítése mellett. TÖBB MINT PIPAFÜST E sorok írója jó tíz évvel ezelőtt nagyonis indokoltan megbírálta egy kis magyarnyelvű amerikai lap főszerkesztője által az első oldalra fogalmazott szalag-felírást: "Azonnal töröljék el a trianoni határokat!" Ha valaki ennek a mondatnak a kinyomtatását kifogásolja, nem azt jelenti, hogy jóváhagyja, vagy éppen helyesli a trianoni békediktátum rendelkezéseit. Ábban valószínűleg egyetértünk az említett lapszerkesztővel, hogy a Trianonban megvont határok igazságtalanok, indokolatlanul túlbüntették a magyar államot és népét és a rendelkezés átgondolatlan ostobasága mellett olyan súlyos tragédiát okozott, amit teljes egészében csupán ma, az elmúlt 73 évet is beleszámítva tudunk felmérni. De az ilyen demagóg, felelőtlen szöveg csupán károkat tud okozni. Mert még akkor is, ha a lapocska szinte "a nyilvánosság kizárásával" jelent meg, csupán egyetlen példánya rosszindulatú kezekbe kerülhet, akik idézhetik és ezzel súlyosbítják a határokon kívül rekedt magyarok helyzetét. Ha leírunk valamit, álljunk is mögéje! Az ilyen felelőtlen felszólítás mögé nem lehet nyílt tekintettel felsorakozni. Azonkívül hasonló fogalmazásé sorok könnyen megtéveszthetik a velünk egy oldalon, egy táborban álló tájékozatlanokat. Vajon valóban elértük-e, hogy már csak fel kell szólítani? Mindannyian tudjuk, hogy nem. Amint mondtam, a felelőtlen sor megjelenése óta jó évtized telt el és semmi sem történt. Legalább is nem a felszólítás teljesítésének irányában. Mostanában sok hasonló felelőtlen fecsegésnek lehetünk tanúi. Vannak, akik egyszerűen nem tudják felfogni a kimondott és leírt szavak súlyát és vannak, akik csak zavart akarnak kelteni. Általában önbizonygatásra használják fel az ilyen - messziről, hunyorítva nézve - tetszetősnek tűnő sorokat és ilyenkor mindig a kevésbé tájékozottakra számítanak. Mérhetetlen kegyetlenség az ilyen, mert vagy közvetlenül félrevezetnek, vagy hiú reményeket keltenek, vagy éppen a hiú remények keltésével vezetnek félre. Nem lehet politizálni - és különösen külpolitizálni - , hogy magunk elé nézve eregetjük a pipafüstöt és a bodros felhőcskék alakulásából képzeljük el a tennivalókat. Ebből csak kocsmapolilika lesz, amint miniszterelnökünk helyesen megállapította, vagy legalább is tömény irrealitás, doktrinerség. Mióta élőlények vannak a földön, a fennmaradás alaptörvénye a környezetbe való beilleszkedés, az alkalmazkodás. Nem elég csupán valami szépet vagy ígéretest elképzelni. Amint az elmúlt napokban Los Angelesben tartózkodott szlovákiai előadó elmondta: a magyarságnak jelenleg történelmi esélye van. Olyan esélye, amilyen évszázadok óta nem volt. Csupán a magyarokon múlik most, hogy életüket és ennek a környezetbe való beillesztését hogyan képzelik el. Az ország határain belül élőknek (a kívül rekedtekkel egyetértésben) mindenek előtt közös nevezőre kellene jutniuk. Az egymás ugratása, az uszítás, vádaskodás, megbélyegzés, számonkérés helyett összefogni annak a célnak az elérésére, amelyben mindannyian egyetértünk. Sokan még nem tudják elképzelni, hogy milyen hamar szemétdombra fognak kerülni a mai örökös hőbörgők és elégedetlenkedők. r Nemrégiben jó példa zajlott le az orrunk előtt: az ukrán-magyar alapszerződés megtárgyalása az Országgyűlésben és annak ellenére, hogy a képviselők többsége ezt végül is ratifikálta, az utána mesterségesen kavart vihar, a visszakanyarodó rosszízű kritikák, amelyek egyes nyugati magyar körökben is helyi forgószeleket produkáltak, nemcsak teljes cél és értelem nélkül, hanem határozottan károsan. Közöttünk mindig vannak, akik azt hiszik, hogy ők jobban tudják. Hogy az a politikai vezető, miniszter, akit a bizalom arra a posztra állított, nem érti az egészet, vagy esetleg nagyon is érti és tudatos hazaárulást követ el. Itt az ideje, hogy az ilyen zavarkeltő mérget kihányjuk magunkból. Amint a jelen sorok elején a trianoni határok megszüntetésére felszólító követelés példázta, nem feltétlenül az a bűnös, aki az egyszerű fejjel a falnak rohanás helyett a kérdés kissé okosabb és célravezetőbb megközelítését ajánlja. A magyar-ukrán alapszerződés nem "dobta oda” a kárpátaljai magyarokat, hanem kétoldalú szerződéssel inkább az ő jogaikat biztosította. De nézzük a próbát. Hol élnek ma határainkon kívül a legnagyobb békességben, jogaik birtokában a magyarok? Vannak, akik a szerződés megfogalmazását "dilettánsnak" minősítették (általában olyanok, akik mindennapi életükben csak dilettáns megnyilvánulásra képesek). Álljon itt a hivatalos szöveg: "A Német Szövetségi Köztársaság pontosan a magyar formulát tartalmazó szerződést kötött 1991-ben Lengyelországgal, 1992-ben pedig Csehszlovákiával. Ezeket ratifikálták. Lengyelország ugyanezt a fogalmazást használta az 1992-ben az Orosz Föderációval, és ugyanabban az évben Ukrajnával kötött államközi szerződéseiben. A fenti szerződéseket olyan államok kötötték, amelyek a második világháború után egymással nem kötöttek békeszerződést, ugyanúgy, ahogy Magyarország és Ukrajna esetében is ez áll fönn." Az igazság tehát az, hogy semmiről sem mondtunk le, ezzel szemben védelmet nyújtottunk az ottani magyaroknak és a területnek, amelyen élnek. Csakhogy ezt meg is kellene érteni. SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER
