Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-27 / 33. szám
New Yorkban, sőt világszerte mindenki csak úgy ismeri: Charlie. Talán ő az egyetlen ember, akit mindenki szeret, akinek nincs ellensége. Charlie a Magyar Ház Társaskör elnöke, itt beszélgetünk, a New York-i Magyar Házban, amelynek homlokzatán magyar és amerikai zászló leng. Manhattannak ebben a kerületében még van magyar élet, itt van a Magyar Református Egyház temploma, kissé távolabb a ferencesrendi barátok Szent István temploma, magyar könyvesbolt, csemege- és hentesüzlet, utazási iroda és több magyar vendéglő. A Magyar Házban minden csütörtök a Társaság klubnapja, minden héten másik háziasszony főzi a vacsorát, sokan bridzselnek és minden szezonban politikusok, művészek, újságírók tartanak előadást. Ha Charlie megírná memoárjait, Amerikában bestseller lehetne, de az olvasók azt hinnék, fikció. Egyetlen életben nem férhet el annyi élmény, emelkedés és süllyedés, mint amin Charlie átment, néha átvergődött. Próbáljuk követni Charliet három élete tekervényes útjain. 1, (amelyben Charlie Erdélyből Becsbe és Budapestre kerül, huszártiszt lesz és Voronyezs felé lovagol; Ankarába helyezik és Kairóba csábítják.) Báró Bálintitt Károly Erdélyben született, a Marosvásárhely melletti Nagyernyén, ott volt családi birtokuk. Barátai kis Ábelek és Bencék voltak, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium után Bécsben tanult, a Teresianumban. A Ludovika Akadémia következett, utána Cegléden a 2. huszárzezred, Komáromban "equitáció" és Budapesten az első önálló huszárosztály. "1942 márciusában az orosz frontra vezényeltek" - kezdi Charlie. - "Eljutottunk majdnem Voronyezsig. Ahogy lovagoltunk a nagy orosz mezőn, megszólal Gáspár Feri, a lótartóm:- Százados úr, járt itt a Hitler?- Miért kérded, fiam, Feri?- Csak azért, mert ez nagyon nagy ország, ha járt volna itt, nem csinálna háborút." "Amikor visszarendeltek, 1943 februárjától 1944. júliusig Ankarába küldtek, ott voltam a magyar katonai iroda vezetője. Wörnle János volt a követ, tisztességes ember, de erősen németbarát, éppúgy, mint a katonai attasé, Bartalis Kálmán. . Amikor Kállay Miklós futárként a fiát, Kristófot küldte Ankarába, ő velem tárgyalt." A háború alatt Ankara volt az egyik legfontosabb diplomáciai állomás: Kállay Miklós megpróbálta angolszász kapcsolatok segítségével kivezetni Magyarországot a háborúból. Volt ebben valami szereped? "Frey András és Váli Ferenc keresett kapcsolatot az angolokkal, de ez a két ember nem ér- tette meg egymást" - feleli Charlie. - "En megismerkedtem az angol kémszervezet törökországi főnökével, aki megértette Magyarország nehéz helyzetét. Titokban tárgyaltam az amerikai katonai attaséval, Jadwin ezredessel és Tindall tábornokkal, akik arra akartak rávenni, hogy disszidáljak és menjek Kairóba. Erre nem voltam hajlandó, amikor pedig Jadwin azt ajánlotta, hogy csatlakozzam Titóhoz, azt kereken elutasítottam." Néha ellátogatott Isztambulba is és a török társaságban szerzett barátokat. "Volt köztük egy szép, szőke lány" - említi Charlie - "egy szultán^árti (tehát Atatürk-Kemal pasa-ellenes) tábornok lánya, akinek a testvére tudósító volt Tobruknál és Bengházinál, tőle pontosan megtudtam, milyen a harci helyzet." 2. (amelyben Charlie meg akarja menteni a budapesti hidakat, Bukarestben bujkál, megismeri az AVO-t és a börtönöket és üveges lesz.) 1944 nyarán Ankarából Budapestre helyezték Charliet. "Horthy október 15—i proklamávoltam... Nyolc hétig vallattak az Andrássy-út 60 pincéiben, utána a Markón és a Gyűjtő fogházon keresztül 17 hónapra Mária- Nosztrára és hét hónapra az oroszlányi szénbányába küldtek. Négy évre ítéltek, ebből hármat kitöltöttem." Charliet nem törte meg sem a vallatás, sem a börtön; egészsé. ges optimizmusa és humorérzéke átsegítette reménytelen helyzeteken is. "Elhatároztam, hogy az ÁVO-sok minden kérdésére felelek, de senkiről se mondok bármit, amiből bajuk lehetne" - emlékezik Charlie. - "Egyszer arról faggattak, hogy miről bemutatott be: A segédem, Charl£Z, aki török követ volt." Ott volt Roczkos elvtárs is, a KIK- nél, apja villamoskalaúz volt, testvére pedig a külügyminiszter helyettese. Elhíresztelte, hogy "nősül a szaki bácsi, méghozzá osztályidegent vesz el". Egy öreg munkás egyszer azt mondta: - Azért ülök mindig maga mellé, szaki bácsi, mert olyan jóízűen eszi ezt a moslékot... Persze, a börtönkoszt rosszabb volt." 3, (amelyben Charlie osztályidegent vesz feleségül, a forradalom után nyugatra szökik, bankdirekFERCSEY JÁNOS (New York) Charlie három élete dója után csatlakoztam az ellenállási mozgalomhoz, Bethlen Pistával - Bethlen István fiával - Izay jezsuita páterrel, Saláta Kálmánnal és Fodor Károly huszárezredessel" - sorolja Charlie.- "Célunk a budapesti hidak megmentése volt. Nem buktunk le, mint Révay Kálmán huszárszázados, aki zsidó származású volt és jelentkezett a frontra; de nyugdíjazták, egy másik ellenállási csoporttal találkozott a Fóris-kávéházban, nem volt elég óvatos, elfogták és később a kommunisták kivégezték..." Iszunk egy pohár vörösbort és szélgettem báró Podmaniczky Félix-szel, akinek nyugati barátai voltak. Azt feleltem: vicceket meséltünk.- Na, mondjon egyet - bíztatott egyikük, egy rendőrkapitány. Hiába gondolkodtam, abban a percben csak egyetlen vicc jutott eszembe, hát elmondtam.- Egy fiatal utcalányt razzián elfognak és beviszik a rendőrségre. A rendőrkapitány megsajnálja és azt mondja neki: "Ha megfogadod, hogy jól viselkedsz, elengedlek." Mire a lány: "Hát én még akkor is k... leszek, amikor a kapitány úr már régen báró Bálintitt Károly és felesége, Apor Éva bárónő percnyi csönd után Charlie folytatja: - "A háború után Sólyom László, Pálffy-Österreicher György és Kádár János (!) magas állásokat kínáltak nekem a hadseregnél, a rendőrségnél, de ezeket nem fogadtam el. így menekültem meg a biztos haláltól... Visszamentem Erdélybe." Birtokukból visszakapott 50 hektárt, ez megengedett volt abban az időben. Nehéz viszonyok közt gazdálkodott 1949. március 4-ig, akkor éjszaka mindenét elkobozták. "Bukarestbe menekültem, ahol Gyallay-Papp Domokos követségi titkár élete kockáztatásával bújtatott" - mondja Charlie. - "Bukarestben megismertem Carp angol tengerészeti attasét, akivel összebarátkoztam és ő elvállalta, hogy kiviszi Bécsbe egyik kofferemet. Aztán Carp kapitányt román ágensek kidobták az Arlberg expresszből és noteszem az ÁVO kezébe került." "Amikor később Erdélyből átszöktem Magyarországra, 1950 márciusában letartóztattak. Tiltott határátlépés kísérlete volt ellenem a vád és ’kémgyanús’ is nem lesz rendőrkapitány." Mi történt ezután? "Csönd, aztán visszakísértek a cellámba. Egy másik alkalommal Teleki Józsiról kérdezősködtek. Mit tudok róla, nyugati kapcsolatairól? Teleki Józsi elegáns ember volt, Sólyom Janka, a dizőz volt a felesége, Londonban csináltatta a ruháit és gyakran járt Párizsba is, szerette a Montmartre hangulatát...- Ne hantázzon - fakadt ki végül az egyik ÁVO-s, mit tud róla?- Hát kérem, nem tudom, igaze, de azt mesélik, hogy Józsi a legnagyobb nőcsábász egész Európában..." Charlie a börtönben karriert csinált: befogadták maguk közé a mackósok, a nehéz fiúk, köztük kasszafúrók. Azután munkás évek következtek: Charlie volt vasbetonszerelő segédmunkás, szállítómunkás, később üveges az V. kerületben. "Apor Feri hozott be ebbe az állásba, ezt szerettem legjobban" - koccint Charlie - "büszke volt rám a főnököm, Rogics Béla bácsi, volt futballista, aki mindenkinek így tor lesz Amerikában és majdnem felrobbantják a World Trade Centerben) 1956. szeptember 1-én Charlie megnősült, elvette Apor Évikét. A forradalom alatt, azon a történelmi napon a Köztársaság-téren voltak és november 21-én átmenekültek Ausztriába. A bridzs-partyt félbeszakítva odajön hozzánk Bálintitt Éva, született báró Apor Éva; lássuk, milyen volt egy osztályidegen élete? "Apám Budapesten osztálytanácsos volt a külügyminisztériumban" - mondja Éva. - "Aztán árva gyerek lettem, amikor a Margit-körúton egy ház - lőszerraktár volt - felrobbant és édesanyám meghalt... Én voltam az egyetlen a családban, aki Budapesten született, a többiek mind erdélyiek. Árvaházba kerültem, aztán a Sacré Coeur-be, de az megszűnt és engem nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, mint osztályidegent. Apámtól elvették a nyugdíját, én virágárus-kifutólány lettem. Egyszer egy asszony bejött a virágkereskedésbe és közölte: engem ne küldjenek többé hozzá, mert nem köszöntem neki "kezétcsókolommal..." Az Apor-családnak nemcsak Erdélyben volt történelmi szerepe, hanem a második világháború alatt is: Apor Gábor volt a vatikáni követ, Apor Gizella a vöröskeresztes ápolónők főnöknője és Apor Vilmos püspök, aki a győri nők védelmében mártírhalált halt és akinek állítólag megkezdődött a boldoggáavatási eljárása. Éva Pesten nyolc elemit végzett, így is műszaki rajzoló és 15 éves korában "technikus" lett. Amerikában leérettségizett, a cégnél, ahol 23 éve dolgozik -ő már a főnöknő -, sok magyarnak adott munkát, megélhetést. Staten Islandon van szép házuk, ott lakik lánya, Edina is, férjével, egy olasz-amerikaival, három szép gyermekük van. Nagy a ház, ott lakik a "kis Charlie" is - hat láb magas fiatalember - amerikai executive. Éva hobbyja az autó; autóversenyző is lehetne, nemcsak a sofőrvizsgát tette le, hanem elvégezte a sofőrök szerelő-tanfolyamát is. Éva megy vissza a bridzselőkhöz, folytassuk Charlieval. A Wall Street mellett, a Bank of Americában dolgozott 23 évig, aztán betársult egy rokonához, a j 1993. augusztus 27. híres huszárcsaládból származó Szentkereszty István "Falcon" című szállítmányozó cégébe. A World Trade Centerben van irodájuk, a 83. emeleten, ott dolgozik ma is Charlie, angolul, franciául, németül levelez és tárgyal. 82 éves, de nem látszik 60- nak se és optimistább, mint egy harmincéves. A Társaskör mellett Charlie az Amerikai Erdélyi Szövetség elnöke és a Huszártisztek Közösségének amerikai delegátusa. Charlie a World Trade Centerben volt, irodájában, azon a napon, amikor felrobbantották a világ legmagasabb épületét. Ezt a kalandját így meséli el Charlie: "Először hallottam valami robbanást és amikor már sikoltozott néhány titkárnő és éreztem a füstöt, abbahagytam a munkát, pedig először arra gondoltam, most legalább nyugodtan tudok dolgozni. Aztán elindultunk le; felé, 83 emelet magasságból, sötétben, mert kialudt a villany. Férfiak, nők jajgattak vagy nevetgéltek, amint botorkáltunk lefelé. Fájt a lábam, mert egyszer ráesett egy ló. A huszadik emelet táján már erősen éreztük a füstöt és jöttek felfelé a tűzoltók. Egyik megkérdezte, akarok-e egy kis vizet?- Thank you - mondtam neki -, egy kis vörösbort szívesen meginnék... Visszament-e Erdélybe, mi lett a kastélyukból? "Egyik magyar lap közölt róla egy grafikát, úgy tudom, egy ideig iskola volt, aztán kórház és most a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irodája van benne... Öt-hat évvel ezelőtt akartunk Magyarországra menni, és Erdélybe is, de nem kaptunk vízumot” - sóhajt Charlie. - "Azóta, persze jártunk Magyarországon, de még nem mentünk Erdélybe. Talán idén, talán jöegy grafikát, úgy tudom, egy ideig iskola volt, aztán kórház és most a Romániai Magyar Demokrata Szövetség irodája van benne... Öt-hat évvel ezelőtt akartunk Magyarországra menni, és Erdélybe is, de nem kaptunk vízumot" - sóhajt Charlie. - "Azóta, persze jártunk Magyarországon, de még nem mentünk Erdélybe. Talán idén, talán jövőre... De a fiam mindenképpen el akar menni Nagyernyére." Ötmilliárd dollár külföldi befektetés Magyarországon Összesen 178 külföldi társaság fektetett be eddig Magyarországon - derül ki az Állami Vagyonügynökség elmúlt három évet értékelő kiadványából, melyet Szabó Tamás privatizációügyi miniszter jegyzett. A legtöbb befektető (58) Ausztriából érkezett, ezt követi Németország 30-cal és Nagy-Britannia 25—tel. A külföldiek részesedése az eddig megalakult társaságokban a vegyesvállalatokra vetítve 39,2 százalék, az összes társaságokból 3,5 százalék. Máig 5 milliárd dollár értéket ért el a külföldiek tőkebefektetése. A költségvetés bevételei ezáltal 100 milliárd forinttal gyarapodtak a három év alatt, a vállalatok pedig 80 milliárd forint reorganizációs forráshoz jutottak. TERJESSZE az AMERIKAI MAGYAR HÍRLAPOT! AMERIKAI tfagyar qírlap3
