Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-31 / 51. szám
CSETÖ F. ILDIKÓ _____________________________ Hogyan válasszunk ügyvédet Amerikában? Az USA-ba érkező vagy rövidebb ideje itt élő magyarok gyakran, sőt egyre gyakrabban kény________szerülnek arra, hogy ügyes-bajos dolgaik elintézése céljából ügyvédhez forduljanak. Azonban a szinte feudális jellegű magyar ügyvédi jogtanácsosi rendszer, amihez az évtizedek során hozzászoktak, annyira különbözik az amerikaitól, hogy gyakran csalódás éri a segítségre szorulókat. Az alábbiakban betekintést kívánok nyújtani az amerikai ügyvédi gyakorlat néhány közérdekű témájába, különös tekintettel az etikai szabályokra. Megosztok továbbá önökkel néhány olyan ügyvédi műhelytitkot, amelyek birtokában remélhetőleg kevesebb csalódás éri majd önöket vagy ismerőseiket az USA-ban. A. Szükség van-e egyáltalán ügyvédre? Az egyik alapvető kérdés, hogy szükség van-e egyáltalán ügyvédre. Régi, jól bevált kabaré téma, hogy az "orvos és ügyvéd szükséges rossz", amíg azonban kevés ember vonja kétségbe a szakértő fontosságát és az orvosi munkadíj (hálapénz) jogosságát, legalább olyan kevés ember látja be a szakértő ügyvéd nélkülözhetetlen szerepét az ügyintézésben, még kevésbé az ügyvédi munkadíj megalapozottságát. Köztudott tény, hogy szinte minden magyar ért a joghoz, és ugyan ki akarna fizetni olyan tanácsért, amit tulajdonképpen ő is tud, vagy kényedén megtudhat másoktól, ingyen. Ha azonban komoly bonyodalmak támadnak, megindul a kapkodás, és az ügyintézés jogi költségei megsokszorozódhatnak, esetleg a már elrontott ügyhöz ügyvédet sem találni. Ezért talán érdemes példát venni a sikeres, "profi" amerikaiakról, akik kikérik ügyvédjük tanácsát még mielőtt belekezdenének üzleti vagy egyéb ügyeik intézésébe. Egy tapasztalt amerikai nem a barátaitól, ismerőseitől, szomszédaitól, fodrászától, masszőrétől kér jogi tanácsot, hanem az ügyvédjétől. Ennek több előnye is van azon kívül, hogy a szakképzett ügyvéd talán többet tud a jogról, mint a szakértő Rózsika néni, akinek mindig van a tarsolyában egyegy "jó" tanács, mint például: "Ő, ha csak ez a problémád, én ismerek valakit, akinek ugyanilyen esete volt, és úgy intézte el, hogy..." Az persze előbbutóbb kiderül, hogy az a bizonyos eset csak a szakértő Rózsika néni szerint volt "pontosan olyan", és akkor, az addigra már esetleg "félrckezelt", elrontott ügyben már többe fog kerülni az ügyvéd munkája, mintha a probléma keletkezése előtt, annak megelőzésére kért volna a póruljárt illető jogi tanácsot. A szakértő ügyvéddel való konzultálás egyik előnye tehát éppen az előrelátó takarékosság. A másik előny a problémából adódó stressz-helyzetek elkerülése. Nem utolsó szempont az sem, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli, így privát ügyeiket nem kell feleslegesen kiteregetni ismerőseik körében. A tapasztalt, óvatos amerikai tudja, hogy hasznos befektetés lehet egy jó ügyvéd. De a most érkező minek alapján, és hogyan tud jó ügyvédet választani? B. Az ügyvéd-választásról Az ügyvéd-választás komoly gondot jelenthet, és a hangsúly a jó ügyvéden van, mert ügyvédekkel amúgy Dunát lehet rekeszteni. Mivel azonban a szlovákoknak nem akarok újabb ötleteket adni, és a földrajzi hűséghez való ragaszkodás miatt is, mondjuk, hogy ügyvédekkel "Mississippi-t lehet rekeszteni". Az alábbiakban néhány ötletet adok a kutatáshoz: 1. Ajánlás (referencia) Ha jogi tanácsot kérni nem is tartom a legjobb módszernek, ügyvédről referenciát kérni mégis a legjobb ötlet olyan rokonoktól, ismerősöktől, barátoktól, akiknek véleményére adnak. Ha ennek az ügyvédnek esetleg nincs gyakorlata, vagy nem vállal olyan ügyeket mint az öné, szinte biztos, hogy ajánlani tud egy másik szakértő jogászt. így, ha a következő ügyvédet felhívja, már hivatkozhat az ajánló ügyvédre is. Tartsa eszében azt is, hogy az ügyvéd is szívesebben dolgozik leinformálható ügyfelekkel. 2. Újság, telefonkönyv Ha senkitől nem kap referenciát, nézze át a helyi újságokat. Az ezekben hirdető ügyvédek között találhat megfelelőt. Ha felhívja a szerkesztőséget, jó esélye van még arra is, hogy az újságban hirdetőkről személyes információt is tudnak adni. A telefonkönyvek szintén listázzák az ügyvédeket névsor és szakterület szerint is. Nagy segítség lehet a "Kaliforniai Magyar Telefonkönyv", amely minden évben megjelenik. 3. Ügyvédi kamarák Ha az előző módszerek nem vezetnek eredményre, fölhívhatja telefonon az adott állam Ügyvédi Kamaráját (Bar Association) tanácsért. Név szerinti referenciát nem valószínű, hogy adnak, de esetleg további információval szolgálnak majd, hogy hová forduljon legközelebb. 4. Eceteinek A nagyobb egyetemek jogi kara sok esetben ingyenes jogsegély szolgálatot működtet. Itt főként még gyakorlat nélküli joghallgatók, vagy kezdő ügyvédek segítenek az ügyintézésben. Az egyetem dékáni hivatalához (Dean’s Office) érdemes felvilágosításért fordulni, ha a telefonkönyvben nincs listázva a "Legal Aid Office", vagy "Legal Clinic". Ezek a leggyakoribb elnevezései az ilyen irodáknak. 5. Egyházi és egyéb segélyszervezetek Információval szolgálhat a helyi egyház képviselője is. Néhány egyház szintén működtet ingyenes jogsegély szolgálatot (pl. Catholic Charities). A legtöbbször ingyenes jogintézés hátrányai közé tartozik, hogy igen gyakran kezdő, gyakorlattal nem rendelkező ügyvédek dolgoznak itt, és csak viszonylag egyszerűbb ügyekben tudnak segítséget nyújtani. Az amerikai, esetjogon alapuló jogi rendszer sokkal bonyolultabb mint a magyar. Ebből következik, hogy rendkívüli mértékű specializálódás van az amerikai ügyvédek között. Egy-egy jogi terület szakértőjévé válni (és annak maradni) hosszú évek munkájába, tanulásába kerül. Egy-egy speciális szakterület, mint pl. az adójog, és az ú.n. "workers compensation law", e.t.c., olyan különleges tudás anyagot követel, ami a legtöbb, más területen működő ügyvédnek nincs és nem is lehet meg. A jó specialista kiválasztása rendkívül fontos. Érdemes időt áldoznia rá. Az alábbiakban szeretném felhívni figyelmüket arra, hogy lehetőleg kit vagy kiket ne válasszanak, vagy legalábbis legyenek nagyon körültekintőek. Az információkat egyik saját szakterületemről, az emigrációs jog területéről "gyűjtöttem be", és adom tovább önöknek az ú.n. bevándorlási (emigrációs) jogi konzultánsokról. A magukat emigrációs konzultánsként hirdetők nem ügyvédek, nagy valószínűséggel jogot sem tanultak, "szolgáltatásuk" főként nyomtatvány kitöltésből, beadvány-készítésből áll. Érthető, hogy az USA-ba most vagy nemrég érkezett bevándorlók igyekeznek a legolcsóbb megoldást találni, így sokan estek már áldozatul az ilyen konzultánsoknak. Az Amerikai Emigrációs Ügyvédek Szövetsége és az USA Bevándorlási Hivatala (INS) komoly erőfeszítéseket tesz a bevándorlók érdekében a visszaélések lehetőségének megszüntetésére. így például ezek a konzultánsok többek között nem képviselhetik az "ügyfelet" az INS-ben, és nem kapnak a döntésekről értesítést. Ismertetek önökkel egy megtörtént esetet: Egy emigrációs konzultáns $120-ért elvállalta egy család (papa, mama, két kiskorú gyermek) "bevándorlási ügyintézését", és a munkaengedély megszerzését. ígéretet tett, hogy néhány hét alatt megszerzi a munkaengedélyt is. Kitöltetett velük egy menedékjog nyomtatványt és ezt postázta az illetékes INS irodának. Az ügyfelek elégedettek voltak, mert viszonylag rövid idő múlva valóban kézhez kapták a munkaengedélyt. A kellemetlen meglepetések sorozata akkor kezdődött, amikor jó egy év múlva az INS-től értesítést kaptak, hogy megindították ellenük a deportációs eljárást. Konzultánsuk, "ügyvédjük" nem volt hajlandó szóba állni velük. Ekkor fordultak szakértő ügyvédhez, és ekkor derült ki, hogy a konzultánsról azt hitték, ügyvéd. Ők sosem tették fel ezt a kérdést az illetőnek, és a konzultáns nem sietett őket felvilágosítani erről. Mivel pedig a konzultáns nem hivatalosan bejegyzett kaliforniai ügyvéd, akivel az INS szóba állna, a normális esetben az ügyvédhez továbbított információkról, kiegészítő kérelmekről nem volt tudomása. Az ügyfelek kézhez kaptak az INS-től egy bizonyíték kiegészítésre való felszólítást. Mivel azonban jogi segítség hiányában nem értették meg a jogkövetkezményeit a késedelmes válasznak, az INS megindította ellenük a deportációs eljárást. A konzultáns már nem is állt szóba velük, hiszen tudta, hogy az INS-ben ő nem képviselhet ügyfeleket. Az esethez még az is hozzátartozik, hogy a menedékjog kérelem beadásákor már el lehetett és kellett volna indítani egy másik, munkáltató által szponzorált bevándorlási vízum kérelmet. A deportációs eljárás során, komoly késéssel, ez megtörtént ugyan, de már nagy valószínűséggel a családnak el kell hagynia az USA-t, mert nem lesz elég az átfutási idő az emigráns vízum kérelemre. A kérdés költői ugyan, de felteszem: megérte-e egy konzultánshoz fordulni?... Ha sikerült kiválasztani egy ügyvédet, kapcsolatot kell teremteni vele, ennek mikéntjére szeretnék néhány praktikái tanásot adni: C. Kapcsolatteremtés az ügyvéddel Az ügyvéddel való kapcsolat teremtés ugyan technikai kérdés, de érdemes megemlíteni, mert különbözik a Magyarországon szokásos módszertől, ahol az ügyvédek általában hetente két-három alkalommal fogadóórát tartanak. Az USA-ban a telefonon való bejelentkezés a legelfogadottabb forma (Appointment). Ilyenkor már hasznos lehet, ha hivatkozni tud valakire, aki az ügyvédet ajánlotta. Sok esetben első alkalommal nem jut túl a titkárnőn, de tudnia kell, hogy a profi amerikai jogi irodák titkárnői ismerik főnökük ügyeit, ügyfeleit, és ők vezetik az ú.n. "appointment" naptárt. Sok esetben a titkárnők rövid információt is kérnek az ügyről a hatékonyabb ügyintézés végett. Az ügyvédek munkastílusa különböző ugyan, de sok esetben az ügyvéd visszahívja a leendő ügyfelet telefonon, hogy előzetes véleményt tudjon formálni az ügyről. Ha sikerült megbeszélni a személyes találkozót, kezdődhet a felkészülés az első konzultációra. D. Az első konzultáció Habár az ügyvédi gyakorlat eltérő, sok esetben számíthat arra, hogy ingyenes az első konzultáció. Javaslatom az, hogy a későbbi félreértések elkerülése végett előzetesen telefonon tudakolja meg a titkárnőtől vagy az ügyvédtől, hogy fizetnie kell—e, és ha igen, mennyit. Ezek nem "tabu" témák, ne érezze rosszul magát emiatt. Csak a példa kedvéért felsorolok néhány variációt:- nem kell fizetni az első 20- 30 percért; vagy- nem kell fizetni, ha az ügyvéd úgy dönt, hogy elvállalja az ügyet, és a teljes ügyvédi díj magában foglalja az első konzultáció díját; vagy- fizetni kell az ügyvéd szokásos munkadíjat, stb. Érdemes már az első konzultációra is felkészülten menni. Mindenképpen jó ötlet, ha gondolatait nem az ügyvéd irodájában próbálja összeszedni. Lehet, hogy nem lesz elég ideje, vagy nem tudja megfelelően előadni ügyét, és külön kiadást okoz magának azzal, hogy egy újabb konzultációra vissza kell mennie. Gyorsítsa fel ügye intézését azzal, hogy előre készítse össze az üggyel kapcsolatos dokumentumokat, levelezést, stb. és komplikáltabb ügyekben készítsen a legfontosabb tényekről, eseményekről rövid tényleírást is. ERNIE’S CONTINENTAL DELICATESSEN & IMPORT 8400 8TH AVENUE, INGLEWOOD, CA 90305 (A Crenshaw és 8ih Ave. találkozásánál) (213) 752-8194 (213) 752-1002 FAX: (213) 752-2506 POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK Kívánságra árjegyzéket küldünk Mastercharge BankAmericard MOST ÉRKEZETT: MARIKA MAGYAR BOROK Merlot Red Vine Chardonnay Gewürtztraminer DltíS- és MÁKOSBEIGLI (2 pound) ára $10.• CSIGATÉSZTA • TARHONYA • PAPRIKA LECSÓ Kecskeméti barack pálinka Cseresznye pálinka 1 liter $14.95 $14.95 Hubertusz 750 ml Marika nemes kadarka $2.99 Szilvórium 750 ml $13.95 Császárkörte 750 ml $11.50 Nagy választék magyar CD-böl és kazettákból! MAGYAR KÁRTYA Májas és véres hurka, gyulai és sütnivaló kolbász. Friss európai módra készült felvágottak, magyar és európai fűszerek, gesztenyepüré, friss magyar csalamádé, savanyúpaprika, lecsó. Pick paprikás- és téliszalámi (A jövő héten folytatjuk) 1993. december 31. AMERIKAI tfagyar □ NYITVA: ' f Hétfőn: 9-3-ig keddtől szombatij i 9—6—ig ^ Vasárnap ^ W* J Gewürtztraminer Cabernet Sawignon $Z»99 \ Badacsonyi szürkebarát Debrői hárslevelű $2.99