Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-31 / 51. szám
✓ Boldog Újévet Kívánunk Olvasóinknak és AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER VOL. 5. ÉVF. - No. 51. SZÁM - 1993. december 31. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Berlini fal - Szarajevóban? CSETŐ: Hogyan válasszunk ügyvédet Amerikában? SERES: A magyar gazdasági átállási időszak egyes problémái III. JANCSÓ ZSUZSA: Záróra UDVARDY: Szilveszteresti gondolatok SÁROSSY: Azok az átkozott dohányosok Megindul Mindszenty boldoggáavatási pere A Magyar Katolikus Püspöki Kar egyhangúlag támogatja Mindszenty József bíboros "boldoggá avatásának az Apostoli Szentszék felé történő hivatalos megindítását" - olvasható a püspöki kar most befejeződött téli konferenciájáról beszámoló sajtóközleményben. Kulin Ferenc az új frakcióvezető Keddi késő esti ülésén az MDF országgyűlési képviselőcsoportja többfordulós választás után Kulin Ferencnek szavazott bizalmat. Az első körben 18 név került fel a jelölőlistára, ebből öten vállalták a jelölést. A második fordulóban Kulin Ferenc és Salamon László jutott tovább. Az utolsó voksoláskor Kulin 67, Salamon 58 szavazatot kapott. Letette az esküt Boross Péter kormánya Kedd este Göncz Árpád köztársasági elnöktől átvették a kinevezési okmányt Boross Péter miniszterelnök és kormányának tagjai; ezt követően a miniszterek a képviselők előtt letették a hivatali esküt. A parlament egyébként a vártnál némileg nagyobb többséggel, 201 igen szavazattal 152 ellenében és öt tartózkodással választotta meg a kormányt, és fogadta el annak programját. Az új kormányfő megválasztását a köztársasági elnök a pártokkal folytatott beható konzultáció után javasolta. A parlament előtt felszólalásában Boross Péter kijelentette, hogy az új kormány az antalli örökség folytatójának tekinti magát, vállalja az elmúlt három és fél évet, a Nemzeti Megújhodás Programját, vállalja a folyamatosságot, és eltökélten őrzi a stabilitást. A feladatok közül Boross kiemelte az 1994-es választások feltételeinek megteremtését. Azt is kijelentette, hogy tisztességes hangnemre törekszik, s arra, hogy szót értsen az ellenzékkel is. Boross igen részletesen szólt a magyar gazdaság helyzetéről, a növekedés előtti erőgyűjtésről, és egyik központi célnak a munkanélküliség csökkentését jelölte meg. Bizakodó amerikai vélemény Kelet-Európáról Növekvő szavazási szándék A korán beköszöntött hideg ellenére - éppúgy, mint tavaly - az idén is decemberre "forrósodott fel" a polgárok szavazási kedve. Jelenleg a szavazókorú lakosság 62 százaléka állítja, hogy "ha jövő vasárnap parlamenti választások lennének", biztosan elmenne szavazni - derül ki a Median negyedik negyedévi közvélemény-kutatásából. Az eddigi rekord -58 százalék - éppen egy évvel ezelőtt volt kimutatható. A decemberi felmérés azonban egy ennél jelentősebb fordulatot is hozott. A Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) először vesztette el vezető helyét, amelyet 1991 tavasza óta megszakítás nélkül őrzött. Visszaesése kétségtelenül összefügg a párt nyilvánosan lefolyt belső konfliktusával, pl. Fodor Gábor és követőinek távozásával a pártból. Volt piarista diákok vállalták a miniszterelnök gyógykezelésének költségeit Az Antall József kormányfő gyógykezelésével kapcsolatban felmerült költségeket a Piarista Rend közreműködésével teljes egészében egykori piarista diákok állták, akik azonban névtelenségben kívánnak maradni. Erről Jeleníts István magyarországi tartományfőnökön keresztül a Piarista Rend egyetemes főnökének tanácsa tájékoztatta az MTI-t csütörtökön. Közölték, ezt a tényt azért látják fontosnak nyilvánosságra hozni, mivel a kórházi gyógykezelés költségeivel kapcsolatban bizonyos találgatások hangzottak el. Minden ellenkező híreszteléssel szemben kezdenek beérni a kapitalizmus gyümölcsei Kelet-Európábán - legalábbis ezt állítja a washingtoni PlanEcon intézet egyik igazgatója cikkében. Az utóbbi években hagyományosan optimista kutatóintézet - amelynek a magyar gazdaság válságtüneteit feltáró első jelentései a nyolcvanas évek közepén még szamizdatban terjedtek - elemzése szerint Kelet-Európa a következő években "gyors növekedésre van ítélve". A kelet-európai recesszió utolsó éve 1993. Lengyelországban és, némi meglepetésre, Albániában már az idén gyors -5, ill. 8 százalékos - növekedés tapasztalható, a korábbi NDK területén a GDP 6 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon megállt a gazdasági visszaesés. Bár az átfogó jelzőszámok erre utaltak, a hanyatlás eddig sem volt általános a kelet-európai gazdaságokban. Az ipari termelés masszív visszaesése mellett ugyanis a szocializmus éveiben lebecsült szolgáltatások szektorában folyamatos volt a növekedés. A rendszerváltozás után mindenhol látványosan javult a kereskedelem: lényegében több üzlet van, mint korábban, és az áruk minősége is jobb. Ugyancsak növelte a hozzáadott értéket szerte Kelct- Európában a külkereskedelem liberalizálásával együtt járó export-, majd importnövekedés. Az egész térségben - még az addig viszonylag fejlett "turisztikai iparral" rendelkező Magyarországon is - növekedtek az idegenforgalomból származó bevételek, nem kis részben az üzleti utazások terjedésének köszönhetően. Ugyancsak bővülő szektor volt a távközlés: mindenütt terjednek a mobiltelefon-rendszerek, helyi telefontársaságok jelentős beruházásokat hajtanak végre, mindehhez komoly támogatást nyújtanak a nemzetközi pénzügyi szervezetek. Ökumenikus istentisztelet New Yorkban 1993. december 23-án New Yorkban a magyar katolikusok Szent István templomában ökumenikus istentiszteletet tartottak az elhunyt Antall József miniszterelnök lelkiüdvéért. Az amerikai plébános és több magyar katolikus pap által celebrált misén a szentbeszéden kívül két református lelkész is rövid fohászban méltatta az elhunyt miniszterelnöknek az óhaza és az egész 15 milliós magyarság érdekében végzett áldozatos tevékenységét. A zsidóság nevében Fürst László, a Magyar Zsidók Világszövetsége Amerikai Tagozatának elnöke meleg szavakkal emlékezett meg id. Antall József világháborús zsidómentő tevékenységéről, miniszterelnök fia életművéből pedig kiemelte magyarságát és humanitását. László Balázs New York-i főkonzul méltatta a ragyogó tehetségű államférfit, aki a történelmi esélyt megragadva kiemelte hazáját a csatlós ország alávetett állapotából, elindította a nemzet újjászületését és visszatalálását a nyugati civilizáció rendjébe. Aláhúzta, hogy ez a kormány nyújtotta ki először a kezét a világ magyarsága felé. Antall József miniszterelnök önmagát nem kímélve utolsó leheletéig dolgozott nemzete felemeléséért, s ezzel példát mutatott utódainak is a haza és az egyetemes magyarság szolgálatában. A mintegy 300 főnyi gyászoló a Himnusz eléneklésével fejezte be a megemlékezést. MAGYAR TENNIVALÓ 94-BEN Nagy tragédiában a magyarok egymásra szoktak találni. Antall József miniszterelnökünk elvesztése ilyen nagy tragédia volt. A végtisztességen, az ismét szabaddá vált Magyarország nagy államférfiának ravatalánál így találtak egymásra azok a magyarok, akik az elmúlt években sokszor éppen a most elhunyt miniszterelnök megítélésében voltak különvéleményen, néha késhegyig menő harcban. A végső eltávozás azonban feloldotta az ellentéteket, a már csak emlékünkben élő kormányfő emberi és politikai aránya túlnőtt a valóságos világ méretein, az indulatok szülte hályog lehullt a szemekről és felszabadultan végre mindenki el merte ismerni a megboldogult rendkívüli értékeit; politikai ellenfelei, ellenzéki vezető politikusok is egyetértettek, hogy ritkán előforduló, vezetői, államférfiúi képességekkel rendelkező, rátermett személy mondott örök búcsút. Amint az élőkkel általában lenni szokott, csupán akkor ismerik fel valaki kivételes rátermettségét, amikor már nincs többé. A temetésen bebizonyosodott, hogy ebben a felismerésben nemcsak százezrek, de milliók találkoztak, kivételként csupán az a néhány végképp elfogult, gyűlölködő és cinikus szerepelhet, akiknek a véleménye meg éppen ezért nem számít. Az is törvényszerű, hogy a Nemzeti Pantheonba való felemelkedés pillanatában rajzolódik körül az eltávozott igazi életműve, aminek tiszta meglátását életében a napi politika mindennapos zivatarai, felhőalakulásai akadályoztak. Mindenképpen történelmi idő volt, amikor Antall József kormányra került és ez most valóban nem közhely. Már ez önmagában elég, hogy személyét annak a bizonyos távlatnak az elérkezése után is ennek a rendkívüliségnek a szemszögéből ítéljék meg. Amit tett, sok tekintetben egyedülálló volt, vagyis azt a döntést, azt a folyamatot nemcsak ő kezdeményezte, hanem ő is hajtotta végre első ízben a világon és ez most már örökös kapcsolatba került a nevével, bármennyire berzenkednek is emiatt politikai irígyei. Bátor kezdeményezéssel ő indította el a Varsói Szerződés és a KGST bilincseiből nemcsak a mi, hanem a többi volt rab nemzet kiszabadulását is. Az új Közép-Kelet- Európa megteremtésének izgalmas napjaiban az ő irányításával valósult meg a Visegrádi Hármak, valamint a Közép-Európai Kezdeményezés elképzelése. Ami most közvetlenül az ő hőn szeretett magyar nemzetét illeti, ő fogalmazta meg először a bátor tételt, amit ellenfelei azonnal szerettek volna kiforgatni: azt, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Ő oldotta fel a kommunista évtizedekben mesterségesen fenntartott "cmigrációs" elkülönítést, hogy éppen Los Angelesben, az itteni szabadságharcos emlékünnepen jelentette be ennek a minősítésnek megszűnését, amikor kimondta: csupán külföldi magyarság van, tehát nincsenek "emigránsok". Valljuk meg, csupán az ő rendkívüli értelmi képességével megfogalmazott módon sikerült ezt mindenkinek a tudatába elültetni, szinte pillanatok alatt. Most, hogy fizikai jelenlétével nem figyelmeztet többe napról napra, óráról órára legfontosabb tennivalóinkra, csupán az átadott örökség irányít testetlenül, fel kell, hogy vesse bennünk a kérdéseket: vajon mi is, amit elsősorban tennünk kell, különös tekintettel arra a szinte misztikus helyzetre, hogy az emberiség történelme új esztendőbe fordul? Magyarországon lezajlóban van a demokratikus újjáalakítás után az élet első szakasza.. Az eddigi jelekből, tapasztalatokból láthattuk, hogy a puszta vádaskodás, egymás ócsárlása, a tettrekész magyarok sorainak egyre újabb és újabb csoportokra való felbontása nem vezet sehová. Illetőleg semmiesetre sem a nemzeti felemelkedés, az öntudatosabb és egészségesebb magyar jövő irányába. A demokratikus "nyitott égbolt" természetesen a politikai kezdeményezés szabadságát is jelenti. Mindenkinek jogában áll új elképzelésekkel előállni. A válogatás, a választás lehetősége nélkül érthetően nincs igazi szabadság. Azt is fel kell ismerni azonban, hogy erőt, eredményt felmutatni csak összefogással lehet. Rövid időn belül új választások előtt áll az ország. Négy évvel ezelőtt nem mindenki élt szavazati jogával. Voltak, akik féltek, hogy a demokratikus átalakulás nem végleges, hogy ismét a kommunisták kezébe kerülhet a vezetés és - uram bocsá’! - még az orosz csapatok is visszajöhetnek. Ma már határozottan más a helyzet. A kommunisták csak akkor kerülhetnek ismét hatalomra, ha gyávák és megtévesztettek visszaszavazzák őket. Idegen katonai megszállásról azonban szó sem lehet és ez is csak a magyarok összefogásán múlik. Ne aprózzuk fel erőinket! Rémüljünk el attól, hogy egyesek még külföldön is új politikai pártokat szerveznek. Minek? Örökös vádakat hangoztatnak, bizalmatlanságot keltenek. A rendelkezésre álló kevés időt minden magyarnak arra kell fordítania, hogy felfedje: milyen erőt érdemes támogatni, ahol eleve megvan az összefogás bázisa. SZ.L.
