Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-24 / 50. szám
08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA AMERIKAI VOL. 5. ÉVF. - No. 50. SZÁM - 1993. december 24. ÁRA: 1 dollár Ünnepi számunkban Áprily Lajos, Bartóky Géza, Bauer György, Beke György, Borbély Imre, Fercsey János, Dr. Friedman Andrew, Jack Hahn, Hegedűs Géza, Hosszú Zoltán (Dani bá), Jancsó Zsuzsa, Claire Kenneth, Kővágó József, Lendvai István, Saáry Éva, Samay Attila, Szegedi László, Dr. Udvardy Miklós írásai, ________________költeményei________________ Boldog Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk Lendvai István (1888—1945): könyörgés ‘Betlehembe *En jJézusom, fehérruhás tqs jJézusom, te minden gyereké vagy, én tudom, s a te Boldogságos éjszakádon öröm daloljon e kerek. viíágon, de (égy ma részrehajló, (égy egy kicsinyt pártoskodó is (az égi csinyt Atyád majd meg Bocs áj tja teneked): szeresd (egjoBBan a magyar gyereket! Ládd, jézusom, o(y gyermek, e nép! az apja is, mind, — da(o(va (ép eke nyomáBa vagy éji sírBa, s tékpzíóan, seBgyötörten, sírva o(y tiszta, o(y Boíond és fefiér! szeBB ángyáét Bizony megér, szeBB angyalt, ezüsteBB csengettyűt, s képcskpnyvéBe is aranyaBB Betűt! Ládd, jézusom, o(y árva e nép! s a gyereke a (egszomorúBB kép: aludni kellene fiaBos párnán, s taszigáljáfiföíd vásárján, kék. szeme démont s pokplt tanúi, oly űzött mint a fióBan a nyúl, ó a te szegény kis ko molyod, — néki add a (egszeBB mosolyod! jézusom, én Betlehemi jézusom, rá sokat gondolj a fehér úton, vigyél néki szaBad mezőket> magyar dallal zengedezóket, szaBad ‘Kárpátot, székely falut, meleg szoBát, szentképes falút, szelíd királyt, aki jóBan van veled, — s álmot is, mely hosszasan feled. Ln jézusom, fehérruhás kis jézusom, te minden gyereké vagy, én tudom, de néki (dig volt karácsony, — engedd: egyet 5 is lásson, a más gyereke oly játszva fut, s néki még oly messze az út, nem is élt, s már mindent temetett! szeresd (egjoBBan a magyar gyereket. A SZABAD MAGYAROKHOZ írta: Pethő Sándor Pethő Sándor, a két világháború közötti évek legnagyobb magyar publicistája, 1938-ban írta ezt a cikket. Abban az időben a magyar nemzet már sötét veszélyérzetek között nézett farkasszemet a hamleti kérdéssel. Ekkor adta elő Pethő Sándor ezt a programot, amelynek útján ma is haladnia kell a józan, igaz magyaroknak. 1993. Karácsonyán nem tudunk igazabb, szívhez szólóbb üzenetet küldeni magyarjainknak, mint Pethő Sándor 1938- as szavait. "Mi annak az Európának visszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött." Most, amikor felépítettük az összeomlott szószéket, első ünnepélyes kijelentésünk az, hogy szellemünk kifejtésének e lap hasábjain nincs más korlátja, mint tulajdon lelkiismeretűnk, tehetségünk és meggyőződésünk. Azt tartom, hogy azokban a zord, válságos s nem csekély veszélyekkel járó időkben, mint aminőket élünk, semmire sincs égetőbb és nagyobb szüksége ennek a szegény, meghajszolt, megzavart, elgyávult magyar társadalomnak, mint a független lelkiismeret bátor és bátorító hangjára, mely nem retten meg a múló indulatok őrületétől, mely nem logikán és értelmen túli térségeken tébolyog, mely nem hagyja magát túlüvölteni egy irracionális lelki számum morajlásától. Deák Ferenctől tanultuk, hogy a változó hangulat fölött van egy nagyobb hatalom: s ez az önlelkiismeretünk. Tudjuk, hogy a gondolkodásból kifejtett politikai meggyőződés, különösen rendhagyó időkben ritkán tud sikerrel versenyezni a tömegek nyers indulataira spekuláló bujtogatással. A célszerűségbe vetett hit egymaga nem képes megküzdeni a szenvedélyek fellazítására sandító agitációval, mely aí esztelenség mindenféle miazmájától megmérgezett légkörbe akarja helyezni a politikai tevékenységet. Az önuralom, a fegyelem, a mértéktartás, különösen válságos időkben, a nemzeti társadalomnak éppoly tevékeny, de sokkal termékenyebb megmozdulása, mint az indulatok szabad tombolása. Orvosolnunk kell az elmúlt évtizedek kilengéseit. A műtéthez pedig nem a gyűlöletnek hályogos szeme és indulattól reszkető keze kell, hanem hideg agy és forró szív. Nem hirdetünk földforradalmat, de minden idegszálunkban érezzük a nagy birtokrendszer lebontásának szükségességét; a nemzet történelmi gondolata ne az "úri nemzet" életérzése legyen, hanem végre-valahára a szegények kenyerévé is váljon. Mi a magyar Magyarország megteremtéséért küzdünk; legyen reform a jogállamban, rend a szabadságban, - jogfolytonosság az alkotmányban, emberség a fegyelemben, - méltóság a nemzeti öntudatban és egység a társadalmi erővonalak viszonyában. S küzdelmeink közben egy pillanatra sem felejtjük el, hogy az antik Rónia az idegen istenek vámmentes behozatalába pusztult el, amikor Jupiter Stator helyett a keleti kultuszok idegen bálványait hurcolták a Capitolium csarnokába. Mi annak az Európának visszhangja vagyunk, amelytől kaptuk a keresztet, hogy e jelben mindig győzedelmeskedni tudjunk balsorsunk fölött s hogy elviselhessük embertelen megpróbáltatása ink súlyát. Annak az Európának szava, amely gyakran félreértet:. sokszor feláldozott s cserbenhagyott bennünket, de amelynek let nemesebb szellemei mindig vállalták hozzájuk való lelki tartozai dóságunk kötelmeit. De elsősorban hangja vagyunk annak a magyar szellemnek, amely sose futamodott meg a maga vészes és d: cső hivatásának teljesítése elől. Szinte vízomlásszerűen szakadt ránk két emberöllőnyi munka elvégzellenségének minden balsorsú következménye; sajnos, éf pen a nemzetnek e dúlt lelkivilágában ért bennünket a krízis amely történelmünk legnagyobb áldozataira szólít bennünket. De mindenkivel lehetünk háborúban, ha önmagunkkal békében élünk. Hogy ezt a belső békét, megnyugvást, idegegyensúlyt, lelki összhangot visszaadhassuk a magyarságnak, elsősorban ezért dolgozunk és ezért harcolunk. S amikor e küzdelem forgatagába vetjük magunkat, jámbor eleink példájára a Mindenhatóhoz fordulunk: áldja meg munkánkat kegyelmével. - Bátorítsa szívünket és gazdagítsa elménket malasztjával, ajándékozzon meg bennünket c feladatra szükséges erővel, hogy alázatosságunkban is méltó szószólói lehessünk azoknak a gondolatoknak és hagyományoknak, amelyeknek tolmácsolására és meghirdetésére csak azért vállalkoztunk, mert azok a nagyok, akik valaha tanítómestereink voltak, sorjában elpihentek már, meghasadt szívükben azzal a kétségbeesé1 sei, hogy amiért éltek-haltak, a magyarság élete biztonságának ke dése teljes megoldatlanságában és vigasztalanságával maradi a mi nemzedékünk számára. Úgy segéljen bennünket a jó Isten, ahogy hívek maradunk ahhoz fogadalomhoz, amelyet ünnepélyesen vállaltunk e nemzetmen' , küzdelem szerény katonái gyanánt. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER Karácsonyi szám, 28 oldal
