Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-17 / 49. szám
Beszámolónk Antall József elhunyta alkalmából (Folytatás az első oldalról) Megemlékezések, részvétnyilvánítások Antall József miniszterelnök halála miatt Boross Péter ügyvezető kormányfőnek írt levélben fejezte ki részvétét az MSZOSZ elnöke. Nagy Sándor azt írja, a nagy műveltségű, széles látókörű kormányfő halála súlyos veszteség a nemzet számára. A szakszervezeti vezető hangsúlyozza, az MSZOSZ a stabilitás megőrzése, a kormányzati és parlamenti munka folyamatosságának megőrzése érdekében kész együttműködni az ügyvezető kormánnyal. A diplomáciai testületek közül elsőként az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége fejezte ki részvétét Antall József halála miatt. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a nagykövetség mély megrendüléssel vette tudomásul a kormányfő elhunytát. Az amerikai nép úgy tekintett a miniszterelnökre, mint a magyarországi demokrácia megteremtését célzó történelmi változások kulcsfigurájára. Antall József halála a világ összes demokratikus állama számára nagy veszteség. Ezt Bili Clinton Göncz Árpád államfőhöz írt levele tartalmazza. Az amerikai elnök hangsúlyozta: az elhunyt magyar kormányfő nemcsak igaz barátja volt az Egyesült Államoknak, hanem aktív partnere is nemzetközi erőfeszítéseiben. Major angol miniszterelnököt elszomorította, hogy meghalt Antall József, akivel többször találkozott. A brit kormány részvétüzenetet küld Budapestre - közölték az MTI-vel a brit miniszterelnökségen. Vacláv Klaus cseh miniszterelnök üzenetében megállapította: Antall József olyan politikai mértékletességet és körültekintést tanúsított, amire "különösen szüksége van a közép-európai politikának". A magyar kormányfő elhunyta alkalmából küldött táviratában Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök hangsúlyozta: együttérez a nagy veszteség kapcsán, amelyet Antall József elhunyta jelent, azé a politikusé, aki Magyarország kormányának élén állt a demokrácia, a jogállam és a piacgazdaság felé történő átmenet eme nehéz éveiben. "Antall Józseffel Magyarország olyan embnert veszített el, aki a változás mozgalmas időszakában önfeláldozóan szolgálta országát" - állapította meg táviratában Kinkel német külügyminiszter. A szlovák kormányfő táviratában hangsúlyozta: "Antall József távozásával Magyarország olyan hazafit és politikai egyéniséget veszített el, aki a demokráciáért folytatott küzdelem szimbólumává vált. Az elhunyt miniszterelnöknek egyedülálló szerepe volt a modern magyar történelemben" - írta Vladimir Meciar. Sajtóvisszhang A brit lapok azt hangsúlyozzák, hogy Antall József kormányzásával Magyarország stabillá vált, ennek köszönhetően a térségben befektetett külföldi tőke fele Magyarországra érkezett. A The Times megjegyzi, miközben Budapest nyugati kapcsolatai javultak, addig a szomszéd államokban gyanakvást keltett Antall kísérlete a határon kívül élő magyarok képviseletére. A Financial Times úgy véli, a kormányfő halála megrázkódtatásokkal fenyeget, de hozzáteszi, lehetséges utódai mind elkötelezettek a piacgazdaság és a nyugati integráció iránt. A The Guardian kiemeli, Antall Józsefnek köszönhetőeh a mérsékelt politizálás győzött Magyarországon. A német Die Welt kiemeli: Antall József európai formátumú, európai léptékben gondolkodó politikus volt, szavatolta országa stabilitását, és ellenállt a jobb- és baloldali törekvéseknek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja: Antall József életműve akkor nyeri el koronáját, amikor Magyarország egyenjogú tagként csatlakozik a Nyugat politikai és biztonsági rendszeréhez. A francia Liberation hangsúlyozza, a kommunizmus utáni Magyarország első miniszterelnöke a középjobbhoz tartozó, mérsékelt konzervatív volt, aki az európai kereszténydemokrácia hagyományaihoz illesztette politikáját. DR. PETER VIRÁG Attorney at Law Tel: (818) 382-3666 Fax: (818) 905-8074 Autóbaleset, válás, kereskedelmi szerződések. Első konzultáció díjtalan. 16000 Ventura Blvd., Suite 1100 Encino, CA 91436 Parkolás ar épületben. 257c kedvezményt kap, ha e hirdetést felmutatja! A PIROS KARAVÁN művészegyüttes kisebb-nagyobb rendezvényeket vállal Lakatos-Losó Róbert vezetésével . Cigányzene, tánczene, nemzetközi muzsika Hegedű: Lakatos-Losó Fob it (213) 874-8776 Cimbalom: Mezei Eleméi (818) 982-8514 Q tfagyar Hírlap SAN FERNANDO VÖLGYI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GRACE HUNGARIAN REFORMED CHURCH Telefon és fax: (818) 344-1885 Egyházunk postafiók száma: P.O.Box 370 Reseda, CA 91337 Vasárnapi Istentisztelet du. 2 órakor Helye: Fountain Springs Foursquare Church 18730 Erwin Street Lelkipásztor: Nt. Nagy Bálint VASÁRNAP a Gyertyafényes Istentiszteleten I János 4:7-21 alapján szólt hozzánk Isten igéje. A hit a szeretetben teljesedik ki. Nem igaz a hitünk, ha nem szeretjük Istent: és szeretetének tárgyát, az embert. Az ember szeretete a hit próbája és pecsétje is. Mi Isten szeretetének megváltottjai vagyunk Krisztus által. Istentiszteletünk keretében emlékeztünk meg Antall József elhunyt miniszterelnökünkről és imádkoztunk az Antall családért, hogy Isten vigasztaló kegyelme legyen velük a fájdalom elviselésében. EGYHÁZUNK az alábbi táviratban fejezte ki együttérzését az Antall családnak: "Miniszterelnöki Hivatal - Budapest, Országház és Antall család részére: Mély megdöbbenéssel értesültünk a Miniszterelnök Úr haláláról. Ezúton kérjük Megváltó Istenünket, adjon megnyugvást az Antall családnak és megbékélést sokat szenvedett magyar népünknek. A San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház nevében: Nagy Bálint lp., Törőcsik János főgondnok." December 20-án, hétfőn este 7 órai kezdettel lesz gyászmise emlékére a Róm. Kát. Egyházban, a Los Angeles-i magyarság részvételével. AZ ALÁBBIAKNAK MONDUNK KÖSZÖNETÉT azért, hogy Gyertyafényes Istentiszteletünket szereplésükkel tették családias hangulatúvá: Kékessy Kinga és Csilla, Máté Ildikó, Érseki Emőke vezetésével a Kodály Kórus minden tagja, Törőcsik János, Cser Mária, Júlia és László, Boldis Viktória és Krisztián, Korányi Julika és Danika, Kasó Évike, Csontos Lajos és Süli Istvánért adunk hálát Istennek. DECEMBER 25. Karácsony első napján úrvacsorával egybekötött istentisztelet. DECEMBER 26. Karácsony másodnapja. JANUAR 1. Újévi istentisztelet. Minden alkalommal du. 2 órai kezdettel tartunk istentiszteletet. JANUÁR 16, vasárnap du. 4- től Presbiteri gyűlés a parókián. EGYHÁZTAGJAINK FIGYELMÉBE! Január 28., vasárnap a du. 2 órás istentisztelet után EGYHÁZKÖZSÉGI ÉVI KÖZGYŰLÉS ÉS VEZETÖSÉGVÁLASZTÁS. ISTENTISZTELETÜNKÖN imádkoztunk betegeinkért, gyászolóinkért. SAJNOS, AZ IDÉN ELMARAD Kodály Kórusunk szokásos karácsony esti Music Center-i fellépése, mert a rendezők 12 óráról 3 órára csökkentették a TV sugárzás idejét anyagi nehézségekre hivatkozva. Kórusunk több éven át kapott meghívást erre az egyedülálló eseményre. Biztatásként azt ígérték a szervezők, hogy jövőre megpróbálják újra visszaállítani a teljes műsoridőt. Sok sikert kívánunk Érseki Emőke karvezetői munkájához és minél több lelkes tagot az új évben! KÖZÉRDEK^j^^ Négy napos munkahét? Európa nyugati felén sokaknak tetszik, hogy a foglalkoztatottság növelése érdekében négy napra rövidítenék a heti munkaidőt. Az ötletet főként a gyors sikerekben érdekelt politikusok fogadják kitörő örömmel, annak ellenére, hogy a szakértők váltig állítják: az új rövidített munkarend legfeljebb tüneti kezelés lehet, s aligha oldja meg a recesszióval bajlódó nemzetgazdaságok strukturális bajait. A súlyos veszteségekkel küszködő Volkswagen (VW) autógyárnak a múlt hét végén sikerült végül meggyőznie az IG Metall szakszervezetet. A nagy hatalmú német érdekvédelmi testület elveikben elfogadta, hogy a VW a jövő év elejétől a jelenlegi 36 órás heti munkaidőt 20 százalékkal - négy nap alatt ledolgozandó 28,8 órára mérsékli, míg a Fizetéseket valamivel kisebb mértékben csökkenti. A VW végső aduja az volt, hogy ha nem fogadják el ajánlatát, kénytelen a 103 ezer fős állományából mintegy 30 ezer dolgozót szélnek ereszteni. Ezzel párhuzamosan a francia szenátus a rekordnagyságú munkanélküliség elleni harc jegyében éppen a múlt héten hagyta jóvá azt a javaslatot, amelynek értelmében, ha egy vállalat a 39 órás heti munkaidőt 32 órára csökkenti, és vállalja új munkahelyek létesítését, e törekvéseit a kormány köteles adókedvezményekkel támogatni. A törvényjavaslatra a tervet egy hónapja még elutasító nemzetgyűlésnek is áldását kell adnia. A VW és a francia törvényhozás, 11,8 százalékos terve a rövidebb munkahétről csak két kiragadott példa a mostanában Nyugat-Európa-szerte dúló vitákra. A rövidebb munkaidővel valamilyen megoldást szeretnének nyújtani a munkanélküliségre, és a heves vitákat főként az fűti, hogy Nyugat-Európában már minden tizedik ember munka nélkül lézeng, az állástalanok száma eléri a 20 milliót, miközben minden érdekelt - dolgozók, munkaadók és kormányok - körömszakadtáig ragaszkodik a jóléti állam immár megszokott nagyvonalú juttatásaihoz. A négynapos munkahét és a többi, ehhez hasonló munkahelymegosztási elgondolás főként a politikusok körében talál lelkes támogatásra. Az Európai Közösség (EK) strasbourgi parlamentjének szocialista képviselői a minap közös nyilatkozatban deklarálták, hogy a 35 órás, négynapos munkahét hasznos eszköz lehet a munkanélküliség elleni harcban, és hasonló szellemben foglalt állást a brüsszeli bizottság is. A munkaidő-rövidítés hívei követendő példaként hozzák fel az amerikai Hewlett-Packard (HP) számítógépgyár grenoble-i részlegének gyakorlatát, amely még februárban állt át a 32 órás munkahétre, s azóta nemcsak a dolgozók elbocsátását sikerült elkerülnie, hanem újabb száz embert is felvettek. Igen ám, de mint ilyenkor általában, a munkaadó itt is fölvetette: az alkalmazottak vagy a termelékenységet lendítik fel, azaz a rövidebb munkaidő alatt is a korábbinak megfelelő teljesítményt produkálnak, vagy elfogadják, hogy fizetésük a munkaidő arányában csökken. A HP-nál ezt úgy oldották meg, hogy a dolgozók lemondtak a fizetett túlórákról és az ünnepnapi prémiumokról. Mindezek eredményeként - állítja a cég - a termelékenység a korábbi háromszorosára nőtt, miközben a költségeket sikerült a felére visszaszorítani. Ám a jó példák ellenére sokan kételkednek a rövidebb munkaidő üdvözítő hatásában. Mint ahogy a Deutsche Aerospace elnöke, Jürgen Schrempp is mondta, a lefaragott munkaidő aligha gyógyír a strukturális problémákra, nem csökkenti a fölös kapacitásokat, nem hatol le a nyugat-európai munkanélküliség gyökereihez, a magas munkabérek és termelési költségek kiváltotta versenyképtelenséghez. További gond, hogy a dolgozók rövidebb munkaidővel járó fizetéscsökkenése fájdalmasan megcsapolhatja a háztartási jövedelmeket is, s az alacsonyabb fizetések nyomán csökken a fogyasztói kereslet, nő a személyi eladósodás. Ügyanakkor az sem egyértelmű, hogy a munkaidő-csökkentés révén bizton lehet-e új munkaalkalmakat teremteni. Elvégre a lanyha kereslettel küszködő vállalatok akár arra is érezhetnek kísértést, hogy a profit fenntartása érdekében alacsonyabb szinten tartsák a bérköltségeket, és a munkahelymegosztás helyett a munkahelyek megszüntetését válasszák. A munkaadók persze megtehetnék, hogy a fizetéseket érintetlenül hagyják, úgy, ahogy ezt általában a szakszervezetek követelik. "A kevesebb munkáért ugyanannyi bért" elv azonban csak növeli a bérköltségeket, és rontja a gyártók versenyhelyzetét az alacsonyabb bérköltségű országok szállítóival szemben. Mindezek következtében a romló eredmények végül is aláássák a rövidített munkarendet, s előbb-utóbb a munkaerő-elbocsátások újabb hullámát indítják el. Még ezek után is létezhet egy megoldás, nevezetesen az, hogy a munkaadók bérszámláját a kormányok állják. Erre viszont - mivel ellentmond a nadrágszíj-megszorító költségvetési politikáknak -azok aligha lennének kaphatók. A jelekből ítélve úgy tűnik, hogy a racionális érvelések ellenére Nyugat-Európában sok helyütt hódít a rövidebb munkahét gondolata. Olaszországban például a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a munkavállalóknak több mint a fele kész elfogadni a rövidített munkaidőt és az ezzel járó alacsonyabb bért. Belgiumban a kormány csökkentené a vállalatok társadalombiztosítás-befizetési kötelezettségeit, ha azok több dolgozó foglalkoztatását vállalnák. Spanyolországban, ahol a munkanélküliségi mutató már 22 százalék, a szakszervezetek és Felipe González szocialista kormányának néhány tagja is támogatja a munkaidő-kurtítással munkahelyteremtő javaslatokat. A támogatások indítékáról a német munkaadók szövetségének elnöke, Jürgen Neuman úgy fogalmazott: a négynapos munkahét, ha nem is oldja meg a problémákat, jelenleg az egyetlen lehetséges, költségcsökkentést eredményező munkahely-teremtési módszer lehet. (HVG) Fizessen elő az Amerikai Magyar Hírlapra!
