Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-17 / 49. szám

AMERIKAI 08/13/93 AM HUN. FOUNDATION 'JOO SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA VOL. 5. ÉVF. - No. 49. SZÁM - 1993. décember 17. ÁRA: 1 dollár BESZÁMOLÓNK ANTALL JÓZSEF HALÁLÁRÓL FERCSEY: "Magyarország politikailag stabilnak látszik" SERES: A magyar gazdasági átállási időszak egyes problémáiról II. MOLNOS: Magyarnak lenni Jelcin győzött, de gondokat aratott Az Orosz Köztársaságban az elmúlt vasárnapon megtartott szavazáson több meglepetés született. Jó is és rossz is. Meg­nyugtató volt, hogy a Borisz Jel­cin elnöki hatalmának, presztí­zsének fenntartása és reform­­programjának folytatása többsé­get kapott: a leadott szavazatok 56 százalékát. Ezzel szemben lehangoló volt, hogy meglepően kevesen járultak az urnákhoz, mindössze 53 százaléka a szava­zásra jogosultaknak. El lehet gondolkozni, hogy milyen messze van a szovjet időkben ki­mutatott átlagosan 99.8 száza­léktól. Az is igaz azonban, hogy azokat az adatokat senkinek sem állott módjában ellenőrizni, amellett - különösen Sztálin ide­jén - határozott bátorság kellett ahhoz, hogy valaki távol marad­jon a szavazástól, ami annak­idején "általános örömünnep­nek" számított. A mostani sza­vazáson 13 párt indult. Meg­nyugtató meglepetés volt, hogy a nyíltan kommunisták a szavaza­toknak mindössze 11 százalékát kapták. A meggyorsított refor­mokat támogatók 14 százalékot, a Földműves Párt 9-et, a Nők Pártja pedig 8 százalékot. Ha­tározottan elgondolkoztató azonban, hogy a legtöbb szava­zatot Vladimir Zsirinovszkij li­berális-demokrata pártja kapta, akiket röviden ultranacionalis­táknak neveznek, ők a mi fel­fogásunk szerint a "szélsőjobb­nak" felelnek meg. Egyesek a párt győzelmében fenyegető fa­siszta veszélyt látnak és az orosz föld elkötelezett reformerei má­ris kijelentették, hogy szükség esetén a kommunistákkal is összefognak ellenük. Gyászünnepség Salgótarjánban Fekete lobogókat lengetett a szél szerdán Salgótarjánban, ahol az 1956. december 8-i sor­tűz áldozataira emlékezett a vá­ros. Az emlékezetes napon megközelítően háromezer em­ber tüntetésen követelte két le­tartóztatott munkástanácstag szabadon bocsátását, amikor el­dördült a sortűz. A legújabb kutatások szerint 135 ember ro­gyott sérülten az utca kövezeté­re, és 46-an haltak bele sebeik­be. Az áldozatoknak felállított, idén' felavatott szoborkompozí­ciónál a város polgármestere szólt az egybegyűltekhez. Für Lajos Ausztriában | PR. ANTALL JÓZSEF Vasárnap reggel futótűzként terjedt el a hír Los Angelesben, hogy Antall József, a Magyar Köztársaság elnöke, a gyilkos kór ellen folytatott közel négy esztendei küzdelem után befejezte földi életét. Csakúgy, mint otthon, az itteni magyarság is megdöbbenés­sel fogadta a hírt, bár az utóbbi napok eseményei alapján bárme­lyik pillanatban fel lehetett készülni a tragédia bekövetkezésére. A Los Angeles Times tudósítása szerint szombaton délután Göncz Árpád köztársasági elnök megjelent Antall József beteg­ágyánál és a magyarországi demokrácia visszaállítása érdekében elért érdemei elismeréseképpen átnyújtotta neki a Magyar Köz­­társasági Érdemrend Nagykeresztjét. A Magyar Távirati Iroda jelentette, hogy Antall József 1993. de­cember 12-én, vasárnap délután 5 óra 15 perckor (budapesti idő szerint) hunyta le örökre a szemét a fővárosi SOTE kórházban. A miniszterelnök 62 éves volt. Antall József szinte példátlan hősiességgel viselte a súlyos beteg­séget és az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy tájékozód­jék a legfontosabb ügyekről és még betegen is igyekezett kezében tartani az irányítást. A kormány tagjai, utasításának megfelelően, minden nyilatkozatukban igyekeztek enyhíteni a tünetek leírását és ezzel általában bizakodó hangulatot kelteni. Sem ők, sem a hi­vatalos orvosbizottság például egyetlen egyszer sem használta a szövegben a "rák" kifejezést. Antall József halála kétségkívül nagy vesztesége pártjának, első­sorban azonban az egész országnak, a legkritikusabb időben. Még politikai ellenfelei is elismerték és tisztelték rátermettségét, vezetői képességeit. Washingtoni nagykövetünk értesítése a lesújtó eseményről Kedves Magyar Testvéreim! Megdöbbenéssel kaptuk a hírt: Antall József, az új demokrati­kus Magyarország első miniszterelnöke nincs többé. Az ország népe és a magyarok szerte a világban az utolsó pilla­natig reménykedtek, hogy a sors meg fog kímélni minket ettől a csapástól. Nem így történt. Antall József példamutató hősiességgel viselte a reá háruló óriá­si felelősséget halála percéig. Integritása, feddhetetlen jelleme, bátorsága, politikai tudása és eredményei máris történelmünk nagyjai közé sorolják. Talán Kossuth óta nem volt olyan magyar politikus, akit a kül­föld ennyire ismert, becsült és tisztelt. Az általa kialakított politi­kai stabilitás az ország legnagyobb értékévé vált, amely meghatá­rozta szerepünket és helyünket a kialakuló Közép-Kelet-Európá­­ban. Szemei előtt állandóan ott lebegett Magyarország integrációja a nyugati világba, az Atlanti Közösségbe, annak minden intézmé­nyébe. Amikor ezek a kérdések január 10-11-én a NATO brüsszeli csúcsértekezlet előtt fognak szerepelni Clinton elnök jelenlétében, a magyar diplomácia Antall József örökségére támaszkodva fogja képviselni érdekeinket. Ott a magyar nép sorsáról lesz szó, s ezt nem szabad elfelejtenünk. Antall József szorosan kötődött a határainkon kívül élő ma­gyarsághoz, bárhol a világban élnek is. Ezt mindig kifejezésre jut­tatta, például amerikai útja során is. Őszinte barátja volt az Amerikai Egyesült Államoknak és az amerikai népnek. Már ellenzékben is rámutatott az amerikai je­lenlét és vezető szerep szükségszerűségére térségünkben, a két kontinens egymásrautaltságára a világpolitikában. Biztos vagyok benne, hogy a magyar közösségek szerte Ameri­kában diplomáciai képviseleteinkkel együtt fogják meggyászolni Magyarország elhunyt miniszterelnökét, akinek szellemisége hosszú időre meg fogja határozni az ország politikáját és népének sorsát. A Jó Isten áldja meg munkáját, nyugodjék békében. Tar Pál nagykövet Villámlátogatást tett kedden Ausztriában Für Lajos honvé­delmi miniszter, hogy megbeszé­lést folytasson osztrák kollégájá­val, Werner Fasslabenddal. A két miniszter áttekintette a két­oldalú katonai kapcsolatok ala­kulását és a nemzetközi kérdé­seket. Antall József életrajza Antall József 1932. április 8-án született Budapesten. Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte 1942 és 1950 kö­zött. 1950-től hallgatója volt az Eötvös József Tudományegyetem­nek, ahol tanári, levéltárosi, könyvtárosi, múzeológiai diplomát szerzett, majd bölcsészdoktor lett. Az 1956-os forradalom aktív részvevője, a forradalom leverése után letartóztatták, vizsgálatot folytattak ellene. 1960—tói könyvtá­rosként dolgozott, 1963-tól jelentek meg újra tudományos dolgoza­tai. 1964-től 25 éven át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban dolgozott, 1984-től főigazgatóként. A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, a párt II. Országos Gyűlésén választották elnökké. Az 1990. évi választásokon pártja budapesti listáján szerzett man­dátumot. 1990. május 2-től kormányra kerüléséig az MDF képvise­lőcsoportjának vezetője. Május 3-án a választásokon győztes parlamenti párt vezetőjeként az államfőtől kormányalakítási megbízást kapott. Május 23-án a parlament megválasztotta az ország miniszterelnökévé, és elfogad­ta kormányprogramjának irányelveit. Tárgyalások, változások a magyar belpolitika menetrendjében Rendkívüli ülést tartott vasárnap este a kormány. A kabinetet Boross Péter belügyminiszte hívta össze - közölte az MTI-vel Ju­hász Judit kormányszóvivő. Antall József elhalálozásának hírét Bo­ross Péter belügyminiszter jelentette be a Magyar Televízióban. Boross Péter azt ígérte, hogy a hivatalban maradó kormány Antall József szelleméhez hűen, határozottan tevékenykedik tovább. Az ügyvezető miniszterelnök a kormány vasárnap esti ülése után nyilatkozott a Rádiónak. Boross Péter a stabilitás, a nyugalom és az alkotmányos rend megőrzését nevezte a legfontosabbnak. Hozzátette: szándéka, hogy a kormány teljesítse programjának hátralévő részét. Göncz Árpád egyeztető tárgyalásokat folytat a politikai élet veze­tőivel a kormányfő halálával kialakult helyzetről - közölte Faragó András, az államfő szóvivője. A köztársasági elnök először Szabad György parlamenti elnökkel tárgyalt, majd külön találkozott Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybí­róság elnökével, Boross Péter ügyvezető kormányfővel, és Németh Lajossal, az Országos Választási Bizottság elnökével. Az államfő délután a vezető pártok képviselőit fogadta. Antall József miniszterelnökre emlékeztek a koalíciós frakciók együttes zártkörű ülésükön. Az SZDSZ-frakció és ügyvivő testületé nyilatkozatban fejezte ki' megrendülését. "Antall József emlékét úgy ápolhatjuk, ha mind­annyian hozzájárulunk ennek fenntartásához" - áll a dokumentum­ban, amelyet Pető Iván és Kuncze Gábor írt alá. Az ügyvezető kormány az alkotmány értelmében nem köthet nemzetközi szerződéseket, ezért módosult több program - közöl­ték a Honvédelmi Minisztériumban. Elmaradt Fabio Fabbri olasz védelmi miniszter hétfőre és keddre tervezett budapesti látogatása. A megbeszélésen írták volna alá a két hadsereg közötti együttműködési szerződést. Elmarad Für Lajos miniszter a hét közepére tervezett albániai útja. Elmaradt hétfőn a magyar-vatikáni megállapodás aláírása is. Für miniszter és Angelo Acerbi apostoli nuncius a katonai lelkészi szolgálat bevezetéséről írt volna alá egyezményt. Félárbocon a nemzeti lobogó A parlament előtt hétfőn 14 órakor felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. A Kossuth téri zászlófelvonáson jelen volt Für Lajos honvédelmi miniszter, és Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozatában fejez­te ki együttérzését az elhunyt Antall József családjának, a köztár­sasági elnöknek, a kormány minden tagjának, s a parlamentnek. A budapesti Szent István Bazilikában szerdán 18 órakor szentmisét mutatnak be Antall József lelki üdvéért. Pénteken 18 órakor a ka­locsai, s a kecskeméti székesegyházban lesz gyászmise. December 18: Nemzeti Gyásznap Szabad György házelnök megemlékező szavaival vette kezdetét az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. "Antall József volt az a férfi, akinek meghatározó szerepe volt abban, hogy a nemzet céljává emelkedjék Magyarország demokra­tizálása, hogy Magyarország a felemelkedésnek arra az ösvényére lépjen, amely a határokon innen és túl büszkeséggel töltheti el a magyarságot. A volt kormányfőnek oroszlánrésze volt abban, hogy az átalakulás nálunk jutott a legmesszebbre, s a régió elismerten legszilárdabb országaként sokban példát mutathasson" - mondta egyebek között a házelnök. Ellenszavazat és tartózkodás nélkül tűzte napirendjére az Or­szággyűlés a Házbizottságnak azt a határozati javaslatát, amely Antall József temetésének napját, december 18-át Nemzeti Gyász­nappá nyilvánítja. (Folytatás a 6. oldalon) AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Thumbnails
Contents