Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-03 / 47. szám

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség MEMORANDUMA Románia felvételéről az Európa Tanácsba

1989 decemberében Romániában bukott meg a legkeményebb diktatúra. Annak ellenére, hogy a politikai pluralizmus, a piacgazdaság, a jogállamiság kritériumrendszerének több eleme létrejött, ezzel párhuzamosan a társadalomban olyan jellegű változások mentek végbe, amelyek inkább a visszarendeződést, semmint a jogállam tényleges létrejöttét szolgálják. A mélyülő politikai-társadalmi-gazdasági válságban a hatalom, belső és külső hitelének erősítése érdekében, az Európa Tanácsba való felvételre összpontosít.

Az RMDSZ fontosnak tartja Románia jogrendjének, társadalmi struktúráinak közelítését az európai normákhoz, az ország integrációs törekvéseinek a sikerét. Szövetségünk véleménye szerint azonban Románia mindaddig, amíg jogrendjében a szükséges változtatásokra nem kerül sor, és amíg alapvető intézményeinek működése nem kielégítő, az Európa Tanács-tagság feltételeit lényegileg nem teljesíti.

Memorandumunk célja: megfogalmazni a romániai magyarság mintegy kétmilliós közössége érdekeit képviselő RMDSZ- nek az általános jogrenddel - beleértve a kisebbségvédelmet - kapcsolatos észrevételeit és kifejezésre juttatni javaslatait.

Románia jogrendjével kapcsolatos főbb kifogások

A romániai társadalom átalakulásával, a politikai struktúrákkal és a jogrenddel kapcsolatosan az alábbi főbb kifogásokat fogalmazzuk meg:

1. A politikai pluralizmus esélyegyenlőtlenséggel társul: állami pénzügyi támogatás híján még a parlamenti képviselettel rendelkező politikai pártok és mozgalmak is hátrányos helyzetben vannak a hatalmon lévő párttal szemben.

2. A román politikában elsőrendű legitimációs tényezővé a felfokozott nacionalizmus lépett elő. A hatalom megtűri, sőt olykor bátorítja a szélsőséges nacionalista pártok működését. Megjelentek az ország politikai erőterében a légionárius (fasisztoid) mozgalmak és ezek a politikai folyamatok nem csupán potenciális, de bizonyíthatóan reális veszélyt jelentenek a romániai demokráciára.

3. Romániában 1918 óta a nemzeti hegemóniára való törekvés érvényesülése, a közélet minden területén - a közigazgatás, igazságszolgáltatási intézmények, állami gazdasági szféra, a kisebbségi elem vezetéséből való kiszorítását eredményezte.

4. Az elektronikus médiát ellenőrző Audiovizuális Tanács a politikai többség akaratát képviseli (tagjai közül kettőt az államfő, hármat a kormány és hatot a parlament nevez ki), a televízió ekként az aktuális politikai hatalom manipulációs eszközévé vált. E helyzet, az életszínvonal rohamos csökkenése mellett, a szellemi élet értékeinek tudatos háttérbe szorítását eredményezte, szinte lehetetlenné téve a kommunizmus legsúlyosabb örökségének felszámolását, az elszemélytelenített tömegek mentalitásának megváltoztatását.

5. Az igazságszolgáltatás területén megnyilvánuló diszkrimináció egyik bizonyítéka, hogy a koncepciós perek eredményeként (az 1989-es decemberi

Hargita megyei, illetve az 1990- es márciusi marosvásárhelyi események nyomán) kizárólag kisebbségekhez tartozó személyeket (magyarokat, cigányokat) ítéltek el.

6. A decentralizáció alkotmányos elve a gyakorlatban nem érvényesül. Helyi költségvetési törvény hiányában a helyi közigazgatás (önkormányzat) a központi politikai akarat kiszolgáltatottja.

7. A magántulajdonhoz való jog szavatolását, amelynek alkotmányos alapelvnek kellene lennie, Románia alaptörvénye sarkalatos törvényekre bízza (41. szakasz).

8. Azon államosított földek visszaszolgáltatását, amelyek egykor kisebbségek lakta települések tulajdonát képezték, diszkriminatív módon az 1991-es földtörvény nem szabályozza.

9. A gazdaság jogi szabályozottságának alacsony szintje tovább fokozza a gazdaság alanyai között már meglévő esélyegyenlőtlenséget, a fokozódó infláció és munkanélküliség okozta általános elszegényedés közepette statisztikailag kimutatott tény, hogy a munkanélküliség elsősorban a szórványban élő kisebbségieket sújtja.

10. Az alkotmány a mintegy három millió nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgár másodrendűségét sugallja, diszkriminációs, illetve asszimilációs szándékról tanúskodik, tételesen megfogalmazza, hogy Románia egységes nemzetállam (1. szakasz), kizárólag a román nemzet államalkotó tényező (4. szakasz), és az állam egyedüli hivatalos nyelve a román nyelv (13. szakasz). Ezen szakaszok megváltoztatását az alkotmány tiltja.

11. A nemzeti kisebbségek identitásának megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó alkotmányos alapelv érvényesítését a román alaptörvény nem garantálja (6. szakasz). Az alkotmányosan megfogalmazott jogokat egyrészt leszűkítik hatályos törvények, másrészt érvényesítésüket akadályozza az idevágó törvények hiánya.

12. Az igazságügyi eljárások nyelve kizárólagosan a román. A hivatalos nyelvet eléggé nem ismerő személyek számára tolmács alkalmazható, ám hatóságilag ezt ingyenesen csak büntetőperek esetében biztosítják. A helyhatósági tanácsok ülésein kötelező a román nyelv használata akkor is, ha a tanács valamennyi tagja egyazon kisebbségi közösség nyelvét beszéli. Az állampolgárok folyamodhatnak - szóban és írásban - anyanyelvükön a helyhatóságokhoz, ám az írásbeli beadványt hiteles román nyelvű fordításnak kell kísérnie, ami egyértelműen az anyanyelv használatának korlátozását jelenti.

13. A romániai oktatás feltételrendszere korszerűtlen, miniszteri rendelet korlátozza a tanerők ideiglenes külföldre távozását, akár továbbképzésre is. A kisebbségiek számára anyanyelvű szakképzés nem létezik. A közel kétmilliós magyar kisebbség nem rendelkezik önálló felsőoktatási intézménnyel. Az 1959-ben gyakorlatilag megszüntetett, ám jogilag még mindig létező, önálló magyar tannyelvű Bolyai Egyetemet nem indították újra.

14. Az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában megnyilvánuló diszkrimináció a nemzetiségi és vallási kisebbségek ellen irányul.

15. Az alkotmány értelmében az állam támogatja a kisebbségben élő románok intézményes kapcsolattartását az anyanemzettel, de ugyanezt nem fogalmazza meg a Romániában élő kisebbségek számára.

Szükségszerű változtatások Románia jogrendjében

Jogállamiság és demokrácia csak ott alakulhat ki, ahol minden egyén és minden közösség egyenlő jogokat élvez. A kisebbségi jogokat korlátozó, felsorolt jogszabályok megváltoztatása elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság számára elfogadható megoldásnak, a demokratikus román állam keretében közösségünk belső önrendelkezési joga biztosításának.

Fontosnak tartjuk és igényeljük:

A. a politikai pártok arányos költségvetési támogatásának törvény általi biztosítását;

B. a sajtószabadság és a közszolgálati médiák függetlenségének törvény általi szavatolását;

C. a helyi közösségek és közigazgatás anyagi függetlenségének megteremtését, megfelelő költségvetési törvény elfogadását;

D. a magántulajdon sérthetetlenségének alkotmányos biztosítását;

E. a piacgazdaság működését meghatározó törvényes keretek mielőbbi megteremtését;

F. a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerését, az állampolgárok közötti egyenlőség alkotmányos elvének tényleges megvalósításaként;

G. a nemzeti kisebbségekkel szembeni pozitív diszkrimináció elvének jogi biztosítását az elfogadott nemzetközi egyezmények szellemében;

H. az Európa Tanács 1201-es és 1203-as ajánlásainak figyelembevételével a nemzeti kisebbségek helyzetét általánosan szabályozó törvény elfogadását, amely biztosítja jogukat nyelvi, kulturális, vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez;

I. olyan államhatalmi struktúra - minisztérium, államtitkárság - létrehozását, amelynek feladata a kisebbségi intézményhálózat felügyelete, kisebbségi irányítás alatt; >

J. a nemzeti kisebbségek anyanyelvének szabad használatát a magán- és közéletben, a többnyelvű feliratok helyzetének megnyugtató szabályozását;

K. olyan oktatási törvény megalkotását, amely szavatolja az önálló, kisebbségek által irányított anyanyelvi iskolahálózat kiépítését minden szinten és formában;

L. az anyanemzettel való szabad kapcsolattartás és információcsere biztosítását a Romániában élő kisebbségek számára;

M. a jogtalanul elkobzott egyházi javak teljes mértékű visszaszolgáltatását;

N. a politikai okokból államosított, kisajátított és elkobzott magántulajdonok visszaszolgáltatását vagy az érintett személyek méltányos kárpótlását;

Igényeljük, hogy Románia aláírja és ratifikálja az Európa Tanács okmányait, elsősorban:- az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egységokmányát és kiegészítő jegyzőkönyveit,- az Önkormányzatokról szóló Európai Chartát és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.

Állásfoglalásunkban, miként

ELNÖKI JÓVÁHAGYÁSSAL

Alexa Károly az MTI vezérigazgatója

A köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - Alexa Károlyt háromévi időtartamra a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává nevezte ki. Az erről szóló dokumentumot Göncz Árpád hétfőn írta alá.

Alexa Károly, a Magyar Távirati Iroda új vezérigazgatója kedden a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében letette a hivatali esküt. Bejelentette: megbízatási idejére szünetelteti MDF-tagságát, "még a látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy az MTI esetleg pártbefolyás alá kerülhet" - mondta. Az eskütételt követően a köztársasági elnök és Alexa Károly rövid négyszemközti megbeszélést folytatott. Mint az új vezérigazgató elmondta az újságíróknak, a megbeszélést ő kérte egy régi ügy tisztázását remélve. Ugyanis 1991-ben (továbbá 1992-ben, a szerk.), mint a Heti Magyarország főszerkesztője, több cikkben is élesen támadta az államfőt. Mint elmondta: "Kemény, korrekt beszélgetést folytattunk, s az elnök úr tartózkodó, ám rokonszenvező bizalmáról biztosított. Ha mégis kompromisszumra kényszerítenének, vagy bármely befolyásnak engednem kellene, felállók a helyemről" - mondta Alexa Károly.

Másfél milliárdba kerül a demokrácia?

A jövő évi költségvetés tervezetének Miniszterelnökség elnevezésű fejezetében 800 millió forint szolgál az országgyűlési képviselőválasztások bizonyos költségeinek fedezésére. Az összeg egy részét minden bizonnyal a leköszönő állami vezetők végkielégítésére kell majd felhasználni. Egy másik rovat 700 milliót tesz félre az országháziéi búcsúzó honatyák "fájdalomdíjának" fedezésére.

A miniszterekre és a politikai államtitkárokra nem vonatkozik a köztisztviselőkről szóló törvény. Őket ugyanis egy két évvel

ezelőtti kormányrendelet szerint hat hónap felmondási idő, ill. szolgálati idejüktől függő végkielégítés illeti meg. A parlamenti képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján pedig minden honatya "alapdíjának és pótdíjainak a megbízatását megelőző hat havi átlagának megfelelő összegű ellátásra jogosult". A képviselők alapfizetése jelenleg bruttó 56 ezer forint. Pótdíjakat megbizatásaik alapján - frakcióvezetésért és más országgyűlési tisztségekért -kaphatnak. (Népszabadság)

A magyarság sorsdöntő helyzetben van

(Folytatás az első oldalról)

nomenklatúra szolgálta ki, amely most a nyugati érdekekre hivatkozik. Azok pénzéből akar felépíteni egy olyan nyugati mintájú társadalmat, amelyben megőrizheti a szellemi és gazdasági vezetést. Csurka István ehhez hozzátette, hogy nem vérségről beszél, hanem szellemről. Hiszen az a magyar, aki vállalja ezt a nem könnyű sorsot. Olyan magyar középosztályra van szükség, amely kényszeríteni tud bármilyen kormányt a nemzeti érdekek érvényesítésére. Csurka István elmondta, hogy két és fél évig támogatta a mai magyar kormányt, és hogy végül mégis ellene fordult, annak az oka az volt, hogy nem merte elkezdeni a nemzeti alapvetést. Ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan anyagi és pénzügyi kényszerek, amelyeket figyelembe kellett és kell vennie a kormánynak. Sajnos azonban az első lépések sem történtek meg, és Csurka itt utalt a privatizációra, továbbá az apparátusban meghagyott volt kommunistákra. Döntőnek mondta, hogy kinek a kezébe jut a vagyon, kik azok, akik eltűrik, hogy évente kettő, kettő és félmilliárd dollár menjen ki kamatként az országból, kik azok, akik eltűrik, hogy folytatódjék a reformkommunisták által elkezdett pénzügyi politika, amely a gazdaság zsugorodásához és a középréteg további elnyomorodásához vezetett. Van nemzetinek mondott kormány, amelynek nincs nemzeti politikája, van ellenzék, amelynek a politikáját egy nemzetinek mondott kormány valósítja meg. Csurka István szerint ez a tragikum vezetett el a magyar társadalom meghasonlásához. Ez a csalódás oda vezethet, hogy a lakosság a volt kommunistákat szavazza vissza.

Beszéde befejező részében mesélt el adalékul egy másik történetet, a Bánó-ügyet, illetve a tavaly október 23-án lezajlott Kossuth téri rendezvényt.

Csurka István az est második felében kérdésekre válaszolt. Az adósságtörlesztésről azt mondta, hogy öngyilkosság lenne nem törleszteni, de szerinte újra kell tárgyalni a feltételeket. A MIÉP gazdasági programjára vonatkozó kérdésekre az előadó elmondta: az adók mérséklése révén élénkítenék a vállalkozásokat, módosítanák a privatizációs politikát a munkavállalói tulajdonjog kiterjesztésével. A privatizációt átgondoltabban és talán lassabban folytatnák. A Magyar Egyeztető Tanáccsal kapcsolatban kétségét fejezte ki, hogy erre szükség van, hiszen az ott megfogalmazott célokat tűzte ki a Magyar Út Körök mozgalom is.

rendre jeleztük, az európai normarendszert vettük alapul; meggyőződésünk, hogy figyelembe véve, Románia jogrendjébe való beépítése elősegíti az ország bekapcsolódását az európai integrációs folyamatokkba, növelvén a térség stabilitását. Ily módon,

egy demokratikus értékekkel rendelkező új tagállam az Európa Tanács tekintélyét növeli. Kolozsvár Markó Béla Szövetségi elnök Takács Csaba Ügyvezető elnök

1993. december 3.

AMERIKAI

Hfagyar Hírlap□