Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-12-03 / 47. szám
AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER AMERIKA VOL. 5. ÉVF. - No. 47. SZÁM - 1993. december 3. ÁRA: 1 dollár SÁROSSY: Mit várhatunk a NAFTA-tól? II. FRIEDMAN: A Brady-féle kéz i fegyver-törvény AZ RMDSZ MEMORANDUMA MURÁNYI: Márai sem szerepelhet a pesti rádióban SZÉKELYKAPU - AVATÁS AKRONBAN Beszámoló Csurka István Los Angeles-i előadásáról Antall József aktív kezelésre szorul A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye: Antall József egészségi állapotával kapcsolatban a kezelést végző orvoscsoport az alábbiakat közli: "Annak ellenére, hogy a Kölni Egyetem I. sz. Belklinikáján végzett őssejt-transzplantáció és az ehhez kapcsolódó terápia a betegség teljes visszafejlődését eredményezte a nyirokszervekben, most új manifesztáció jelentkezett a vérképző szervekben, ami aktív kezelést igényel. A miniszterelnök állapotának alakulásáról rendszeres tájékoztatást fogunk adni" - írja a Sajtóiroda közleménye. Orvosszakértőnk véleménye szerint a beteg valódi állapotának megítéléséhez az eddig közzétett adatok nem elegendők. Az mindenesetre nyilvánvalónak tűnik, hogy a hasonló kórképekben szokásosan alkalmazott terápiák jelenleg már hatástalannak bizonyultak. Hiszen csak ezért kerülhetett sor egy ígéretes, de még nem széles körben elterjedt beavatkozásra. Ez az oka, hogy a kezelésre Németországban került sor. Ráadásul olyanra, amelynek eredményessége jelenleg egyértelműen nem bizonyított. Idézünk a Scientific American magyar kiadásának 1993 júniusi számából: "A kezelés ígéretes, de rendkívül toxikus. És mindaddig csak specializált központokban végezhető, amíg kontrollált vizsgálatok ki nem mutatják, hogy a csontvelő-átültetést, vagy őssejtinfúziót szükségessé tevő kemoterápiás adagok jobb eredményre vezetnek, mint az ezeket nem igénylők." (Magyar Hírlap) A Göncz Árpád válaszlevele a koalíciónak Kedves barátaim! Köszönettel vettem levelüket, örülök, hogy hozzám hasonlóan Önök is úgy látják, a nézetkülönbségeknek nem szabad gátolniuk a súlyos problémák megoldását, és ez az időszak nem a terméketlen viták ideje. A La Stampa cikke részint publicisztika, részint az újságíró értesüléseire támaszkodó helyzetértékelés, részint az általam mondottak értelmezése. Az újságírónak ehhez joga van. Miként ahhoz is, hogy cikke címét maga válassza meg, függetlenül attól, hogy az írásban megfogalmazott sommás ítéletekkel egyetértek-e vagy sem. Ami a szélsőségek - jelen esetben a jobboldali szélsőség - veszélyét illeti, akár az újságírás terén is, álláspontom közismert, s nyilvános megnyilatkozásaik alapján nem hiszem, hogy távol állna az Önökétől. Ok és okozat nem azonosítható, de összefügg: megítélésem szerint Magyarország és kormánya érdekét nem annyira a La Stampa cikke és más külföldi megnyilvánulások sértik, mint inkább azok a politikai folyamatok, amelyek alkalmat adnak ilyen cikkek megírására. Csak üdvözölni tudom tehát a kormányzó pártok frakcióvezetőinek álláspontját, hogy kizárólag a párbeszéd lehet az az eszköz, amellyel tisztázni lehet a különböző politikai erők közötti nézetkülönbségeket. Mint eddig, ezután is kész vagyok rá, hogy közvetítsek a különböző politikai erők között. Őszintén sajnálom, hogy ilyen irányú korábbi kísérleteimnek sorozatos elutasítás volt a sorsuk. Bp. 1993. nov. 23. Barátsággal köszönti Önöket Göncz Árpád (MTI) Ebben az évben 1956 érettségi tétel lesz a magyar iskolákban Ukrajna nem tud áramot adni Magyarországnak Energiahiányról, szigorú energiatakarékosságról érkeznek a hírek Oroszországból és Ukrajnából, miközben az ottani nehézségek ellenére Magyarországra folyamatosan érkezik az olaj, a gáz. Korántsem ilyen megnyugtató a helyzet az ukan áram esetében. A múlt heti fennakadás tartóssá vált, gyakorlatilag hétfő óta egyáltalán nem kapunk áramot Ukrajnából. A kiesés több megawatt, ami többségében barterügylet keretében érkezett volna hazánkba. A MVM Rt.többletszénhidrogén-vásárlásokkal készült fel arra, hogy a Dunamenti Hőerőmű - ahol megfelelő tartalékkészletek vannak - "szálljon be" többlettermeléssel. Emellett további - pl. lengyel - importforrásokat is szereztek, ami az év hátralévő részében fedezi majd az igényeket. Vizsgálják az 56-os sortüzek ügyét Az igazságügy-miniszter átadta Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek a "Sortüzek Magyarországon 1956-ban" című, a történelmi tényfeltáró bizottság által összeállított első részletjelentését. Az Igazságügyi Minisztériumban hétfőn tartottak sajtótájékoztatót a bizottság munkájáról. Megállapításuk szerint hazánkban 1956. október 23-a és december 28-a között több mint ötven sortűz dördült el, s ezeknek csaknem ezer áldozata volt. Balsai István a jelentéstől azt várja, hogy hatására ugrásszerűen felgyorsul a sortüzek büntetőjogi feldolgozása. A bizottság jelentésében több ember is megnevez: felvetődik Kádár János, Münnich Ferenc, Marosán György, Fehér Lajos felelőssége, miként a még élő Biszku Béláé, Apró Antalé, Földes Lászlóé, Czinege Lajosé, Németh Károlyé. Balsai István szerint a felelősségre vonás a bíróság dolga, így nem kíván jóslásokba bocsátkozni az eljárásokkal kapcsolatban. Mindazonáltal nem zárta ki, hogy ezek a személyek, ill. Hegedűs András egykori miniszterelnök a vádlottak padjára kerülhetnek. Negyvenéves a 6:3 Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - kitüntette a legendás futballgyőzelem részeseit, a londoni Wembley-stadionban negyven évvel ezelőtt az angolok ellen 6:3 arányban nyertes aranycsapat tagjait; Buzánszky Jenő, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc, Sándor Károly, valamint Gellér Sándor, Kovács Imre és Várhidi Pál kapott kitüntetést. Évek óta az idei tanévben kell először a diákoknak vizsgázniuk 1945 utáni magyar eseményekből. A történelem érettségi témakörei közül három a második világháború utáni időszakra vonatkozik: a nemzetközi viszonyok alakulása 1945-1990 között, Magyarország 1944/45- 1956 között, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc története, és társadalmi- gazdasági viszonyok 19904g címmel. A történelemtanárok egy a rádióban beolvasott MTI-hírből tudták meg a hírt, az idei érettségi tartalmi változásairól senki nem konzultált a szakma képviselőivel - mondta a Történelemtanárok Egyesületének főtitkára. Az egyesület tagjai egyébként korábban állást foglaltak az ellen, hogy megfelelő tankönyv hiányában a diákok olyan eseményekről vizsgázzanak, amelyeket a tudomány nem tárt fel megbízhatóan. Most már van ugyan tankönyv, de a racionális oktatást lehetetlenné teszi, hogy a minisztérium az év közepén borítja fel a követelményrendszert. Fizessen elő az Amerikai Magyar Hírlapra! A magyarság sorsdöntő helyzetben van Mit mondott Csurka István Los Angelesben? Csurka István november 28-án Los Angelesben beszédet mondott a Radisson szállóban, mintegy 250-300 résztvevő előtt. Beszédét azzal kezdte, hogy miért nincs egység a politizáló magyar nemzeti értelmiség körében. A politikai pártok között lehet együttműködés, a nézetkülönbségek miatt azonban egység soha. Csurka István a kommunista pártok tűzzel-vassal megteremtett egységének káros gyakorlatán keresztül bizonyította a fenti tételt. Epizódokat, történeteket mesélt az előadás folyamán, hogy - mint mondta - érzékeltesse, mire megy ki ma a játék Magyarországon. A Magyar Út Körök mozgalmat azzal a céllal alapították, hogy megkeressék azokat az érintkezési pontokat, amelyek alapján együttműködhetnének a nemzeti, keresztény szellemű emberek. Csurka István részletesen beszámolt arról, hogyan, milyen körülmények között indította el mozgalmát, hogyan tette közzé felhívását, hogyan gyűlt össze 3 hónap alatt 17 millió forint a Magyar Út Alapítványra. A mozgalomnak ma 60 ezer tagja van. Csurka szerint egyetlen pártnak sincs ekkora tábora, beleértve a Magyar Igazság és Élet Pártját sem. A mozgalom elindításának másik okaként azt jelölte meg, hogy az MDF országos gyűlése semmilyen tanújelét nem adta annak, hogy egy évvel a választások előtt végrehajtja saját programját. Előadásának ezen a részén ismertette Csurka István a magyarukrán alapszerződés ratifikálásának a történetét. Szerinte a nemzetközi szerződések nyelvezetében teljesen szokatlan és ismeretlen az a kifejezés, hogy soha. A kormánynak szembe kellett néznie azzal, hogy a parlament nem foga ratifikálni ezt a szerződést. Az európai parlamentarizmusban példa nélkül áll az, hogy a kormánykoalíció a saját táborában ne tudja keresztülvinni a saját maga által kötött szerződést. A kormány ezért újabb paktumhoz folyamodott, újra egyezséget kötött az ellenzékkel. Ezek után a parlament túlnyomó többséggel ratifikálta a magyar-ukrán szerződést. Az 56 tartózkodó és nemmel szavazó képviselőből 36 volt MDF-es. Ezzel szemben a teljes ellenzék a szerződés mellett szavazott, közte a Fidesz, amely Csurka István szerint most szövetségre készül az MDF-fel. Lehetséges, hogy ez még a választások előtt bekövetkezik. Ez volt az a fejlemény, amely a Magyar Igazság Frakció megalakításához vezetett. Olyan tömeges átállásra lehetett számítani, hogy Antall József miniszterelnök megfenyegette a kiválni szándékozókat: vannak köztük III/III-asok. Csurka szerint ez a fenyegetés neki szólt, ő azonban nem vonult vissza a politikától, hanem őszintén feltárta múltját. Ezt követően került sor a Magyar Út Körök mozgalom alkotmányozó ülésére, ahol a történtek ellenére Csurka Istvánt választották meg elnöknek. Ami a Magyar Ú t Körök mozgalmat illeti, nem egyedülálló a magyar politikai életben, hiszen az ellenzéknek is megvan a hasonló mozgalma, a Demokratikus Chartának nevezett tömörülés, amelyben ott van az összes liberális és kommunista párt, továbbá minden baloldali szervezet, köztük a Partizánszövetség. A helyzet jellemzésére elmesélte a tavaly szeptemberi média-tüntetést, amikor a Magyar Út Körök szervezésében hatalmas tömeg skandálta a TV előtt a két szót: "Antall-Csurka", és a második jelszót: "Vessük le a göncöt!" Erre válaszul októberben a Demokratikus Charta megszervezte a saját tüntetését, amelynek az egész sajtó nagy publicitást adott. A továbbiakban az előadó arról beszélt, hogy milyen rendszerváltozás történt Magyarországon. Van működő parlament, jogrend, szólásszabadság, a gyakorlatban azonban nem mindenkinek adatott meg a lehetőség, hogy éljen a jogaival. Példának azt hozta fel, hogy azok az újságok, amelyek számítanak, soha nem tennének közzé olyan írást, vagy nyilatkozatot, amely ellentétes a lap irányvonalával. Kivételként említette a Magyar Nemzetet, amely igyekszik megtartani a középutat, de a szerkesztők olyan nyomásnak vannak kitéve, hogy ez a lap is inkább balra áll. A Magyar Rádió és Televízió most kezd változni. Ezért van úgy kétségbeesve a baloldal, amely ugyan még nem veszítette el ezt a két hídfőállást, de fél, hogy elveszítheti. Az előadó itt tért rá annak fejtegetésére, hogy miért fontos a lakosság hiteles tájékoztatása. Szerinte a magyarság most olyan sorsdöntő helyzetben van, mint 1918 előtt. A Soros-birodalom most is összefog, hogy a magyarság ne találjon magára. 1918 előtt Masaryk és Benes sikeres propagandájának köszönhetően Magyarországot feldarabolták. Ez a propaganda máig is hat, ma is ugyanazok a baloldali erők uralják a közéletet, amelyek még a Horthy-korszakban is újabb és újabb pozíciókat tudtak szerezni maguknak. Ezt a folyamatosságot máig is megőrizték. A Magyar Út Körök mozgalom ezért olyan nemzeti szellemű keresztény középosztály megteremtéséért harcol, amelyben bízhat az ország. A mai szellemi elit ugyanis az elmúlt évtizedekben bebizonyította magáról, hogy bármikor képes bármilyen irányból érkező külföldi hatalom kiszolgálására. A szovjet rendszert ugyanaz a (Folytatás a 7. oldalon) 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA
