Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-11-12 / 44. szám

A MAGYARORSZÁGI MÉDIUMHÁBORÚ FRONTJÁRÓL A médiumháború lényegében harc a hatalomért. Köztudott, hogy a rendszerváltozás megindulását követően a tájékoztatásban vezető szerepet játszó két médium: a televízió és a rádió irányítá­sa jelentős mértékben az ellenzék kezében volt. Az is tény, hogy az ellenzék lapjainak döntő részét külföldi tőke kezére játszotta át. Ezen a vonalon a kormány tehetetlen. Nem lehetett tűrni azon­ban, hogy az elektronikus médium révén az ország egyoldalú tájé­koztatást kapjon, különösen az új választásokat megelőző hóna­pokban. Magyarországon sem a TV, sem a rádió nem magánvál­lalkozás, fenntartásukat állami pénzből fedezik. A kormány jog­gal godolhatta, hogy a szellemi irányításba jogában áll beleszólni és ezért az alkalmatlannak ítélt vezetőket leváltotta. Nem a Ma­gyar Demokrata Fórum tette ezt, hanem a felelős vezetés kötele­zettségeit viselő kormánykoalíció. Az ellenzék és kapcsolt részei azonban tudták, hogy így a közvélemény befolyásolásának lehető­sége kicsúszik a kezükből és ezért ellentámadásba lendültek. Eb­ből azután országra (és világra) szóló háború lett. Ennek a harc­nak az eseményeit közöljük az alábbiakban, a legszigorúbb tárgyi­lagosságra törekedve. Az itt következő hírek igyekeznek megvilá­gítani a kérdést az érdekeltek egymással ellentétes oldalairól. Hogyan kezdődött? Nahlik Gábor, a MTV elnöki jogkörrel felruházott alelnöke az elmúlt héten a következő közle­ményt juttatta az MTI-hez: "A Magyar Televízió Egyenleg Főszerkesztőségének vezetője, Bánó András 1993. június hó­napban egy szalagról több fóru­mon azt állította, hogy az 1992. október 23-án videokamerával készült." "A vizsgálat eredményének is­meretében a Magyar Televízió alelnöke a műsorszerkesztési irányelvek súlyos megsértése és a vezetés szándékos félrevezeté­sének alapos gyanúja miatt fe­gyelmi eljárást indított, és állá­sából azonnal felfüggesztette Bánó András főszerkesztőt, Hardy Mihály főszerkesztő-he­lyettest, az 1992. október 23—i Esti Egyenleg felelős szerkesz­tőjét, Losonczi Lívia szerkesz­tőt, Fehér Márta szerkesztő-ri­portert. Az Egyenleg Főszer­kesztőség vezetésére Murányi László fömunkatárs kapott meg­bízást." Az MTV alelnökének kezde­ményezését követően kedd dél­után Bánó András sajtóértekez­letet tartott. Közölte, hogy a vi­deoszalaggal semmiféle manipu­láció nem történt. Murányi László kinevezése csupán azt bi­zonyítja, hogy az Egyenleget mint objektivitásra, pártatlan­ságra törekvő műsort meg akar­ják szüntetni. Az Esti Egyenleg munkatársai kedd este Nahlik Gábor alel­­nökhöz írt második levelükben közölték: a jelen körülmények közt Murányi László ideiglenes főszerkesztése alatt nem tudják folytatni munkájukat. Néhány idézet a kinevezett főszerkesztőtől "... ha valahol nem volt rend­szerváltás Magyarországon, ak­kor az a sajtó világa (...) Azok, aki krétafehér arccal járkálgat­­tak akkoriban a szerkesztőség folyosóin, és hirtelen nagyon jó­ban akartak lenni azokkal, akik­kel úgy gondolták, érdemes jó­ban lenniük, rájöttek, hogy sem­mi ilyesmire nincs szükség. Piro­sak maradtak és lángolnak, és mindezt sajtószabadságnak ne­vezik." Murányi a privatizálás kapcsán úgy fogalmazott: az újságok 90 százalékát kilopták az országból a "korábbi kádárlegények, írás­­martalócok és lakatosfiúk". Ki­fogásolta, hogy a nemzeti főa­dóban, a Kossuth rádióban megjelent a csörömpölő ameri­kai bádogzene, a képernyőn pe­dig eluralkodott "az őzés, a nyö­gés, az éneklő jiddisezés, megje­lentek a felgurgulázott műhan­gok. Mindezért a rendszerváltás is felelős." Nahlik: Megszűnt az Egyenleg A szerda reggel az MTI-nek átadott alelnöki levél szerint a kedd este elmaradt Egyenleg­műsor pótlásának költségei az Egyenleg munkatársait terhelik. Az alelnök szerint a munkameg­tagadásnak súlyos munkajogi következményei is lehetnek. Szerda délután Nahlik Gábor közölte, hogy Murányi Mihályt, a belpolitikai főszerkesztőség vezetőjét - indoklás nélkül - föl­menti megbízatása alól, s poszt­jára Várkonyi Balázst nevezi ki. A felmentésről szóló iratot Mu­rányi nem vette át, Feledy Péter hírigazgató pedig kijelentette, hogy egyik döntéssel sem ért egyet, ezért ő is lemond tisztsé­géről. Vita a parlamentben A parlamentben szerdán napi­rend előtt Pető Iván, az SZDSZ elnöke részletesen foglalkozott a televízió hírműsorával kapcsola­tos fejleményekkel. Az intézke­dést konstruáltnak nevezte, amely beleillik abba a sorozat­ba, amellyel a közszolgálati mé­diákban a kormány pozícióit kí­vánják erősíteni. "Szépen kérlek benneteket, ne csináljátok ezt!" Balassa Péter, esztéta, közíró: "Benneteket kérlek szépen, Orbán Viktor, Kövér László, Deutsch Tamás, Rockenbauer Zoltán stb., hogy ne csináljátok azt, ami hetek óta folyik a ti bel­ső sajtótokban éppúgy, mint a sajtó más fórumain, nyilatkoza­taitok, cikkeitek stb. formájában és tartalmában. Hagyjátok abba, ha még lehet, a hatalmi harcnak és kommunikációnak azt az irra­cionális erők martalékává vált módját és nyelvezetét, amelyet az utóbbi évben egyre gyorsuló tempóban "elsajátítottatok" azoktól a generációktól, ame­lyek csakugyan egymás ördög­űzői, cenzorai, paranoiásai, ül­dözői, üldözöttjei, gyűlöltjei és gyűlölői, immár évtizedek, talán évszázadok óta, és akikhez ké­pest először ti hoztatok valami újat ebbe az önismeret nélküli és rettenetes félelmeiket ag­resszióban levezető politikai-ér­telmiségi társadalomba." A sajtószabadság védelmében? (MTI) A Demokratikus Char­ta szombaton nagygyűlést tartott a Városháza dísztermében "a sajtószabadság védelmében". (Nem inkább "a hazudozók vé­delmében" címet kellett volna adni?) A felszólalók úgy vélték, hogy "az újból kirobbantott mé­diaháborúval az ország valós problémájáról terelik el figyel­mét" (vajon kik? A Sony szakér­tői, akik bebizonyították a ha­zugságot, vagy pedig akik nem csak hamisították a video-anya­­got, de még blöfföltek is?) El­hangzott az is, hogy "a minisz­terelnök távollétében a fegyve­res erővel is rendelkező belügy­miniszter a szélsőjobb elnöke kí­ván lenni. Az is elképzelhető, hogy Antall József távollétében a márciusban szétesett MDF is­mét összeáll, és a szélsőjobb ke­rül hatalomra" (mire jó megint ez a "szélsőjobbozás"? Ugyanez a "náci veszély" hisztéria okozta az eredeti videó-hamisítást, ta­lán ugyanezt akarják most fo­kozni?) sek sem a Kormányzat nemes konzervatizmusát, sem az ellen­zéki alternatívákat híven, közve­títeni. Ezzel a magyar választók - a véleményalkotáshoz szüksé­ges tájékoztatás hiányában - elesnek a szabad véleménynyil­vánítás lehetőségétől, ezzel meg­semmisül a következő szabad választás előfeltétele. E veszélyre több szervezet - köztük több politikai párt, a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban dolgozók több ér­dekszövetsége - írásban hívta fel a figyelmemet. Hivatalomhoz számtalan hasonló tartalmú ál­lampolgári jelzés is érkezik. Arra kérem tehát Miniszterel­nök Urat, hogy a demokrácián­kat súlyosan veszélyeztető folya­matot állítsuk meg: a Magyar Rádió és a Magyar Televízió személyi kérdéseinek megoldá­sához szükséges intézkedések­nek az úgynevezett kinevezési törvény .értelmében Önre háruló részét szíveskedjék megtenni. 1993. november 2. és novem­ber 6. között külföldön tartóz­kodom. Ez idő alatt mind tele­fonon, mind faxon - hivatalo­mon keresztül - elérhető és egyeztetésre kész vagyok. Bízom benne, hogy megérkezésem után Miniszterelnök Úrral közösen már a konkrét intézkedéseket is megtehetjük. A levelem egy pél­dányát az Önt helyettesítő dr. Boross Péter miniszter úrnak is megküldöm. Egészségügyi álla­potának további javulásában és mielőbbi hazaérkezésében bízva barátsággal üdvözli: Göncz Árpád" Belpolitikai manőverek, átalakulások a Fidesznél A Nemzetközi Sajtóintézet üzenete Az Antall József kormányfőt helyettesítő Boross Péterhez in­tézett személyes üzenetet a te­levízióban és rádióban történtek miatt a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatója, Johann P. Fritz. Állásfoglalásában komoly aggodalmának ad hangot a "két intézmény újságírói elleni leg­utóbbi offenziva miatt". Az üze­net szerint a 68 ország vezető újságíróit tömörítő nemzetközi intézmény értesült a rádió, illet­ve a televízió alelnökei által ho­zott minapi intézkedésekről és az ezek kiváltotta újságírói tilta­kozásokról. Tüntetés a sajtószabadságért Szombaton a Rádiós Kamara szervezésében a budapesti Sza­badság téren és a Kossuth téren x több mint tizenötezer ember - köztük újságírók, írók, politiku­sok, neves közéleti személyisé­gek - csendes demonstrációval tiltakozott a két közszolgálati in­tézményben a rádióban és a te­levízióban kialakult helyzet mi­att. Délután a tömeg a Városhá­zára vonult, ahol a Demokrati­kus Charta tartott nagygyűlést. A TV-sek petíciója Göncz Árpád hétfőn petíciót vett át Kepes Andrástól, a Ma­gyar Televízió főmunkatársától, az intézmény MUOSZ szerveze­tének elnökétől. A TV több dol­gozója által aláírt állásfoglalás követeli Nahlik Gábor eltávolí­tását, mert - az aláírók megítélé­se szerint - az alelnök és az álta­la vezetett szakmai és politikai irányító testület olyan helyzetet teremtett, amelyben a közszol­gálati televíziózás minimális fel­tételei sincsenek meg. Göncz Árpád levele Antall Józsefnek "Tisztelt Miniszterelnök Úr! Megítélésem szerint a közszol­gálati médiában megindult fo­lyamat következtében a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alapfeladatainak ellátására kép­telenné vált (ennek veszélyére hivatkozva nem tartottam annak idején alkalmasnak dr. Csúcs Lászlót és dr. Nahlik Gábort ar­ra, hogy médiaelnöki jogkörrel felruházzam). A Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnökeinek az elmúlt napokban telt intézkedései mi­att fennáll annak a veszélye, hogy a közszolgálati tájékoztatá­si eszközök nem lesznek képe-Fodor Gábor szerdán a parla­mentben bejelentette, hogy le­mond képviselői mandátumáról, kilép a Fideszből. Döntéséről írásban értesítette Orbán Viktor pártelnököt, Szájer Józsefet, az országos választmány elnökét, valamint Szabad György házel­nököt. Az újságírók előtt felolvasott nyilatkozatában megállapítja: "Döntésem olyan hosszabb fo­lyamat eredménye, amely régeb­ben kezdődött el a Fideszen be­lül, s ebben az évben erősödött fel különösen. ...Számomra elfo­gadhatatlan irányba fordult a Fidesz szekere. Hétvégi beszé­demben utaltam erre, amire fel­hívni a figyelmet kötelességem volt... Talán nem indokolatlan pátosz, ha úgy érzem, az elmúlt öt évben sikerült valamit ten­nem hazám jobbításáért. Erre büszke vagyok, s rengeteg ta­pasztalatot szerezve, belső meg­győződésemben megerősödve teszek pontot a magam részéről az elmúlt mozgalmas esztendők­re." Boross Péter belügyminiszter a Die Welt című német lapnak nyilatkozva egyebek közölt kifej­tette, hogy a jelenlegi ellenzék soha nem lesz abban a helyzet­ben, hogy stabil kormányt állít­son fel. A miniszter nem zárta ki az esetleges koalíciót a Fi­desszel. Ugyanakkor kifejtette, hogy az MDF számára a legna­gyobb veszélyt a fiatal demokra­táknak az SZDSZ-szel kötött li­berális blokkja jelenti. A Bo­­ross-nyilatkozatról Deutsch Ta­más a következőket mondta:- Boross Péter nyilatkozatát nyilvánvaló politikai provokáció­nak lehet tekinteni - hangsúlyoz­ta a Fidesz alelnöke. Most, az újabb médiumháború közepén, az MDF egyik vezető politikusá­­’ nak a Fideszt a Fórummal hírbe hozó nyilatkozatát csak olyan belpolitikai szándéknak lehet értékelni, amely le akarja járatni a Fiatal Demokraták Szövetsé­gét. Deutsch kifejtette: az idén je­lentős megállapodás jött létre a Fidesz és az SZDSZ között, és a Fidesz nem olyan párt, amelyik megegyezéseket rúg fel. Felhívta a figyelmet, hogy ebben célként fogalmazódik meg a mostani ko­alíció fölváltása. "Káros szakadás elé néz Ma­gyarország legnépszerűbb pártja alig egy évvel a parlamenti vá­lasztások előtt" - írja a Reuter, hírül adva Fodor Gábor beje­lentését. "Fodor kiválása a Fi­desz hanyatlását is maga után vonhatja" - véli a hírügynökség, amely arra is utal, hogy az egy­szerű Fidesz-tagok között elége­detlenséget keltett Fodor lesza­vazása az országos választmány elnökválasztásakor. Egyetemisták tüntetése Rendzavarás nélkül zajlott le kedden a budapesti egyetemis­ták tüntetése, amellyel a televí­zió elnöki jogkörrel felruházott alelnökének legutóbbi döntései ellen tiltakoztak.- Itt vagyunk, mert már megint nincs sajtószabadság a rádióban és a TV-ben, mert már megint elhízott, ostoba, tekintélyelvű, arrogáns csinovnyikok jönnek, mert már megint felrúgják a szabályokat, mert már megint elfelejtik, hogy mi választottuk őket, és nem ők választanak ne­künk új rendet - hangoztatta a szónok.- A választásokig hátra lévő fél év bőven elég idő arra, hogy tönkretegyék azt, ami az elmúlt három és fél évben még nem si­került, így lehet még a TV egyetlen hiteles alakjából, a TV- maciból májusig turulmadár. írók, költők nyilatkozata Alulirottak, látva, hogy a Ma­gyar Rádió és a Magyar Televí­zió vezetése a kormányzat asz­­szisztálásával egyoldalú propa­gandagépezetté teszi a két köz­­szolgálati intézményt, elhatároz­tuk, hogy ebben a rádióban és ebben a televízióban nem szóla­lunk meg: műveink és interjú­ink sugárzását letiltjuk. Nemes Nagy Ágnes (a jogutód rendelkezése alapján), Balassa Péter, Beney Zsuzsa, Bodor Ádám, Csalog Zsolt, Eőrsi Ist­ván, Esterházy Péter, Ferencz Győző, Garáczi László, Konrád György, Lengyel Balázs, Len­gyel Péter, Mándy Iván, Márton László, Mészöly Miklós, Né­meth Gábor, Parti Nagy Lajos, Petri György, Poszler György, Radnóti Sándor, Rakovszky Zsuzsa, Sándor Iván, Székely Magda, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Várady Szabolcs; a kez­deményezéshez -adakozott Ná­das Péter és s Miklós is. 1993. november 12. □ AMERIKAI Hfagyar Hírlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents