Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-11-05 / 43. szám

"Célunk a magyar nyelv és kultúra ápolása" Fiatal művészek sikere a Corvina-díszvacsorán Rangos művészi élményt nyúj­tott a Corvina Kultúr Kör, a Szent László Lovagrend és az Arany Já­­nos Kör által közösen rendezett műsoros társas vacsora szombat este a La Crescenta-i Unity Cen­ter-ben. A megjelentek lelkesen ünnepelték a három egyesületet, amelyek önzetlenül fáradoznak hosszú évek óta a magyar kultúra ápolásán és terjesztésén itt az új hazában, a kitüntetetteket, akiket Ezüst Holló érdemrenddel és ok­levéllel jutalmaztak életművük el­ismeréseként, és a művészeket, akik zongora- és hegedűjátékuk­kal felejthetetlenné tették ezt az estét. Ott volt Rettig-Hermann József atya és San Franciscoból Hites Kristóf atya, aki a Pázmány Péter Gimnáziumhoz igyekszik megteremteni az anyagi alapot. Mikó Józsefék társaságában volt egy Magyarországról jött kedves vendég is: Csányi Miklós film­rendező. Az est díszvendége Dr. Eckhardt Mária zenetudós, a bu­dapesti Liszt Múzeum igazgatója volt. A nagy érdeklődéssel várt Tálas Ernő operaénekes viszont betegség miatt sajnos nem érke­zett meg Stockholmból. A program első pontja az ízletes vacsora volt, amely megalapozta a vendégek hangulatát a hosszú és tartalmas műsorhoz. *A rendezők csak azon szomorkodtak, hogy ilyen fontos eseményhez nem si­került magyar fiatalokat hívni se­gítségül, öt kínai kislány szolgált fel. Hat órakor kezdődött a műsor, amelyet Neszlényi Judith zongo­raművésznő vezetett be, majd a Magyar Főkonzulátus nevében Rér Éva mondott néhány üdvözlő szót. Bíró Csilla gyönyörű kalo­csai hímzett ruhában játszotta el Kodály Debussy-ihletésű Medi­­táció-ját és Liszt Petrarca 104-es szonettjét, megérdemelt sikerrel. Csilla csak rövid ideje él az Egye­sült Államokban, keményen dol­gozik, tanít és tanul a U.C.L.A.-n, és e mellett éri el művészi eredmé­nyeit. Utána Stubner Gyula is­mertette az 1861-ben alakult Szent László Lovagrend történe­tét és szerepét a hazájuktól elsza­kadt magyarok - bukovinai székelyek, moldavai csángók, Dráván túli magyarok, stb. - gon­dozásában. Beszédét a "Magyar történelem" c. verssel fejezte be. Az est egyik nagy meglepetése Cser Julie csodálatos hegedűjáté­ka volt Gondoltuk, hogy tehetsé­ges, hiszen az utolérhetetlen Cser László és Mária leánya (a papa kísérte, a mama féltő gonddal la­pozta a kottát), mégis lélegzet­elállító volt, milyen érett művészi tökéllyel, fölényes technikai tu­dással adta elő Mendelssohn he­gedűversenyének első tételét. Amíg ilyen fiatal művészek állnak készen, hogy az idősebbektől át­vegyék a stafétabotot, addig nincs okunk aggodalomra a jövő miatt! Julie először Mitana Olgánál ta­nult (ő volt a Corvina egyik tavalyi kitüntetettje, azóta sajnos eltávo­zott az élők sorából), most pedig az ő fia, Balogh Endre hegedű­­művész tanítja. 1990-ben elnyer­te a Pfeiffer Ede dijat; fiatal kora ellenére máris felvették az Ameri­can Youth Symphony zenekarba, amelyet Mehli Mehta vezényel. Legközelebbi előadásuk novem­ber 7-én lesz a U.C.L.A. Royce Hall-ban, egy Csajkovszkij-em­­lékműsor. Ezután Székely György vázolta röviden az Arany János Kultúr Kör történetét, az 1974 szeptem­ber 28-4 alapító összejöveteltől napjainkig. Vámos Sári és Gerle Gizella elképzelése volt hajlékot teremteni az emigrációban nagy magyar íróink, költőink remek­műveinek. Az irodalom mellett zene, tánc, festészet, képzőművé­szet, történelem is műsorra ke­rült. A Kör politika-mentes és díjmentes, csak belépési ado­mány van, amelyből fedezik az uzsonna és a meghívók költségeit. A Krónikás Székely György, a postázást 8 éve Oriold Éváék vég­zik, műsorvezető Boros Barna. Az évek során az előadók között volt sok helyi költő (Árkosy, Bag­­ladi, Csapiár, Stubner, Strém, Zas) és több vendég (Pomogáts, Csurka, Mózsi, Faludi). A kör közvetlen célja havonta felüdü­lést és kultúrális élményt nyújtani a Los Angeles-i magyarságnak, de hosszú távon kultúrtörténeti jelentősége is lehet audio- és vi­deo kazettákon dokumentált te­vékenységüknek. Jövőre ünnep­ük 20 éves fennállásukat. Geraldine Keeling mutatta be az est másik fénypontját, az 1992- es Liszt zongoraverseny győzte­sét, Rufus Choy-t, aki Liszt Paganini számára írt "La Campa­­nella"-ját és a modern hangzású Mefiszto-keringőt adta elő. A fe­kete Kawai zongora beleremegett erőteljes, lendületes akkordjaiba, de a pianissimókat és a futamokat is virtióz könnyedséggel vette, kristálytiszta hangokat csalt ki hangszeréből, az összes csen­gettyűket megszólaltatta a "La Campanella"-ban. Erről a tehet­séges fiatalemberről is fogunk még hallani. Lehet, hogy "nem csak a húszéveseké a világ", ha­nem a 15 és 16 éveseké? Az est díszvendége, Dr. Eck­hardt Mária zenetudós, a buda­pesti Liszt Múzeum és Kutató Intézet igazgatónője mondta el ezután a múzeum történetét. Liszt Ferenc volt a Zeneakadé­mia első elnöke. Már az 1875-ös alapítás előtt is támogatta anyagi­lag az intézmény elődjét, a Nem­zeti Zenedét, 1870-től haláláig azonban személyesen is részt vett az oktatásban, olyannyira, hogy szolgálati lakása is volt az Akadé­mián, az Andrássy út 79-ben, csakúgy, mint Erkel Ferenc akko­ri igazgatónak. Minden év egy harmadát, rendszerint a koncert­szezon téli hónapjait, Budapes­ten töltötte, onnan Weimarba, majd ősszel Rómába utazott. A tanításért nem fogadott el pénzt, úgy érezte, "a zseni kötelez". Az Andrássy-uti épület, amely az évek során volt balett-intézet és ÁVÓ-központ, kávéház és a Tan­­nimpex lerakata, ma ismét régi fényében tündököl: sikerült visszaszerezni vagy vásárolni Liszt Ferenc személyes tárgyait, bútorait, és 7 különleges zongo­rát, amelyeken rajta a Mester ke­ze nyoma. Csak nagy művészek játszhatnak néha rajtuk, így ko­rábban Paul Badura-^Skoda, és ta­­valy Neszlényi Judith. Dr. Eckhardt Mária végezetül részle­tet olvasott fel egy kiadatlan Liszt-levélből, amelyben a zene­szerző magyar hazafiságáról tesz tanúságot. A szünetben a vendégek elfo­gyasztották a Csárdás Étterem ez alkalomra készített különleges kreációját, egy kotta-alapon nyugvó zongora-formájú finom csokoládétortát. Ez is nagy siker volt. Ezután következtek a kitünteté­sek. Rácz Marra ismertette Da­­day Ferenc göcseji születésű, Olaszországban tanult festőmű­vész munkásságát (kiállítás a Mű­csarnokban, "Nixon Andauban"); majd Árvay-Chánky Margit be­szélt a marosvásárhelyi születésű Ferencz Béla fafaragó művészről (Déli harangszó, Szent Brigitta látomása, a Szt. István templom berendezése, legutóbb a Gellért­hegyi Szikla-kápolna fafaragá­sai); Előd László mondta el Székely György "rövid" életrajzát, és az Arany János Kör őstörténe­tét a Fasori Gimnáziumban; végül Geraldine Keeling beszélt Dr. Eckhardt Mária munkásságáról. Czövek István Dohnányi népdal­­gyűjtéséből énekelt, majd a Him­nusszal zárult az ünnepség. Szép élmény volt, és jó érzés, hogy ennyi nagy művész és tudós él körünkben. Mint Neszlényi Ju­dith mondta, nem szabad ezt ter­mészetesnek venni, elsiklani felette, hanem éreztetni kell ve­lük, hogy méltányoljuk és elis­merjük őket. Mindegyikük megérdemelten vitte haza az Ezüst Hollót, és mi is szívből gra­tulálunk sikereikhez. Jancsó Zsuzsa 2x56 perc 56-ról Film-premier, majdnem egyidőben Budapesttel A kétrészes film első epizódját október 23-án, a másodikat no­vember 3-án sugározta a Magyar Televízió. "...lágymányosi gyerek vagyok, a Verpeléti úton laktunk, Ka­rinthy Frigyesék szomszédaink voltak... Cinivei együtt nőttem fel, együtt rúgtuk a labdát a Sá­­rosi fiúkkal, Gyurkával, a későb­bi híres futballistával..." így kez­di fordulatokban gazdag életét felidéző vallomását az ötvenes évek elején megbecsült híradó- és kisfilmkészítő Mikó József. Egy 1956. október 11-én megje­lent képes újságban cikk adja hírül, hogy befejezéséhez köze­ledik az a Zsarnok medve című színes mesefilm, amit már vár­hatóan karácsonykor láthat is a közönség. Ám október 23-án egy pótforgatásról hazatérőben a Budafoki úton találkozik a tüntetni induló műegyetemista diákokkal. Kézikameráját sze­méhez emeli és filmezni kezd. Ettől a pillanattól kezdve együtt halad az eseményekkel és a for­radalom filmkrónikása lesz. Ám mi történt felvételeivel? Az "öt­venhatos" anyaggal? 1993 nya­rán Los Angeles-i lakásának ga­rázsából előkerül egy nagy láda, benne a három és fél évtizedes álmukat alvó filmesdobozok­kal... Gyűjteményét Mikó Jó­zsef a Magyar Köztársaságnak adományozta. Páratlan történel­mi pillanatok és a legszemélye­sebb operatőr-emlékek idéződ­nek fel egészen addig, amíg 56 novemberében családjával és néhány filmtekerccsel kénytelen elhagyni Magyarországot... Megkezdődik az anyag szaksze­rű feldolgozása, értékeinek köz­kinccsé tétele. A régi filmjelene­tek, néha csak pár másodperces töredékek történelmi időkre emlékeztetnek... Cs.M. Hogyan vált Mikó József a ma­gyar forradalom és szabadság­­harc filmkrónikásává? Mi tör­tént felvételeivel? Mit rejtenek a 37 évig garázsában őrzött film­dobozok? Ismét láthatók világ­hírűvé vált képei a tüntetések­ről, az eseményekről, a harcok­ról! Forgatókönyvíró-rendező: Csányi Miklós. Szakértő: Varga János. Zenei szerkesztő: Morotz Kálmán. Operatőr: Hollai Iván. Gyártásvezető: Bodnár Gyula. A fent ismertetett, különleges értékű és jelentőségű film Los Angeles-i bemutatója 1993. no­vember 7-én, vasárnap délután 3 órakor lesz a Magyar Házban: 1975 Washington Boulevard. Belépődíj 5 dollár. QUALITY ELECTRONICS WE HAVE ALL THE BEST BRANDS FOR LESSl NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! •HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK • KÁVÉFŐZŐK és sok minden egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas készülékek Videókazettáit bármelyik televíziós Televíziók az NTSC - PAL - SECAM , szisztémára átállítjuk rendszerekre ^ óra játszási idő * 10 dollár SZÁLÜTUNKA VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! 100% INSTANT FINANCING... s — (213) 656-2475/82 Wo Nsvhi C»u, ír 'Un te t quipment nortiu rtn 7 CATm.c must phes nt ad txi receive these special prices! * . M. *c«i ■ ■isr" -«• - . - Ur til INT IU*/1 SMI lw*0 prices include cash discount A FAIRFAX-TÖL HÁROM UTCÁNYIRA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213)656-1298 1993. november 5. AMERIKAI iqagyar Ifrrlap iiövl 220VI­KAMKORDER EUREKA > PÓRSZfVÓGÉPEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents