Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-10-22 / 41. szám

VOL. 5. ÉVF. - No. 41. SZÁM - 1993. október 22. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Az ÁVO dokumentumai az Alger Iliss-iigyről NAGY: Clinton elnök egészségügyi terve DR. FRIEDMAN: Gyermekek eltartása, az apa nézőpontjából JANCSÓ ZSUZSA: Baráti beszélgetés Mohos Mártával SAÁRY: Találkozás Ek' naton fáraóval a kairói múzeumban Magyar javaslat a NATO-ban A teljes jogú NATO-tagság kritériumainak megjelölését, va­lamint a majdani tagságig elve­zető, időben is belátható folya­mat megindítását, egyfajta tár­sult viszony megteremtését kéri egyebek között az a határozati javaslat, amelyet magyar beter­jesztésre - Wachsler Tamás fi­­deszes képviselő indítványaként - a hétvégén fogadott el az észak-atlanti közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága Kop­penhágában. Bukarestnek nem fontos az alapszerződés Románia számára nem ki­emelt fontosságú az alapszerző­dés megkötése Magyarország­gal, az ország ugyanis "nem ju­tott még olyan kétségbeejtő helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" - írja leg­utóbbi számában a Dimineata. Az államelnöki intézmény félhi­vatalos szócsöve szerint Buka­rest jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédjával még ak­kor is. ha "a magyar szélsősége­sek egyre gyarapodó és mind agresszívabb tábora a románo­kat természetes ellenségének te­kinti". A KDNP a vidékre számít- A KDNP (Kereszténydemok­rata Néppárt) valóban a vidék pártja akar lenni, mi ezt nagyon komolyan vesszük, hiszen a párt 25 ezres egyre növekvő taglét­számának 20 százaléka sem él Budapesten - mondta miskolci tájékoztatóján Surján László. A párt elnöke szerint a válasz­tásokat vidéken kell megnyerni. A KDNP kiegyensúlyozott vá­lasztási eredményekre számít, s nem hiszi, hogy valamelyik párt is aránytalan többséget kaphat­na. Erdélyi Szövetség A határon túli magyaroknak joguk van a területi autonómiá­hoz ott, ahol többségben élnek és a személyi autonómiához ott, ahol nemzeti kisebbséget képez­nek. Für Lajos az Egerben ülésező Erdélyi Szövetség konferenciá­jához írt levelében hangsúlyozta, hogy nemzetközi kötelezettsé­günkkel összhangban nem tö­rekszünk a határok erőszakos megváltoztatására. A kétnapos konferencia részt­vevői felhívással fordultak a vi­lág magyarságához, hangsúlyoz­va, hogy az új Európában min­den nemzetet és nemzetrészt megillet a teljes nemzeti jog. Műtéten esett át Antall miniszterelnök Autológ törzssejt-átültetést hajtottak végre Antall József minisz­terelnökön a kölni egyetem belklinikáján, ahol a non-Hodgkin limfómában szenvedő kormányfő a múlt hét közepe óta tartózko­dik. A kormányfő állapota a körülményekhez képest kielégítő - adta tudtul az orvosi jelentés, mely szerint "A miniszterelnök megérkezése után végzett első vizsgálatok eredményei kielégítőek voltak. Ezek alapján néhány napon keresztül erőteljes kemoterá­piás kezelést kapott. A kemoterápia lezárása után Antall Józsefet steril szobában helyezték el, ahol október 14-én autológ törzssejt­­átültetést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a saját vérből sze­parált törzssejteket visszaültették.” Antall József a steril szobából is folyamatos kapcsolatot tart te­lefonon, nemcsak helyettesével, hanem a kormány tagjaival és a miniszterelnökséggel is. Haiti blokád alatt, Szomália taktikát változtat A világnak két olyan pontja van, ahol Amerika ebben a pillanat­ban közvetlenül érdekelt. Az egyik a karib-tengeri Haiti szigetál­lam, ahol katonai puccsisták nem engedik hivatalába visszatérni a törvényesen megválasztott elnököt és az ENSZ utasításainak is fittyet hánynak. Az Egyesült Államokat annyiban is érzékenyen érinti az ottani helyzet, mert a szigeten körülbelül tízezer főnyi amerikai tartózkodik, akiknek élete távolról sem biztonságos és adott helyzetben gondoskodni kell elszállításukról. Haiti katonai vezetői ellen a Biztonsági Tanács tengeri zárlatot rendelt el, ame­lyet amerikai és kanadai tengeri járművek hajtanak végre. Made­leine Albright, Amerika ENSZ-követe pár nappal ezelőtt katonai intervenciót helyezett kilátásba, ha Haiti lázadói nem teszik le a fegyvert. A kelet-afrikai Szomáliában Mohammed Farah Aidid helyi kiski­rály taktikát változtatott és az eddigi fegyvercsörtetés és katonai rajtaütések helyett "békenagygyűlést" rendezett Mogadishuban, amin ő személyesen nem vett részt, természetesen biztonsági okokból. Ezzel nyilvánvalóan az volt a célja, hogy megváltoztassa a róla alkotott képet. Amerika ezzel azonban nem sokat törődik és a Szomáliái vizekre vezényelte a Lincoln-t, ami a világ legnagyobb repülőgép-anyahajója. Nyomozást indítanak ’56-os sortüzek ügyében Az ügyészség az 1956-os sortüzek ügyében - ha a büntetőeljárás megindításának feltételei megállapíthatók - hamarosan nyomozást fog elrendelni - tudtuk meg Györgyi Kálmántól, a Legfőbb Ügyészség vezetőjétől. Az ’56-os sortüzek körülményeinek tisztázására az ügyészség már korábban ténymegállapító vizsgálatot végzett, tekintet nélkül arra, hogy a felelősségre vonás lehetősége adott volt-e. A Legfőbb Ügyészség az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése után a ténymegállapító vizsgálat eddigi iratait bekérette, s azok tanulmá­nyozása után döntenek a büntetőeljárás elrendeléséről. Ha az anyagokból megállapítható, hogy az azokban leírt cselekmények a genfi konvenció rendelkezésébe ütköznek s a büntetőeljárás meg­indításának egyéb feltételei is fennállnak, a sortüzek ügyében ha­marosan nyomozást fogok elrendelni - mondta Györgyi Kálmán. Az emberiségellenes bűn nem évül el Az Alkotmánybíróság kedden nyilvános ülésen hirdette ki hatá­rozatát az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, az Or­szággyűlés által februárban elfogadott, de ki nem hirdetett tör­vényről. Megállapította, hogy a törvény első paragrafusa alkot­mányellenes. Mivel "a népek háború utáni békéjének megbontásá­ra alkalmas bármely cselekmény" nem minősül a nemzetközi jog értelmében sem háborús, sem emberiség elleni bűncselekménynek, csak az elkövetéskori magyar jog alkalmazható rá, ez pedig azóta elévült. A határozat viszont leszögezte: a nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén elkövetett "súlyos jogsértések", továbbá a genfi egyezmények közös 3. cikkében a nem nemzetközi fegyveres össze­ütközés esetén tiltott cselekmények nem évülnek el. Ez azt jelenti, hogy e bűncselekmények elkövetőivel szemben alkotmányosan el­járhatnak a nyomozó hatóságok. A bíróság tagjai az újságíróknak elmondták: az el nem évülő bűn­­cselekmények köre az állásfoglalás szerint szélesebb, mint amit az igazságtételi törvény második szakaszában szereplő "súlyos jogsér­tések" kitétel takar. A határozat szerint ui. az emberiség elleni bűntettek nem évülnek el. Mivel pedig ezek nemcsak nemzetközi fegyveres összeütközés során követhetők el, nincs szükség annak vitatására, hogy az ’56-os forradalom háborúnak minősül-e. Riporter: PÁLLFY G. ISTVÁN A miniszterelnök a baloldali szervezkedésről Interjú Antall Józseffel- Két héttel ezelőtt beszélgettünk és azóta is lám, mennyit változott közvetlen környezetünk nemzet­közi helyzete. Elsősorban Orosz­országra gondolok. Vasárnap dél­után 314 4 órakor kezdjük ezt a beszélgetést és nem tudhatjuk, hogy mire befejezzük, lesznek-e újabb fejlemények. Éppen ezért felmerül a kérdés: honnan tudja Magyarország, honnan tudja a magyar kormány - hiszen nagyon hamar reflektált az eseményekre - , hogy ki mellé kell állni, ki lesz a győztes?- Azt hiszem, Moszkvában le­hetnek kisebb-nagyobb utcai összeütközések, de a lényeg az, hogy a hatalom alapvető eszkö­zei, a nukleáris fegyverek, a kor­mányzati hatalom kinek a birto­kában van. Én úgy vélem, hogy Jelcin elnök a kezében tudja tartani az események irányítását. Természetesen senki nem vár­hatta akkor, amikor elindult a reformfolyamat, hogy minden nehézség nélkül fog végbemen­ni. A világ reagálása sem volt mindig, mindenütt egyforma és egyforma erősségű.- Bár a magyar kormány a nagyhatalmakkal összhangban nyilatkozott...- A legnagyobb mértékben. Amikor egy szuverén ország dönt, hogy ki mellé áll - akár nagy, akár kicsi -, természetesen politikai érdekek szerint dönt. De azért nemcsak arra tekint, hogy mely szélirányból közele­dik a siker, hanem elvi állás­pontját is érvényesíti. Ha egy or­szágnak, egy kormányzatnak nincs elvi álláspontja, akkor jo­gos lett volna a történelemben hol a kommunisták, hol a hit­leristák felé fordulni.- Erkölcsi alapon ez valóban megnyugtató, de itt Magyaror­szágnak egyfajta létérdekéről is szó van. Az energia kérdésre gon­dolok. Ha ott elzárnak bizonyos csapokat, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhetünk. Fölkészül­tünk rá?- Úgy gondolom, hogy a politi­kában a létkérdéssel egybekötve kell a politikai és erkölcsi maga­tartást kifejezésre juttatni. Ma Oroszországban változatlanul Jelcin jelenti az államhatalmat, az ő kezében van a szükséges főhatalom. Jelenleg ezt kívánják támadni, és a nyugati világ is en­nek megfelelően reagált. Itt bi­zonyos alkotmányjogi és egyéb kérdésekben volt vita, amelyek­ben szintén elég egységes az ál­láspont, hiszen ő a legitim, meg­választott elnök. Ami pedig az energiahordozó­kat illeti: természetesen minden országnak számítania kell arra, hogy mit tesz kritikus helyzet­ben. Magyarország is felkészült rá. Nem csak most, amikor ilyen kiélezett a helyzet, hanem álta­lában. Azt hiszem, nem kell kü­lön hangsúlyoznom, hogy a ma­gyar kormány - és magam is - az első pillanatban megtette a szükséges intézkedéseket az energiahordozók kérdésében. Ez részben Nyugat-Európát is érintené. Megnyugtathatom a lakosságot, hogy ilyen válság nem fenyeget bennünket, és azt hiszem Oroszország is súlyt he­lyez arra, hogy a szállításokat folytassa. Természetesen, ha va­lamelyik térségben egy nagyobb méretű háború vagy katonai esemény következik be, akkor előfordulhat, hogy ez zavarokat okoz. Az is nyilvánvaló, hogy Orosz­országon belül, a belső konflik­tusokban Jelcin támaszkodhat a reformerőkre, a hadsereg elit­alakulataira, amelyek meggyőző­désem szerint mellette állnak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyéb szolgálatok is, amelyek ma ténylegesen a fő erőt jelentik Oroszországban, szintén őt tá­mogatják. A belső háborúskodás, a belső ellentétek mindezt nem veszé­lyeztetik. Egyébként még ha va­laki politikai spekuláns lenne, az se tudna most mást tenni. Mi te­hát követjük a nemzetközi poli­tikát, és változatlanul támogat­juk a reformerőket és mindazt, amit ebből Jelcin testesít meg.- Hogyan érinti Magyarországot Jelcinnek az a felvetése, amely szerint ö tartózkodna például Magyarország és Lengyelország felvételétől a NATO-ba? Milyen érdekütközést jelentene ez?- Felröppentek különböző hí­rek és történtek viták. Az első kérdés: tény az, hogy Lengyel­­országban Jelcin kijelentette: Magyarország és Lengyelország, valamint a térség csatlakozása a NATO-hoz, nem ellentétes Oroszország érdekeivel. Erre egyébként én a szeptember 14- én kelt levelemben részletesen kitértem. Megírtam, hogy Ma­gyarországnak a NATO-hoz va­ló közeledése - csatlakozási szándékkal - nem Oroszország ellen irányul, sőt stabilizáló té­nyező lehet az orosz reformerők számára. Mi nem akarunk sem­mi körülmények között a NA­TO-hoz való közeledéssel Oroszországgal szembe kerülni. A második kérdés: amikor Jel­cin ezt kijelentette Lengyelor­szágban, körülbelül azt az állás­pontot fogalmazta meg, hogy az érintett szuverén országok, tehát Oroszország ebben a kérdésben nem dönthet. A szóban forgó levél, amit még nem hoztak nyilvánosságra, bi­zalmas iratként szerepel. Amennyiben valóban az a tartal­ma, amit írnak róla, akkor el­­(Folytatás a második oldalon) AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER 08 /-l3/93 300 SOMERSET STREET

Next

/
Thumbnails
Contents