Amerikai Magyar Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 33-42. szám)
1992-08-28 / 33. szám
DR. CSETÖ F. ILDIKÓ LA-EXPORT LINE HAZATELEPÜLÖK FIGYELMÉBE! Autóját, kisebb-nagyobb dobozait, bútorait Los Angelesből Budapestre szállítjuk zárt konténerben. Magyarországon házhozszállítás is lehetséges. Kérem hívják Csabát: Business phone: (310) 523-4640 Home phone: (310) 793-0496 Fax: (310) 523-9122 17800 S. Main Street #204, Gardena, CA 90248 D AMERIKAI ---.: -B *i?9yar Ifielap gyarországról elhurcolt és a koncentrációs táborokban elpusztult áldozatokra azonban ez a paragrafus nem vonatkozik. Őket a törvény csupán a "szabadságelvonás sérelmet" szenvedettek közé sorolja. A szabadság-elvonásért a törvény szintén biztosít kárpótlást. Ilyen címen kárpótlásban az részesülhet, aki ebben még nem részesült, és a jelzett időszakban meghatározott politikai bűncselekmények miatt szabadságvesztés büntetésre ítéltek, előzetes letartóztatásban tartottak, vagy kényszergyógykezeltek, továbbá, akit internáltak, kényszermunkára vittek, külföldre deportáltak, illetve 1945. augusztus 1-től szovjet hadifogságban tartottak. Ha a szabadságelvonás sérelmet szenvedettje már nem él, a kárpótlás 50 százaléka illeti meg, egyedül a túlélő házastársa jogosult a kárpótlási igény benyújtására, illetve a kárpótlási jegyre. A hozzátartozók további köre (gyermekek, testvérek) ki van zárva a kárpótlásból. Amennyiben az előzőekhez a sérelmet szenvedetteknek vagyoni kára is kapcsolódik (pl. bérlakása, üzlet, stb. végleges elvétele), ezzel összefüggő igényét is előterjesztheti a jogosult, mégpedig a második kárpótlási törvény igénybejelentő űrlapjainak felhasználásával, a személyi kárpótlási igény űrlapjain benyújtott igénybejelentéssel egyidejűleg, ezzel együttesen. Kárpótlásra jogosult az a sérelmet szenvedett, aki magyar állampolgár, aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, vagy ha nem magyar állampolgár ugyan, de a törvény hatálybalépésekor - életvitelszerűen Magyarországon élt. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról külön jogszabály rendelkezik. E szerint a saját jogon megillető kárpótlási jegy ellenében, annak jogosultja, ha 1991. december 31-én a 65. életévét betöltötte, életjáradékot kaphat. Az életjáradék havonta forintban fizetett szolgáltatás, mely a jogosultat élete végéig megilleti, de életjáradékra csak a Magyarországon életvitelszerűen élők jogosultak. Az előzőekben említett kárpótlási rendelkezések mellett meg kell említeni, hogy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló magyar jogszabály bizonyos "erkölcsi kárpótlást" nyújt azoknak, akiket 1945. január 1 és 1963. április 4-e közölt az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények (hazaárulás, kémkedés, szervezkedés stb.), tervbűncselekmények, árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények, valamint társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények feljelentésének elmulasztása miatt ítéltek el. Ezeket az elítéléseket a jogszabály semmisnek nyilvánítja. A semmisséget az elítélt, vagy hozzátartozójának kérelmére az ügyben első fokon eljárt bíróság igazolja. A bíróság semmisségi igazolása alapján az érintett személyek anyagi vonatkozású kárpótlását a jogszabály a jövőre szólóan ígéri. *** Az említett sérelmek társadalombiztosítási és munkajogi vonatkozású rendezése, kárpótlása külön jogszabályok alapján már megtörtént, elsősorban a munkában töltött időszakba való beszámítás, továbbá a magasabb összegű nyugdíj megállapítás formájában. A Fal két oldala Három évtizeden át csak hallottunk a Falról, legfeljebb fényképen, filmen láthattuk itt—ott. A birodalom összeomlása után, amivel egyidejűleg ez az otromba fal is leomlott, kisebbnagyobb darabjai hosszú tengerentúli útra indultak és miután ezek valahol nyilvános kiállításra kerültek - távolról sem mint emlék, inkább egy sötét diktatúra elriasztó és emlékeztető jelképe - elvileg mindenki számára megközelítővé váltak. Közvetlen közelből lehet szemügyre venni, minden tájékoztató médium igénybe vétele nélkül, a maga ocsmány valóságában. Aki akarja, még meg is foghatja. (Egyéb "kézzelfogható" tetszésnyilvánítástól azonban a roncs épségéért felelős intézmény eltanácsolja a közönséget.) Nemrégiben nekünk is módunkban volt egy ilyen életnagyságú faldarab közelébe jutni. Korábban már felállítottak egyet a Reagan elnök emlékére épített könyvtárban és múzeumban, most pedig a Daday-kép leleplezésével egyidejűleg a Nixon-múzeum Structure of Peace szektorában fogja figyelmeztetni a jövendő nemzedékeket, hogy még idejében elvegyék későbbi diktátorok kedvét mindenféle tervezett falépítéstől. A Fal - pontos nevén: a Berlini Fal - mindig is a kommunista lélek kettősségének egyik rejtélyes megnyilvánulása volt. Enigma - mint mondták. Lenin és Sztálin elvi leszármazottai mindig is sokat adtak a külsőségre. Mutatós parádékat rendeztek; ha kellett, kegyetlen fenyegetéssel kényszerítették a tömeget nemcsak a részvételre, hanem a lehetőleg "spontán túláradó" mosolyra is. Szobrokat, monumentális emlékműveket emeltek; szerették a drapériát (vöröset) és a krepppapírvirágokat, ami ugyan nem találkozott mindenki ízlésével, de mindenképpen része volt az ünnepi "dekorációnak". És akkor egyszerre egy vodkagőzös napon - mert nem valószínű, hogy az ötlet Honeckeréktől indult volna el - pontosan 1961. augusztus 13-án, kevéssel éjfél után vöröscsillagos fegyveresek az egykori német fővároson át szögesdrót-barrikádokat kezdtek emelni, ami három nap múlva masszív betonfallá változott. Építőik valahogy nem bíztak a föld alá rejtett aknában és a szögesdrótban sem, amin át lehetett látni. Nemcsak drasztikus mozgáskorlátozást akartak előállítani, de az emberi tekintettől is szerették volna elrabolni a horizontot. A Fal másik oldalára csupán emeleti ablakokból lehetett látni, közönséges halandó azonban arra kényszerült, hogy a sivár betont bámulja. Ez a Fal nagyon is látható volt, sőt füllel is hallható, mert jelenlétéről teleordította az egész világot. Hogyan tudták ezt a kommunisták összeegyeztetni korábbi látszat-centrikus beállítottságukkal? Valószínűleg csupán úgy, hogy végleg sarokba szorultak. Féltek, hogy a Fal nélkül Kelet-Berlin kísértetvárossá ürül. Nyugaton az első időkben azt hitték, hogy új berlini blokád készül, de azután rájöttek, hogy a Fal kommunista védelmi célokat szolgál. Ha pedig ők ennyire félnek, akkor nagy baj lehet a táborukban. A Fal emelése tehát magában hordta az elkerülhetetlen és időben nem is annyira távoli lebontás végzetét. A minap ott álltam a Fal tövében, a kaliforniai múzeumban és nem tagadom, hogy éreztem a fizikai eltörpülést, amit rendeltetésszerűen a berlini polgárnak kellett éreznie annakidején. Innen és onnan is megnéztem a falat. Ez az oldala fordult felénk, Nyugat felé és az az oldala pedig Moszkva irányába. Nincs róla tudomásom, hogy eddig bárki is szóvá tette volna a Fal két oldalát. Az egyik oldala szép szürke beton, de a másikat telefirkálták, összemázolták színes festékkel. Mégis, ez a tarka oldala fordult az emberiség és az emberiesség felé, a másik pedig a zsarnokság irányába. Lehetne úgy is megfogalmazni, hogy a Fal orosz oldala tiszta és rendeltetésszerűen szürke, de nem tehetek róla, nekem ez riasztó, hiszen jelképesen viseli a Nagy Szürke Birodalom színét. A kilátástalanságot, a reménytelenséget, a fantáziátlanságot, a jövőtlenséget. A Fal nyugati oldalán azonban már felállítása első pillanatától kezdve megjelent a szabad társadalom ezer és ezer véleménye, színekkel tarkítva. Az olvasható szövegben bizonyára sok trágárság is található volt, de már ez az ilyen falfirkáknak a történelmi tradíciója. Ez egyben a szabad vélemény megnyilvánulásának a bizonyítéka is. Vajon miért nincs egyetlen betű sem a Fal szovjet oldalán? Mert a kelet-német állampolgárok féltek megjegyzéseket tenni. Mert a Fal közelébe sem mehettek. A kelet-német határőrök csőre töltött puskával álltak lesben. A Fal keleti oldalát a terror sugárzása vakította szürkére. Nyugaton egyének és ifjúsági csoportok önkéntes vállalkozásban "díszítették" a falat, hogy puszta létezése is valahogy elviselhető legyen. Kaliforniában szokás, hogy az egyetemisták üres falfelületeket közös munkával tesznek színesebbé és alkalmazkodóbbá a környezethez. A San Fernando Völgyben a Valley College mellett vonuló csatorna betonfalát több száz méter hosszúságban tarka freskókkal tették elviselhetőbbé. Önként, a díszítő vágy szabad megnyilvánulásával. Többek között ez teszi a különbséget az egykori két világ között, ami Berlinen átvonulva, harminc éven át a szürke fal két oldalán ütközött össze. A magyar kárpótlási jogszabályokról A Magyar Köztársaság most jutott el ahhoz az időszakhoz, hogy részlegesen ugyan, de valahogy kárpótolja az állampolgároknak a magyar állam által korábban igazságtalanul okozott károkat, és hogy valamilyen elégtételt nyújtson az életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottaknak, illetve ezek hozzátartozóinak. A magyar országgyűlés ezek során három kárpótlási törvényt alkotott. Ezek között az első volt az 1991-ben hozott jogszabály, mely a tulajdonviszonyok rendezése érdekében részleges kárpótlást biztosított azoknak, akiknek magántulajdona az 1949. június 8. napját követően alkotott, és a törvény mellékletében felsorolt korábbi jogszabályok alkalmazása által szenvedett sérelmet. A törvény 28 ilyen jogszabályt sorol fel, melyek különböző magánvállalkozások, üzletek, erdő- és mezőgazdasági ingatlanok, épületek, lakások, helyiségek állami tulajdonba vételéről rendelkeztek egykor. Ennek alapján a múlt év végéig lehetett benyújtani az érintetteknek a kárpótlási igényt, melyek.e|tjírá)áiá?m06t folyik a magyal iíáíRÓMáíjt .szerveJíuA ésta? eljáráséccdménycként.a részlet ges kárpótlás, kárpótlási jegyek kiadásával történik. A mintegy 800 ezer személy által benyújtott kárpótlási igény közül az eljáró Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal azokkal foglalkozik először, amelyeknél az igénybejelentő a kárpótlási jegyért termőföldet kíván vásárolni. Ezen igények kielégítésére ugyanis az. államnak megfelelő mennyiségű* ‘mezőgazdasági ingatlant kell biztosítani, ami több sürgős és időigényes állami intézkedéssel jár. A kárpótlási jegyek tulajdonképpen értékpapírok. Ezeket a nem magyar állampolgár kiviheti Magyarországról, vagy oda vissza- illetve behozhatja külön engedély nélkül. A kárpótlási jegyek - a kézhez vételüket megelőző időszakra is, vagyis 1991. augusztus 10. napja óta visszamenőleg - három éven át kamatoznak. A kamat a mindenkori magyar jegybanki alapkamat 75 százaléka, ami jelenleg 16,5 százalékos kárpótlási jegykamatnak felel meg. A kárpótlási jegyek adómentesek és felhasználhatók mezőgazdasági ingatlanok árveréses vásárlására, üzletrészek, részvények vásárlására, a magyar állam által értékesített lakások megvásárlására, bizonyos esetekben pedig életjáradékra is átválthatók. Egyre elterjedtebbé válik a kárpótlási jegyek készpénzzé tétele, magánforgalmi értékesítés útján. *** A második kárpótlási törvény a magyar állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-től 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szól. 1992. június 7-én lépett hatályba és a vele kapcsolatos igénybenyújtást 1992. október 5. napjáig teszi lehetővé külföldiek esetében a Fővárosi Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnál az erfe a célra szolgáló igénybejelentési űrlapokon. Az így jelentkező sérelmek kárpótlására az első kárpótlási törvény rendelkezéseit kell alapjában alkalmazni, bizonyos eltérésekkel és kiegészítésekkel. Az ennek során kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek kamatát is 1991. augusztus 9. napjától kell számolni. A törvény szerint nem jár kárpótlás annak, akinek tulajdoni sérelmét már orvosolták. Mellékletében 9 jogszabályt sorol fel, melyek egykori alkalmazásával bekövetkezett sérelmek kerülhetnek részben orvoslásra a kárpótlási eljárás keretében. ■ Az..elvett (kptelezően beszol- Igálfat'ófi). arany és platinatárigyák, brillek (csiszolt gyémántok), ipari üzemi anyagkészletek és felszerelési tárgyak, termőföldek, lakásingatlanok és lakások igazságtalan állami eltulajdonítását e jogszabály kívánja kárpótolni egy újabb időszakra szólóan. A vonatkozó igénybejelentés csak az erre a célra szolgáló űrlapon történhet meg. j *>«• *** A harmadik kárpótlási törvény az 1939. március 11 és 1989. október 23 közötti időszakban az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szól, és teszi lehetővé a sérelmek orvoslására az igénybenyújtást 1992. október 30. napjáig. Ez az úgynevezett személyi kárpótlási törvény egyösszegű 1 millió forint kárpótlást ír elő az élet elvesztéséért, az élő özvegy vagy a sérelmet szenvedett élő gyermeke vagy a még élő szülő részére, ezek hiányában pedig 500 ezer forint kárpótlást rendel el az élő testvér javára, ha a sérelmet szenvedettet magyar bíróság ítélte halálra, vagy a halál a magyar hatóságok szándékos cselekménye következtében történt büntető eljárás során, vagy büntető ítélet végrehajtása során következett be. Természetesen a magyar bíróság ítéletének törvénysértőnek kell lennie. A Ma-
