Amerikai Magyar Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 33-42. szám)
1992-08-28 / 33. szám
AMERIKAI FRATERNITY-TESTVERIS 2001 MASSACHUSETTS AVE N.W. WASHINGTON, DC 20036 VOL. 4. ÉVF. - No. 33. SZÁM - 1992. augusztus 28. ________________________ÁRA: 1 dollár____________ FERCSEY: A világ egységes a boszniai agresszióval szemben CSETŐF. ILDIKÓ: A magyar kárpótlási jogszabályokról GOSZTONYI: Horthy az emigrációban III. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁGÉRT CLAIRE KENNETH a Woody Allen-botrányról Több milliárdos pusztítást okozott az Andrew-hurrikán Hétfőn elérte Dél-Florida partjait az eredetileg Afrikából elindult forgószél és a félsziget csúcsán történt viszonylag rövid áthaladása során is olyan károkat okozott, amilyenre évtizedek óta nem volt példa Amerikában. Több mint egy millió ember menekült el az orkán elől és valószínűleg ennek köszönhető, hogy emberéletben alig esett kár, csupán 10 halálesetet jelentettek. Az anyagi kár azonban meghaladja a több milliárd dollárt. Hétfőn délután Bush elnök megszemlélte a területet, amelyet hivatalosan szövetségi katasztrófa-zónának nyilvánítottak. Lapzártakor a hurrikán New Orleans felé tart. Magyar-horvát külügyminiszteri találkozó Szombaton Balatonöszödön találkozott és megbeszélést folytatott a magyar és a horvát külügyminiszter. Jeszenszky Géza és Zdenko Skrabalo elsősorban a londoni J ugoszlávia-konferencia előkészületeiről, valamint a Magyarországon tartózkodó horvátországi menekültek helyzetéről folytatott eszmecserét. Bush elnök népszerűsége növekedett a republikánus konvenció után Amint várható volt, a Houstonban megtartott republikánus párt-konvenció George Bush jelenlegi elnököt és alelnökét, Dán Quayle-t választotta meg elnökjelöltjének a novemberi választásokra. Politikai szakértők véleménye szerint Bush elnök nemcsak élete legjobb beszédét mondta el a jelölés elfogadásakor, hanem ez egyben az amerikai történelem egyik legragyogóbb elnöki megnyilatkozása is volt, amelyet követően az elnök népszerűsége és esélye jelentősen növekedett. Izrael hajlandó tárgyalni a határok kiigazításáról Nemcsak az arab tábor, de az egész világ megnyugvással és megelégedéssel fogadta az új Jichak Rabin-kormány bejelentését, hogy Jeruzsálem hajlandó Szíriával és más arab országokkal tárgyalni az Izrael által korábban elfoglalt területek egy részét illetően a csapatok visszavonásáról. Rabin ezt azzal is kiegészítette, hogy kormánya esetleg kész bizonyos területi kompromisszumra a Golan-fennsík bizonyos körzetével kapcsolatban, amiről eddig azt állították, hogy arra szükség van Izrael állam biztonságához. A2 ÚJJÁALAKULT MVSZ Megválasztották az új tisztségviselőket A magyarok III. világkongresszusa pénteken késő estig elhúzódó záróülésén jelentették be: óriási többséggel ismét Csoóri Sándort választották meg a Magyarok Világszövetsége elnökévé. A három régió alelnökei: Dobos László (Kárpát-medence), JakabfTy Ernő (nyugati magyarság), Fónay Jenő (az anyaország) lettek. (MTI) A Magyarok Világszövetsége ötvennégy év után 1992. . augusztus 19-21-én megrendezte III. világkongresszusát. A világ minden részéből - 36 országból - mintegy hétezer vendég vett részt a világtalálkozó rendezvényein. A világkongresszus közgyűlésén 195 küldött megvitatta, megszerkesztette és egységesen elfogadta a világszövetség új alkotmányát, az alapszabályzatot és megválasztotta a világszövetség új tisztségviselőit. Előzőleg a három régió - az anyaországi, a Kárpát-medencei a keleti szórványokkal, s a nyugati országok a szórványokkal - paritásos alapon megválasztotta az elnökséget, a választmányt, az etikai és a számvizsgáló bizottságot, így a demokratikusan választott küldöttek akaratából újjászületett az a legitim testület, amely hittel vállalja a világban szétszóródott magyarság önazonosság-tudatának ápolását, összefogásának, fennmaradásának szolgálatát. A kongresszus szót emelt az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok betartásáért, amely a kelet-európai térség megítélésének alapvető feltétele. Úgy véli: az önrendelkezés különböző formáinak megadása a nemzeti kisebbségeknek, természetes velejárója az emberi jogok tiszteletben tartásának. "Ezt a kongresszust a kelet-európai népek békéje és új szellemű együttműködése jegyében valósítottuk meg. Bízunk benne, szomszédaink egy távlatos politikai építkezés reményében elfogadják kezdeményezésünket és hasonló lépéseket tesznek" - áll a dokumentumban. Sok javaslat született a találkozón (például: egy Kárpát-medencei televíziós adás indításának igénye,., a .pemzeti színház felépítése 1996-ra). Ezeket az új vezetés veszi gondozásába. Az összegyűltek úgy döntöttek: ez a legnagyobb létszámú magyar szervezet pártok fölöttivé, és kormányoktól fiiggetlenül alakul, hogy az alapvető célt, az összmagyarság érdekeit, erkölcsi és szellemi megújulását szolgálja. Engedményekkel nem lehet megoldani a volt Jugoszlávia kérdését Londonban szerdán kezdődött meg az a nemzetközi konferencia, amelynek az a feladata, hogy véget vessen az egykori Jugoszlávia tartományai között jelenleg dúló és a kegyetlenségek végső határán is túl menő háborúnak. Széplelkü nyugatiak még mindig abban a hiszemben vannak, hogy kölcsönös engedményekre van szükség ilyen vitatott kérdés megoldásához. Ez azonban legfeljebb elméletileg állja meg a helyét és nem "humánum" kérdése, ha a jogtalanul tevékenykedő agresszor követeléseit részben teljesítik. A nemzetközi lapok megírják, hogy ami ma Bosznia-Hercegovinában folyik, erősen emlékeztet Libanonra, Észak-írországra, Ciprusra és a náci emberirtásra. Gondoljunk csak vissza azokra az időkre, amikor a Nyugat abban a hitben élt, hogy Csehszlovákia odavetésével csökkenteni lehet Hitler étvágyát. Milos Vasic belgrádi katonai helyzetelemző szerint ennek a mostani londoni konferenciának határozott München-szaga van (ezzel utalt a nyugati hatalmak által közvetlenül a második világháború kitörése előtt elképzelt kompromisszumos megoldási kísérletre). Határozottságra és az elvekhez való kitartó ragaszkodásra van szükség, ami azt jelenti ebben az esetben, hogy a szerb agresszornak feltétel nélkül le kell tennie a fegyvert. Husszein engedelmeskedett: kivonta repülőgépeit a dél-iraki területről Amíg a vita a szavak és a jegyzékek arcvonalain dúlt, Szaddám Husszein iraki diktátornak akkora volt a hangja, hogy betöltötte az egész közép-keleti térséget. Miután azonban az Egyesült Államok következetesen ragaszkodott korábbi követeléséhez, az ország déli felében lakó suta mohamedánok ellen az atrocitásoknak véget kell érniük és ez csak úgy lehetséges, ha Dél-Irakot repülőgépek számára tilos területnek nevezik ki, Szaddám Husszein végül is beadta a derekát. A hét elején Bagdad visszavonta légi alakulatait a nevezett körzetből, miután meggyőződött arról, hogy Bush elnök katonai erő alkalmazásával is kész alátámasztani követelését. Husszein mind a síitákkal, mind a kurdokkal szemben csupán a levegőből "nagy legény" (gondoljunk csak a kurd felkelők ellen alkalmazott gyilkos kémiai légibombákra). A síiták könnyen a világ névtelen szövetségeseivé válhatnak Szaddám Husszein megbuktatásában. VILÁG MAGYARJAI, EGYÜTT A felelőtlenül gonosz kommunista diktatúra a világon szétszórtan élő magyarok szent ügyét a közönséges pártpropaganda szintjére aljasította és ezzel évtizedekre előre megmérgezte a légkört. Ma látjuk, milyen nehéz megszabadulni a kommunisták kegyetlen és alattomos forgatókönyvének egyes elveitől, utasításaitól. Valami föld alatt bújkáló erő itt konok pimaszsággal támad és lázit, otthon és külföldön egyaránt. Vajon ki fél a világ magyarjainak egységétől? Semmiesetre sem a világ magyarjai. A mesterségesen teremtett káoszban reménysugárnak tűnik Csapody Miklós MDF-képviselőnek a HVG-ben megjelent alábbi cikke. * A Magyarok Világszövetségének kérdése sokkal fontosabb annál, semhogy pártpolitikai csőlátással írott közleményekkel, bensőséges, ám igencsak keveset mondó tévéinterjúkkal vagy pusztán a "botrányok", a személyesnek látszó küzdelmek eltorzított kiteregetésével elegendő lenne tájékoztatni róla a közvéleményt. Magyarország ma a határain kívül élő magyarságnak végre már nemcsak anyanyelvnemzetet, hanem anyaországot is jelent. A nehéz örökség, a térség véres háborúi és tágabb környezetünk sokféle kiszámíthatatlansága ellenére is Magyarországon biztatóak az ország és a magyarság felemelkedésének, a magyar nemzet és társadalom demokratikus és erkölcsi megújulásának esélyei. Az ehhez szükséges munkából nem maradhat ki a teljes egészében megújult (nem "átalakult"), decentralizáltan és demokratikusan működő Magyarok Világszövetsége sem. A magyar világszövetség eszméjének nemzeti célokat kell szolgálnia, ehhez új működési szabályzatra, új emberekre, új reális, gyakorlatias és hatékonyságra törekvő szemléletre van szükség. Igaz ugyan, hogy az MVSZ személyegyesülésen alapuló köztestület, de ez nem jelentheti csupán azt, hogy nem több, mint a világon létező magyar tagszervezetek, egyesületek puszta létéből és belépéséből adódó szuperklub. Tudatosan vállalva annak a realitását és keresve, kiaknázva annak az előnyeit, hogy a magyar nép egyharmada a világban szétszórva él, az MVSZ-nek olyan szövetséggé kell válnia, mely a külföldi magyarságot is aktív szolgálatra ösztönzi. Azt, hogy az MVSZ a világmagyarság köztestülete, éppúgy törvényben kell rögzítenie az Országgyűlésnek, amelyhez tartozni - állampolgárságuktól függetlenül - a magukat magyarnak vallók elemi joga (erre vonatkozóan jelen sorok írója törvényjavaslatot készül a Ház elé terjeszteni). Az MVSZ-nek felül és kívül kell állnia minden pártpolitikán, miközben a maga mással nem pótolható, sajátos eszközeivel és területein, nemzetközileg elfogadott módszerekkel, a magyar külpolitikával összhangban kell szolgálnia és védenie a teljes magyar nem- 1 zet érdekeit. A távlatos, realitásokra figyelő belpolitika a nemzeti felemelkedés érdekében a pártok politizálásával is a folyamatos jelen alakítója. Az MVSZ-nek - e jelen cselekvő részeseként - másképpen kell segítenie, hogy ugyanezek a történelmi célok megvalósulhassanak. Ezért ítélik meg rosszul vagy egyáltalán nem is látják a gyökeresen megújítandó világszövetség céljait azok, akik azt hiszik, hogy némely magyarok belpolitikai befolyásra törve, avagy a kormányzat engedelmes eszközévé silányítva óhajtanák kint vagy idehaza felhasználni az MVSZr-t. Szó sincs itt Magyarok Világpártjáról, szavazatszedésről vagy más hasonlókról. Az MVSZ az utóbbi két esztendő alatt nem volt képes megújulni. Átalakult ugyan, a szükségesnél jóval kisebb mértékben, ám sem új alapszabálya, sem ter, vezett új vezetése nem alkalmas azoknak a hatalmas feladatoknak az ellátására, amelyek előtte állnak. Patriarchális és latifundiális szemlélettel nem lesz megújulás: azzal, hogy több tucatnyi magyar szervezet javaslataira még csak nem is válaszoltak (itt csupán az ausztráliai és a dániai magyarok tervezeteire utalok), azzal, hogy ' az "elnökségi operatív bizottság" - csupán mert más elképzelései vannak - választott tisztségviselőként jelent fel, azzal, hogy egyes személyek és szervezetek régi és újabb keletű hatalomátmentéssel I kísérleteznek, ahelyett, hogy érdemeik elismerése után leköszönnének. Nem lesz érdemi változás a küldöttek számának régióként (kárpát-medencei, nyugati, anyaországi) 100 küldöttről 60-ra szorításával sem. Járható ugyan ez az út, ám így a világszövetség aranytartalékának: az erkölcsi tekintélynek, rengeteg időnek és számtalan hasznos embernek az elvesztésével kell számolni. Igaza van az MVSZ ideiglenes elnökének, amikor azt mondja: nem az az ember szabad, aki elveti a törvényt, hanem aki újat tud teremteni. Új alapszabály kell tehát, mert az MVSZ mostani javaslata elfogadhatatlan. Decentralizálásra, az országos egyesületek regionális csoportosulására kell törekedni. E csoportoknak kell alkotniuk a bázist, és ne a budapesti központ próbáljon direktívákkal irányítani. Az MVSZ ügye az egész magyarság ügye, nem szervezeti ügy - olyan szolgálat, amelynek megnyugtató rendezése egyre növekvő adósság. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER
