Amerikai Magyar Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 19. szám)

1991-05-10 / 19. szám

BALATONBOGLÁR HAZAHÍVJA A SÚLYOSAN BETEG VARGA BÉLÁT MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁS HAZATÉRT! Végső nyughelyen az esztergomi érseki katedrálls kriptájában Amikor Magyarországon megtudták, hogy Msgr. Varga Béla kórházban volt és leromlott egészségi állapotban tért vissza ott­honába, az Isteni Szeretet Leányainak házába, Budapestről, Veszprémből és Balatonboglárról érkeztek hozzá a legmelegebb hangú meghívások. Telefonon hívta Antall József miniszterelnök és Szabad György, a Parlament elnöke. Dr. Szendi József veszprémi püspök az ősi dunántúli városba hívja, ahol Varga Béla fiatal pap és később kanonok volt és ott talált menedéket akkor, amikor üldözték. Most pedig Balatonboglárról hívta Szöllősi Ferenc esperes-plébános, aki másfél évvel ezelőtt a kis balatoni város díszpolgári oklevelét hozta New Yorkba. Szöllősi Ferenc levelét és Boglárlelle városi tanácsának határozatát az alábbiakban közöljük. Kedves Béla Bátyám! Megdöbbenve hallottuk a hírt betegséged felől. Azt is olvas­tuk az újságokban, hogy nehézségek vannak az eddigi ott­honodban tartózkodásod körül. t , Ezek a dolgok bátorítanak most fel engem, hogy meg­újítsam felajánlásomat és meghívásomat. Ne várj Kedves Béla Bácsi sem a Magyar Kormány, sem a Parlament meghívására. Jöjj haza Boglárra! A Te otthonodba. A Te plébániádra. Aztán, ha egészséged engedi, innen is eljuttathatod jó meg­látásaidat, bölcs tanácsaidat ennek a jobb jövőjét annyi féle­lemmel építeni akaró Magyar Parlamentnek. Itt viszont újból érezheted híveid ragaszkodó szeretetét, és Feléd sugárzó háláját, templomodért, városodért és egyál­talán Bogárért. Mikor emh'tettem dr. Kovács Miklós polgármester úrnak és a városunk vezetőségének szándékomat meghívásodról, szinte felcsillant a szemük. Nagyon örülnének, ha most ők is megmutathatnák, hogy a "Boglár Város Díszpolgára" cím adományozása valóban a város szeretetének és hálájának bizonyítása. Ne gondolkozz, Kedves Béla Bácsi!, mert nincs miről gon­dolkoznod. Jöjj minél előbb és véglegesen, a Te szeretett városodba, melyet a háború alatt, annyi veszedelemnek kitéve Magadat, ha csak egy éjszakára is, - ugye emlékszel erre? - de látni akartál, titokban, csendben. Most ez a város szeretné megmutatni ragaszkodását Feléd. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha elfogadod felajánlá­sunkat, hívásunkat, szeretetünket és minél előbb hazajössz Boglárra! Nagyon szépen kérünk, ne utasítsd vissza kéré­sünket. Szeretettel vár és ölel: Öcséd Szőllősi Feri Mélyen tisztelt Főtisztelendő Msgr. Varga Béla protonotárius, nagyprépost Úr! Boglárlelle Város Önkormányzat Képviselő-testülete őszin­te aggodalommal hallotta, hogy a közelmúltban betegségen esett át. Gyógyulásának, felépülésének híreit figyelemmel kísérjük. Balatonboglár lakossága soha nem felejtette és nem is felejti el, amit Ön Boglár fejlődéséért és szeretett Hazánk demok­ráciájának megteremtéséért, építéséért tett. Úgy érezzük, hogy országunk újra elindult azon az úton, amely az Ön áll­hatatos és kemény munkájának nyomait őrzi, vágyainak megvalósításához is vezet. E megváltozott viszonyok között élettapasztalatára, bölcs tanácsaira talán még nagyobb szük­ségünk van, mint annakelőtt. Úgy hisszük, hogy a több mint négy évtizeden át otthont adó Amerika után, az újra igazi Boglár szeretete és hálája, a hívek közössége olyan otthont teremthetne, ahol ismét érezhetné, hogy a Hazának Önre és Önnek a Hazára itthon szüksége van. Ezért a város képviselő-testülete egyhangúlag, közfel­kiáltással úgy határozott, hogy - úgy is, mint a város dísz­polgárát - nagy tisztelettel és szeretettel, otthonába ünnepé­lyes kéréssel hazahívja. Képviselő testületünk vállalta, hogy e hazahívásból adódó kötelességeit illő módon teljesíti. Lakosságunk szeretete és hálás szíve teszi majd újra otthonná az oly régen Öntől elsza­kított, de Ön által soha el nem hagyott Boglárt, ahol a temp­lom, a Lengyel-Magyar Barátság Házának kövei építő tetteit, a hívek szeretete pedig lelki küldetésének eredményességét hirdeti. Őszintén örülnénk, ha meghívásunkat elfogadná és újra visszatérne körünkbe, hogy a világ e kicsiny pontját, akiket szeret és akik Önt szeretik, még erősebb szeretetközösséggé formálja. Hisszük és reméljük, hogy hamarosan körünkben köszönt­hetjük. Szerető ragaszkodásunk, mint az igazi otthon melege, gyógyulást ad és még sok éven át érezheti tiszteletünket, megbecsülésünket és a hálát, amelyet valamennyien érzünk Ön iránt. A mielőbbi viszontlátás reményében szeretetteljes hívó szavunkat megismételve maradunk őszinte hívei. Boglárlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testütelete A magyar egyházfők ősi temetkezési helyén, az esztergomi főszékesegyház altemplomának sírboltjában szombaton helyezték örök nyugalomra - halálát követően 16 esztendővel, száműzetése huszadik évfordulóján - Mindszenty József hercegprímás földi maradványait. Az esős, mostoha időjárás ellenére szombaton reggel soha nem látott nagyságú tömeg gyűlt egybe a Nagyboldogasszony ba­zilika előtti téren, ahol az ün­nepi gyászmise fél 11-kor vette kezdetét, Opilio Rossi bíboros főcelebrálásával, akit a Szent­tatta. A néhai kardinálisról szólva elhangzott: "S ahogy az egyház kősziklája felé fordította tekintetét, és onnan merített erőt a bilincsekben, fájdalmakban, és az őt körülvevő sötétségben, úgy néztek reá Péter utódai tisztelettel és szeretettel, mint a legyőzhetet­A HÍRES KÉP: AZ 1956-BAN KISZABADÍTOTT HERCEGPRÍMÁS, SZABADSÁGHARCOSOKKAL (A kép jobb oldalán az 1974-es Los Angeles-i látogatás során aláírással történt hitelesítés) atya bízott meg azzal, hogy sze­mélyes képviseletében, különle­ges küldöttként vegyen részt a hercegprímás búcsúztatásán. Megjelentek a szentmisén a magyar és az osztrák püspöki kar tagjai, köztük Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek és Seregély István egri érsek, a püspökkari konferencia el­nöke; Franz König bíboros, nyu­galmazott bécsi érsek; Vere­mund páter, a mariazelli Bene­­dek-rendi szerzetesek elöljárója, aki elkísérte előző nyughelyéről a koporsót utolsó útjára; jelen voltak a Mindszenty Alapítvány kuratóriumának tagjai, élükön Habsburg Rudolf főherceggel; idehaza és szerte a nagyvilágban szolgáló papok, szerzetesek és szerzetesnők; a Máltai Lovag­rend tagjai. Részt vett a rek­viemen Alois Mock osztrák kül­ügyminiszter. Jelen volt Szabad György az Országgyűlés elnöke; Antall József miniszterelnök, va­lamint a kormány több tagja. Nagyon sokan érkeztek a hatá­len evangéliumi erősség élő és jeles tanújára". Ezt követően Kada Lajos érsek tolmácsolta elszélednek a nyáj juhai." De a pápa számára vígasztalás és bá­torítás forrása volt a magyar katolikusok kitartó hite. A déli harangszó után Antall József beszédére került sor. Megemlékezésében a miniszter­­elnök hangoztatta:- Magyarország fél évszázados idegen elnyomás és diktatúra után temetésekkel, újrateme­tésekkel, s halottakra való emlé­kezésekkel születik újjá. Nem vé­letlen, hiszen az ország újjászü­letése egyben emlékezés azokra is, akik életüket áldozták az elmúlt évtizedekben Magyaror­szág függetlenségéért, Magyar­­ország nemzeti újjászületéséért. Mindszenty József herceg­­prímás a magyar történelem egyik olyan történelmi személyi­ségévé vált, aki saját áldozatos tevékenységével hívta fel a fi­gyelmet az egész kelet-közép­­európai térséget fenyegető ve­szélyekre. Mindszenty József po­litikai nézeteivel, alkotmány-jogi felfogásával lehetnek vitái a tör­ténetíróknak, de azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb erkölcsi erőt adó példaképe Mindszenty József. Az emigráns magyarok püs­pöke, Miklósházy Attila úgy vé­lekedett: a hercegprímás a ma­gyar egyház ezeréves történetének talán legnehezebb éveiben volt AZ ESZTERGOMI SZÉKESEGYHÁZ OSZLOPSORA ELŐTT EMELT BALDACHIN A RAVATALLAL Rossi bíboros prédikációjának gondolatait. Emlékeztetett rá, az akkori pápa, XII. Pius előtt világos volt, hogy a bíboros el­HABSBURG OTTÓ, ALOIS MOCK OSZTRÁK KÜLÜGYMINISZTERREL, ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK, JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER A SZERTARTÁST HALLGATJÁK rokon túlról, a kisebbségi sor­ban élők küldötteiként, s az emigráció képviseletében. Fábián János protonotárius, kanonok olvasta fel II. János Pál pápa levelét, amely "a nagy egyházfejedelem újratemetése al­kalmából" íródott, s a "rettent­hetetlen főpásztor" érdemeit mél­leni támadás célja a magyar­­országi katolikus egyház meg­­rendítése volt. Azt remélték ily módon elérni, amit a Szentírás mond: "Megverem a pásztort, s szószólója az igazságnak, s vilá­gító fáklyája az egyházhoz való hűségnek. Meggyengült egész­séggel, de nagy lélekkel látogatta a világban szétszórt magyarjait, hogy hitükben és magyarságuk­ban megerősítse őket. Legyen földi maradványainak esztergomi nyugvóhelye jelképe a megbéké­lésnek, s az összmagyarság egy­ségének, az új magyar jövőnek. Ezt követően a Mindszenty Alapítvány nevében a Svájcban élő Mehrle Tamás, domonkos­rendi szerzetes professzor utalt a szellemi végrendeletben fog­laltakra, s kifejezte azon remé­nyét, egykoron Mindszenty is a magyar szentek sorába léphet. A Himnusz közös eléneklése után a koporsót körbevitték a ba­zilika előtti téren, majd a szé­kesegyház altemplomának sír­boltjában helyezték végső nyu­galomra Mindszenty József por­hüvelyét. Ezzel ő a tizedik e helyütt örök álmát alvó magyar prímás. A sírt Paskai bíboros szentelte be. Végezetül az utol­só magyar hercegprímás szentté avatásáért imádkoztak. (kurcz) AMERIKAI Hfagyar Ifírlap a 1991. május 10.

Next

/
Thumbnails
Contents