Amerikai Magyar Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 19. szám)

1991-05-10 / 19. szám

VOL 3. ÉVF. - No. 19. SZÁM - 1991. május 10. ÁRA: 1 dollár KÉPES TUDÓSÍTÁS AZ ESZTERGOMI MINDSZENTY-TEMETÉSRÓL Balatonboglár hazahívja Varga Bélát HÉCZEY: Beszélgetés Gorody Tony-val DR. FRIEDMAN: Az ingatlanadó fizetésének elhalasztása SUSAN JANCSÓ:The Medusa Syndrome CSAK RÖVIDEN GEORGE BUSH elnököt a szokásos egészségi futása után fellépett szívpitvar-fibrilláció miatt szombaton Camp Dávid­ból helikopterrel a Bethesda kórházba szállították. Sikeres gyógykezelés után az elnök hétfőn visszatért a Fehér Házba. AZ ÖRMÉNY KÖZTÁR­SASÁG elnöke azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy háborút kez­dett a kis hegyi ország ellen, amikor csapatai megtámadtak egy kis községet, ahol több tucat ártatlan ember pusztult el. A KREML nem tudott meg­birkózni a bányászkérdés prob­lémájával, ezért a szovjet veze­tés úgy döntött, hogy az érde­kelt bányák felett az ellenőrzést az Orosz Köztársaságnak, köze­lebbről Borisz Jelcin elnöknek adja áí. JAMES BAKER amerikai külügyminiszter március 6-a óta ezen a héten negyedszer tér vissza a Közép-Keletre, hogy a szerinte legmakacsabb prob­lémát (izraeli-palesztinai konf­liktus) megkísérelje megoldás­hoz segíteni. KÜSZÖBÖN A JUGOSZLÁVIAI ROBBANÁS A jugoszláviai polgárháború veszélye eddig még soha nem volt olyan fenyegető, mint most. A Borovo Seló-i események után a közhangulat egyre forrósodik. Pénteken temették el a 12 horvát rendőrt Eszéken, akik Borovo Selóban elestek. Az ottrekedt sebe­sültek kimentéséhez hozzájárult a Jugoszláv Néphadsereg ki­vezényelt alakulata is. A köztársaságok hírközlő szervei ellent­mondó tényeket és feltevéseket közölnek, ezzel is zavarosabbá téve a képet, fokozva a félelmeket. Franjo Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke újabb tévé­­nyilatkozatban ítélte el a történteket, és kijelentette azt is, hogy "békét kínálunk és demokratikus megegyezést minden kérdéssel kapcsolatban, de nem tűrjük tovább a terrorizmus szítását Hor­vátországban. Ha kell, minden eszközzel, rendőrségi erőkkel, sőt az egész nép erejével harcolunk a terrorizmus ellen, és megvédjük Horvátország minden talpalatnyi területét". Ugyanakkor arról is biztosította a köztársaság polgárait, hogy továbbra is olyan poli­tikát igyekszik folytatni, melynek segítségével el lehet kerülni a vérontást. Boriszav Jovics, az államelnökség elnöke péntekre összehívta a testületet, és a köztársaságok vezetői elkezdték újabb tanács­kozásukat. A független megfigyelők abban reménykednek, hogy talán ha a "hatok" elfogadható megegyezésre jutnak a horvát­­szerb kérdésben, akkor a fenyegető veszélyt egy időre el tudják hárítani az agonizáló ország feje felől. De erre kevés a remény, mármint a normális megegyezésre, mert a szerb parlament a hor­vátországi eseményekért a zágrábi elnökséget vádolja, a horvát parlament pedig a belgrádi vezetést. A Horvátországba vezető hidakat lezárták, egyedül a Latinai hídon lehet a forrósodó köztársaságba jutni. Mindkét oldalon szigorú ellenőrzés rau. Eddig még csak rendőri. A Jugoszláv Néphadsereg képviselői az ellenük irányuló vádakat elutasítják, mondván: ők csak az ország védelmét szolgálják. Meddig? És melyikét? Augusztus végéig lehet kérelmeket benyújtani a Kárpótlási Törvény alapján A magyar országgyűlés május 1-én több száz módosító indítvány áttekintése után elfogadta a kárpótlási törvényjavaslatot. A javas­latra 189-en szavaztak i^en-nel, 108 nem-mel és 11-en tartózkod­tak. Az elfogadott törvény- alapján azok jogosultak kárpótlásra, akiknek vagyonát 1949. június 8-át követően államosították, illetve termőföldtulajdonuk a szövetkezetek birtokába került. A kárpótlás feltétele a magyar állampolgárság, pontosabban, hogy az érintett a sérelem elkövetésekor magyar állampolgár volt. A kártérítési igény felső határa 5 millió forint, a kárérték kiszámítását bizonyos átalánykulcsok alapján végzik majd, ingatlan esetében az alap­területnek, vállalkozások esetében pedig az alkalmazottak számá­nak megfelelően. A termőföld-kártérítés alapja az aranykorona­érték, egy aranykorona 1000 forintnak felel meg. A kárpótlás ösz­­szegéről adott kárpótlási jegy az állammal szembeni követelést megtestesítő értékpapír. Felhasználható a privatizáció során rész­vények és üzletrészek megvásárlására, termőföldvásárlásra, vala­mint állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő lakások érté­kesítése során. A kárpótlási jegyek tulajdonosai azonban az érték­papírokat életjáradékra is válthatják majd, akik termőtulajdont szereznek a jegy segítségével, azoknak vállalniuk kell a mező­­gazdasági hasznosítást és hogy a földet 5 évig nem vonják ki a mű­velésből. A kártérítési kérelmeket a jogosultak a törvény hatályba­lépését követően 90 napon belül nyújthatják be (augusztus végéig) a közeljövőben felállítandó megyei és fővárosi kárrendezési hiva­talokhoz. A törvény egyébként a kihirdetését követő 30—ik napon lép hatályba. Még nyolcezer szovjet katona tartózkodik magyar földön MIHAIL GORBACSOV a Kremlben fogadta Rupert Mur­doch ausztrál-amerikai millio­most és újságkirályt és kijelen­tette neki, hogy a megmere­vedett ("megsavanyodott") ame­rikai magatartás miatt a hideg­háború visszatérése fenyeget. EDWARD SEVARDNADZE volt szovjet külügyminiszter, aki az elmúlt évben a Szovjet­unióban a diktatúra visszatéré­sének fenyegető lehetősége mi­att mondott le, most látogatást tett a washingtoni Fehér Ház­ban és Bush elnöknek kijelen­tette: a Szovjetunióban a de­mokratikus erők felülkereke­­dése csökkentette ezt a ve­szedelmet... BANGLADESBEN az egy héttel ezelőtt pusztított ciklon szinte példátlan károkat és em­berveszteséget okozott; a halá­los áldozatok száma rövidesen megközelíti a 200 ezret. A nyu­gati világ átfogó élelmiszerszállí­tásokkal segíti az életben mara­dottakat. A TERRORIZMUS új hul­láma seper végig Chilén ezek­ben a napokban, annak ellenére, hogy a katonai diktatúra 16 esztendeje után az elmúlt évben visszatért a polgári-demokra­tikus vezetés. Szélsőbaloldali elemek ismét támadásban van­nak. Két hónappal a szovjet csa­patkivonás befejezése előtt még csaknem 8 ezer szovjet katona, illetve azok hozzátartozói, vala­mint polgári alkalmazottak tar­tózkodnak Magyarországon, mi­után a korábbi 100 ezerből áp­rilis végéig több mint 90 ezren hagyták cl az országot. Tikos László alezredes, a HM sajtóosztály vezetője elmondta, hogy a 27 ezer technikai esz­közből eddig 22 ezret vontak ki, az 560 ezer tonna anyagi eszkö­zökből pedig 510 ezret szállí­tottak el. Az elmúlt hónap végéig 1123 katonavonat hagyta el az or­szágot, a csapatkivonás teljes befejezéséig még 2SS vonatnak kell átgördülnie a magyar-szov­jet határon. Japán szerint Magyarország Közép-Kelet-Európa kulcsországa A Magyar Demokrata Fórum Japánban járt elnökségi tagjai pénteken sajtótájékoztatón számoltak be tárgyalásaik eredmé­nyeiről. Dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszter, az MDF ügyvezető alelnöke szerint a látogatásnak három célja volt: fel­venni a kapcsolatot a japán Liberális Demokrata Párttal, meg­beszélést folytatni a vezető japán politikusokkal, és ismertetni gazdasági helyzetünket. A japán gazdasági élet vezetői kedvezően fogadták, hogy Magyarország vissza akarja fizetni adósságait, s nem követi a len­gyel példát. A tulajdonjoggal kapcsolatos parlamenti döntést úgy értékelik, mint gazdasági stabilitásuk jelét. Foglalkoztatta a japán politikusokat az a kérdés, hogy miért nem írta alá hazánk eddig a Szovjetunióval kötendő szerződést. A küldöttség tagjai biztosí­tották a japán vezetőket arról, hogy hazánk nem követi a román példát, és megőrzi mozgási szabadságát. Für Lajos honvédelmi miniszter véleménycserét folytatott a japán nemzetvédelmi elnökkel, s megállapodott abban, hogy rövidesen katonai attasét cserélünk. Ez bizonyos tekintetben frontáttörésnek is felfogható, mert Japán csak nagyon kevés helyen tart katonai attasét. Beszámoltak arról a küldöttség tagjai, hogy szó esett közös gaz­dasági vállalkozásokról. Mindenkivel találkoztak, aki beruházá­sokkal vesz részt Magyarországon. Hazánk iránt rendkívül nagy az érdeklődés, Magyarországot Közép-Kelet-Európa kulcsországának tekintik Japánban. Segítünk, ^ de hiteles tájékoztatást kérünk Ezt kívánja a MVSZ főtitkárától az amerikai magyarság (MTI) Az amerikai magyarság tömegei örömmel segítenék az új Magyarország felemelkedé­sét, de tájékoztatást igényelnek, mert nagy többségüknek nin­csenek hiteles ismeretei a válto­zásokról. A Magyarok Világ­­szövetségére fontos feladatok várnak, akárcsak abban, hogy elérje a fiatalabb nemzedéket, amely keresi gyökereit, de gyak­ran már az óhaza nyelvét sem ismeri. Erről beszélt Komlós At­tila, az MVSZ főtitkára három­hetes amerikai és kanadai kör­útja után az MTI washingtoni tudósítójának. Komlós az észak-keleti part­vidéken és a USA déli részén 17 városban keresett fel magyar "szigeteket": egyházakat, egye­sületeket, klubokat, hogy tájé­koztassa őket a hazai helyzetről, megismerje véleményüket, igé­nyeiket. Általános tapasztalata szerint igen nagy az érdeklődés - akárcsak a vágy arra, hogy az új Magyarország jelezze: számít külföldön élő honfitársaira, arra, hogy lehetőségeik szerint erköl­csileg, tapasztalataikkal, kapcso­lataik révén, vagy éppen gazda­sági vállalkozóként bekapcso­lódjanak az ország felemelke­désébe. Míg az érdeklődés rendkívül nagy, a magyar hely­zetről valójában csak szűk, az eseményeket rendszeresen fi­gyelemmel kísérő értelmiségi ré­teg tájékozott: a nagy többség számára hiányoznak a hiteles is­meretek; ennek is betudható, hogy vannak még, akik válto­zatlanul fenntartásokkal, előíté­letekkel tekintenek az országra. Sokan, idősebbek igénylik egyébként a nagyon hiányzó hi­teles tájékoztatást a hazatelepü­lési lehetőségekről, s arról, hogy a tehetősebb középréteg kisebb megtakarításaival miként kap­csolódhatna be a magyar gazda­ság átalakításába. Az észak-amerikai magyarság túlnyomó többsége minden­esetre nyitott az óhaza felé, be­leértve a katolikus és a protes­táns egyházakat - tapasztalta a főtitkár. Komlós Attila (egyéb­ként református lelkész) nem egy olyan magyar közösségben járt, ahol mindeddig elhárították a hazai közeledést.- Míg a korábbi MVSZ - a várt gyors politikai haszon remé­nyében - az emigránsok idő­sebb nemzedékét próbálta meg­nyerni, a szövetség új és fontos feladatának tekinti, hogy elérje az amerikai magyarság fiatalabb generációit is: a 20-40 éveseket, akik ugyan gyakran már csak gyengén, vagy egyáltalán nem bírják a nyelvet, de keresik gyö­kereiket, őszintén érdeklődnek az óhaza iránt. Életük teljében lévő, gyakran befolyásos embe­rekről van szó, akik sokat segít­hetnek a magyar ügynek. Az MVSZ többek között azt ter­vezi: 2-3 hetes magyarországi útra hív meg fiatal amerikai ma­gyarokat, hogy első kézből tájé­kozódhassanak a politikai, gaz­dasági helyzetről. Nagy érdeklődés fogadja az amerikai kontinensen is a ma­gyarok 1992. augusztusi, 3. Vi­lág-kongresszusát. Helyszíne - akárcsak 1929-ben és 1938-ban - a budapesti Vigadó lesz. Az amerikai, a kanadai magyarság sok képviselőjét is várják a mintegy 500-600 küldött soraiba, akik megválasztják majd az MVSZ tisztségviselőit, kidol­gozzák, elfogadják programját - mondotta Komlós Attila. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER AMERIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents