Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1989-05-05 / 9. szám
LÉPÉST TARTANI A TÖRTÉNELEMMEL Könyv jelenik meg Budapesten: Tanúk szólnak Nagy Imre elrablásáról Mi történt Nagy Imrével és társaival - az úgynevezett Nagy Imre-csoporttal - 1956. november 4-e után, azután, hogy menedékjogot kértek és kaptak a jugoszláv követségen? Máig teljes homály fedi a közelmúlt történelmének ezt a tragikus eseményét. Mendemondák, találgatások, féligazságok terjedtek el, de teljes volt eddig a hírzárlat. Most végre megtört a hallgatás csendje. Ember Judit filmrendező a legilletékesebbekhez fordult: az életben maradt politikusokat kérdezte, illetve az eseményben részt vett - sajnos többnyire megözvegyült - feleségeket. Az elkészült film anyaga 11 órányi - s mindmáig dobozba zárva várja a bemutatót. Az interjúk anyagát azonban most könyv formájában adják közre. Megdöbbentő adatok kerülnek végre napvilágra. Tizenegyen - köztük Bácskai Vera (Tánczos Gáborné), dr. Donáth Ferencné, dr. Haraszti Mária, Haraszti Sándorné, dr. Szilágyi Józsefné, dr. Újhelyi Szilárd, Vas Zoltánná, Vásárhelyi Miklós és felesége vallanak arról, hogyan teltek napjaik a jugoszláv követségen, hogyan rabolták el őket csalárd módon Romániába anélkül, hogy bármit is közöltek volna velük. A száműzetésben többnyire teljesen elzárva tartották a családokat, nehogy egymással vagy környezetükkel kapcsolatba léphessenek. Közben persze folytak a "tárgyalások" - román tisztek és magyar politikusok (Münnich Ferenc, Kállai Gyula) próbálták rábírni Nagy Imrét, hogy "önként" mondjon le a miniszterelnökségről - eredménytelenül. Két évet töltöttek a családok - többen kisgyerekekkel - Romániában teljes bizonytalanságban. Közben újabb emberrablással a férfiakat Magyarországra hozták - s következett a zárt ajtók mögött lefolytatott "per". A családtagok 1958 végén hazatérhettek. Közülük nem sokan láthatták viszont férjüket, apjukat. A visszaemlékezések olyan megrázó sorsokat, olyan tiszta emberi jellemeket állítanak elénk, hogy nehéz megrendülés nélkül végigolvasni a könyvet. Tóbiás Áron összeállítása az első olyan hazai könyv, mely Magyarország egyik legtragikusabb sorsú miniszterelnökének, Nagy Imrének állít emléket. Évtizedeken át mélységes hallgatás vette körül Nagy Imre politikai pályafutását. Egyes helyeken jóformán a nevét sem illett kiejteni. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a "glasznoszty" ezen a téren is végre tisztább helyzetet teremt. Tóbiás Áron - aki 1956 októberében több alkalommal volt együtt Nagy Imrével, tehát személyesen is ismerte - igen alaposan tárja fel, világítja meg a miniszterelnök politikai pályafutását. Tulajdonképpen dokumentumok, emlékezések, korabeli beszédek, cikkek, könyvrészletek segítségével vázolja fel Nagy Imre első, majd második miniszterelnökségének idejét, a kor jellemzőit, a politikusok portréját, s ezzel az 1953-tól 1958-ig, Nagy Imre kivégzéséig terjedő időt. Megszólalnak magyar és külföldi politikustársak, írók és költők: Déry Tibor, Donáth Ferenc, Faludy György, Gosztonyi Péter, Király Béla, Lukács György, Méray Tibor, dr. Nagy Gáspár, dr Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és Vásárhelyi Miklós. Eredeti dokumentumokkal ismerkedhetünk meg, mint az írók és művészek 1955- ös memoradumával, 1956-ban az ifjúság 16 pontjával, vagy a zárt ajtók mögött lezajlott kirakatper egyes anyagaival. Vallanak róla, az emberről - barátai, utolsó börtöntársai, de a mai fiatalok is, akiknek örök mementó lesz az ő sorsa. A megrázó dokumentumgyűjtemény segít végre méltó helyére tenni Nagy Imre politikai szerepét, s ugyanakkor Magyarország 1953-1956 közötti, ellentmondásos politikai helyzetét is új megvilágításba helyezi. (Reform) Szabad Románia csoport alakult Budapesten A napokban volt 24 éve, hogy Nicolae Ceausescut az RKP főtitkárává választották Romániában, s e napot a gyász napjának hirdették meg a Románia Libera csoport tagjai. A Thököly út mentén, a Népstadion közelében levő kis téren, a hazánkban menekültként élő romániaiak tiltakozó gyűlést tartottak. A kék-sárga-piros zászlókat fekete szalaggal látták el, a többség feketébe öltözött. A transzparenseken álló feliratok között szerepelt: Ébredj, román!; Románok legfeketébb napja. Több beszéd hangzott el, az első szónok arról szólt, hogy a román nép zaklatott történelme folyamán még sohasem létezett ilyen zsarnok, mint amilyen jelenleg uralkodik. "Gyermekeink fázva és éhesen sírnak. Senki se tilthatja meg, hogy március 23- án feketébe öltözzünk. Mi itt, Budapesten, együttérzünk a Nicolae Ceausescu úrhoz hat volt kommunista vezető által intézett nyílt levél aláíróival." A résztvevők megemlékeztek a közelmúltban a tiltakozás jeléül Brassóban magát felgyújtó fiatalemberről, az országhatáron lelőtt társukról, valamennyi ismert és ismeretlen áldozatról. Majd 24 gyertyát gyújtottak, utalva ezzel a 24 esztendőre, majd egyenként oltották el őket, végül meggyújtották a reménység fáklyáját. Majd felolvasták a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségéhez intézett távirat szövegéi: "Őexcellenciájának, a Román Szocialista Köztársaság nagykövetének. Ezen a szomorú emlékezetű napon, a Szabad Románia Csoportosulás az otthon maradt testvéreink, szüléink és barátaink mellett áll. Szolidaritásunkat fejezzük ki az Elnöknek címzett nyílt levél 6 aláírójával, és tiltakozunk az ellen a megtorlási hullám ellen, amelynek román hazafiak esnek áldozatul. Szabad Románia Csoportosulás." (g. 1.) (Magyar Nemzet) A kommunista párt működéséhez az állam anyagilag nem járul hozzá Gyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága. Mint ismeretes, a parlament múlt évi ülésszakán csökkentették a párt és a tömegszervezetek anyagi támogatását, s így 635 millió forintnál csökkent az MSZMP állami költségtérítése is. így olyan helyzet állt elő, hogy a párt mintegy 300 millió forinttal többet juttat vissza az állami költségvetésbe, mint amennyit onnan kap. Az állami költségtérítés ugyanis 1 milliárd 45 millió forint, viszont az MSZMP 1 milliárd 340 millió forintot fizet be a pártvállalatok nyeresége, illetve különböző adók formájában az állami költségvetésbe. így az MSZMP működéséhez az állam valójában nem járul hozzá. A párt kezelésében jelenleg 2641 ingatlan, illetve ingatlanrész - székházak, oktatási intézmények, párthelyiségek - van. Ezek tulajdonjogáról 1977-ben az MSZMP akkori vezetése az állam javára lemondott, s így az azóta épült létesítmények is állami tulajdonba kerültek. (MTI) Akik népszavazást követelnek A Népszavazást Követelők Csoportja levelet küldött a Minisztertanács elnökéhez, Németh Miklóshoz. Követelik a bős-nagymarosi vízlépcső építésére vonatkozó döntés felülvizsgálatát. Érveik között hivatkoznak a miniszterelnök ígéretére, hogy visszafordíthatatlan munkákhoz nem kezdenek az építkezés területén. Részletesen taglalják azokat a beruházási tevékenységeket, melyek mindezek ellenére továbbra is folynak a Duna medrében. A kőzetkitermelés, a betonozás, az acélbetétek felépítése mind azt igazolják, hogy a miniszterelnök kijelentése a beruházó vállalat érdekeivel ellentétes, ennek következtében a kormányfő szava hiteltelenné vált. A népszavazást követelők és a Duna kör csoportjai által végzett felmérésből kiderül, hogy semmiféle munkát nem állítottak le és a kormánynak nincs szándékában felfüggeszteni az építkezést. Pokolgép a moszkvai metrón A moszkvai metró vonalain két házilagos készítésű pokolgépet találtak, amelyeket a tűzszerészek hatástalanítottak - jelentette be Moszkvában Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának vezetője beszámolt arról, hogy a Paveleckaja állomásnál az egyik metrókocsi utasai gyanúsnak találtak egy padlón heverő, gazdátlan táskát. A kihívott metrórendőrség és az Állambiztonsági Bizottság, a KGB munkatársai újságpapírba és celofánba burkolt - fémkupakból és csődarabból barkácsolt, poralakú robbanóanyaggal töltött - szerkezetet találtak, amelyhez elektromos ébresztőóra és szárazelemek voltak csatlakoztatva. Geraszimov szerint a felfedezést követő egy órán belül egy másik állomásnál, a VDNH-nál hasonló pokolgépre bukkantak, de ennél nem volt időzítő szerkezet. A robbanószerkezeteket valószínűleg ugyanaz a személy készítette - mondta Geraszimov, s beszámolt arról, hogy a KGB nyomozást és vizsgálatot folytat az ügyben. Magyarországi hírek Nyers-interjú a Die Presse-ben (MTI) A magyar gazdasági reform nehézségeiről és esélyeiről, valamint az MSZMP helyzetének időszerű kérdéseiről adott interjút Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja az osztrák Die Presse két munkatársának, Fényi Tibornak és Martos Péternek. A politikus elmondta, hogy a gazdasági reformtörekvések most elsősorban a piacgazdaság alapjainak létrehozására összpontosulnak. A szűkkörű kabinet már hozzálátott az erre vonatkozó elgondolás részleteinek megvitatásához, nyáron a kormány is megtárgyalja, majd őszszel az Országgyűlés elé kerül. A Die Presse munkatársai megkérdezték: vajon a gazdaságpolitika megújítása mellett nem számít-e Magyarországon a legfontosabb követelésnek a kompromittálódott politikusok visszavonulása, élükön Kádár Jánossal. Válaszában Nyers Rezső emlékeztetett arra, hogy Kádár János már visszavonult, beteg, és ténylegesen nem tud már részt venni a vezetésben. Magyarország új alkotmánya kimondja majd, hogy az ország területén nem telepíthetők tömegpusztító fegyverek - jelentette ki Barabás Miklós, a Béketanács főtitkára az El Independendiente című spanyol hetilapnak. Barabás egy spanyol-magyar-olasz békefelhívás közzététele alkalmából járt Madridban. Szükség van a magyar televízió ellenőrzésére A Magyar Függetlenségi Párt Országos Elnöksége nyilatkozatot tett, amelyben hagsúlyozzák, hogy értesüléseik szerint - a Magyar Televízió vezetése továbbra is diszkriminatív módon osztályozza és sugározza a nemzetet érintő és érdeklő társadalmi problémákról szóló híranyagokat. Felidézik, hogy jelentőségéhez mérten méltatlanul publikálta a március 15—i eseményeket. Kifogásolják, hogy az ország sorsát elemző belpolitikai műsorokat eldugják a késő esti órák adásaiban, csökkentve ezzel a szabad és teljes véleménynyilvánítás jogát, továbbá hiányzik a különböző politikai szerveződéseknek nyújtott esélyegyenlőség. Á Magyar Függetlenségi Párt javasolja, hogy a nyilvánosság érdekében állítsanak fel egy, a hatalomtól független és a nemzet minden rétegét képviselő szervezetet, amely a televízió működését ellenőrizné. A Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya és a Cserkész Barátok Közössége szeretettel hívja Önt május 21-én, vasárnap d.u. 4 órára a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házba (1975 W. Washington Blvd.) DURAY MIKLÓS, a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottság vezetőjének előadására "A CSEHSZLVÁKIAI MAGYARSÁG HELYZETÉRŐL" Javasolt belépési adomány $ 5.— LIGHTING icecream Csillárok, lámpák, mennyezeti „ ventillátorok, kerti lámpák Hollywoodba legalacsonyabb áron a ma8yar Javítás és felszerelés is fagyizóba! Glendale Hollywood 3301 No. Verdugo Granada Hills 6516 Hollywood Rd. 10122 Balboa Blvd. Blvd. (818) 248-0791 (818) 366-4414 (213) 465-8008 DR. RAY PÉTER ügyvéd Telefon: (818) 788-9132. 15760 Ventura Blvd. Suite 700 Encino, CA 91436 1989. május 5. 0 AMERIKAI Hlagyar Hírlap
