Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-21 / 7. szám

1533 N. La Brea (at Sunset, 1 «a Brea .Shopping Center) Telefon: (213) 876-6612 FREE PARKING piano-bárjában minden hét végén a közkedvelt BODROGI GYULA szórakoztatja a közönséget és szeretettel várja barátait "NE HAGYD ELVESZNI ERDÉLYT, ISTENÜNK!" MÁTÉ OTTILIA legszebb erdélyi dalai: * Csíkországi fenyvesekben * Ott, ahol zúg az a négy folyó * Székely Himnusz STÚDIÓMINŐSÉG KRÓM KAZETTÁN Kapható a szerkesztőségben Megrendelhető postán is 12 dollárért, 1.50 postaköltség előzetes beküldésével A csekket kérjük kiállítani József Fekete névre Cím: 5441 Lemon Grove Ave., Suite 1/2, Hollywood CA 90038 Telefon: (213) 461-2521 A művésznő a bevételből adománnyal segíti az erdélyi menekülteket * * Alex & Ella’s * * European Pastry Shop 7356 Melrose Ave., L.A., CA 90046, telefon: (213) 651-3165 NAPONTA KÉTSZER FRISS MAGYAR KENYÉR! Zsemle - Kifli - Kalácsok - DIÓS és MÁKOS Beigli. DOBOS-, DIÓS-, RUMOS-, MOKKA-TORTÁK, KRÉMES ALMÁS, CSERESZNYÉS és TÚRÓS RÉTES. Szeretettel várjuk kedves vevőinket! Árki és Sima Minden nap nyitva reggel 8-tól este 7-ig. Vasárnap és hétfőn zárva. OTTÓ MAGYAR IMPORT­­ÉS CSEMEGEÜZLET Lotto 6, Caiitorruű Lotury __ _ L O T T O 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Telefon: (818) 845-0433 A MAGYAROK KEDVENC BEVÁSÁRLÓHELYE Magyar árukban óriási választék! Sok dicséretet kaptunk a kitűnő minőségért EGYSZER VÁSÁROLJON NÁLUNK ÉS VISSZA FOG TÉRNI1 Magyar könyvek: Erdély története (3 kötet! - Elfújta a szél - Claire Kenneth minden müve Nyitva reggel 9-től (hétfő, kedd, csütörtök, péntek) este 7-ig, szerda cs szombat este 7:30-ig -Vasárnap és ünnepnap zárva DR. ROTH ANDREW ortopéd sebész (beszél magyarul) 9301 Wilshire Blvd. Suite 402 Beverly Hills, California Telefon: (213) 278-5365 FERCSEY JANOS Észtország és az utolsó sztálinista mohikánok A világ évtize­deken át meg­feledkezett a balti államok­ról, de mintegy félév óta a vi­lágsajtó figye­lemmel kíséri a politikai föld­rengést, ami veszedelmesen megrázta a Szovjet Birodalom északnyugati zónáját. A Bal­tikum eseményeit nemcsak Moszkva analizálja aggódva, hanem politikai barométerként regisztrálják Skandinávia orszá­gai, elsősorban Finnország és Svédország. Észtország csendes forradalma majdnem kormányválságot vál­tott ki Finnországban. A szabad finn sajtó kérlelhetetlenül tá­madta Harri Holkerit, a szociál­demokrata-konzervatív koalíciós kormány konzervatív miniszter- - elnökét, aki decemberben egyik beszédében azt mondta, hogy a külpolitika irányítása a kabinet dolga, ne avatkozzanak abba a társadalom különféle csoportjai. Ezek a csoportok és a finn la­pok azzal vádolták Holkerit, hogy közömbösen nézi balti szomszédai küzdelmét a szabad­ságért. Nyugati kommentárok szerint ez az incidens okozta január végén Kalevi Sorsa külügyminiszter bukását, akinek helyét Pertti Paasio, a szociál­demokraták főtitkára foglalta el. (A svéd újságírók szerint a "mackófejű" Paasio nem sokat törődik az eleganciával, "olyan a cipője, mintha a Sztálin-korszak­­ban készítették volna, Szibé­riában.") Harri Holkerit megkérdeztem tavaly májusban New Yorkban egy sajtókonferencián, hogy lehetségesnek tartja-e Magyar­­ország, esetleg Csehszlovákia "finnlandizálását"? Bosszankod­va felelte, hogy ez nem le­hetséges, különben is gyűlöli ezt a kifejezést: "finnlandizálás". Ezekután már nem volt mód arra, hogy megkérdezzem: mit szólna a Balti-államok "finnlan­­dizálásához"? Viszont, ha nem is szószernt, az utóbbi hónapok során finn újságírók követelték, hogy Helsinki segítse valami­képpen a függetlenségükért küz­dő balti népeket, elsősorban az észteket, akik, a magyarok mel­lett, a finnek rokonai. Helsinki svéd napilapja, a Huf­­vudstadbladet interjút kért Lem­­bit Kőiktől, az Észt Népfront vezetőjétől, aki kijelentette: cél­juk a teljes függetlenség kiví­vása, "Észtország az új Európa szerves tagja akar lenni és ezt nem tudják megakadályozni a szovjet gyarmatosítók és az utolsó sztálinista mohikánok." Lembit Kőik ügyvéd és egy jogi folyóirat főszerkesztője. El­mondta, hogy elsőosztályú sakk­játékos és meg van győződve arról, hogy az észt hazafiak győznek. "Mi már éltünk demok­ráciában és mi Európához tar­tozunk" - mondta. "Az igazság az, hogy az oroszok úgy élnek itt, mint a paraziták. Mi véget akarunk vetni a gyarmato­sításnak. Fontos viszont, hogy reálisan gondolkodjunk és cé­lunkat lépésről-lépésre valósít­suk meg." Március 25-c az első balti de­portálások 40. évfordulója volt. A pontos számot nem lehet tudni, de biztos, hogy több mint 50,000 észtet szállítottak Sztálin vagonjai Szibériába. Ennél is fontosabb történelmi dátum felé közeledünk: 1989. augusztusa jelzi az 1939-es Ribbentrop- Molotov szerződés 50. évfor­dulóját, a fatális dátumot, ami­nek következtében kitört a má­sodik világháború, Európa ket­téhasadt és a szovjet hadsereg megszállta a balti államokat, amelyeknek bekebelezései a Szovjetunióba az Egyesült Álla­mok sohasem ismerte el. "Ellenfeleink a szovjet Interd­­vizheniye nevű csoportban tö­mörültek" magyarázta Kőik, "az idetelepített oroszok szerveze­tében, sötét erők irányítása alatt. De csak úgy tudnak leverni bennünket, ha Észtországra zú­dítják a tankokat." A hazafias észt tüntetőkkel szemben ez az "oroszul beszélő" csoport is felvonult Tallinn ut­cáin. Kőik szerint a gyárak orosz menedzserei kirendelték a mun­kásokat, akik állásukat féltve, el­mentek a tüntetésre. Egyébként az észtországi kommunista párt­ban több az orosz, mint az észt. Helsinki svéd lapja megin­­terjúolta az Interdvizheniye ve­zetőjét is, Viktor Kiemetst, aki­nek szülei észtek voltak, de ő Leningrádban élt. (Észt emig­ránsok New Yorkban megje­gyezték: Quisling szülei norvé­gok voltak, s ő mégis náci Gauleiter lett...) Kiemets a moszkvai Pravdára hivatkozott, amely felsorolta az "észt Népfront hülyeségeit", töb­bek közt saját pénzt, teljes gaz­dasági szabadságot és azt a ter­vet, hogy csökkentsék a kapcso­latokat Moszkvával. Mérgelődve megjegyezte, hogy "az oroszul beszélő munkások azért is dü­hösek, mert a régebben betiltott észt állami zászló helyettesíti a szovjet lobogót". Rendkívüli pártgyűlés összehívását követeli, hogy "térdre kényszerítse az észt gazdasági gépezetet" esetleg úgy, hogy elvágják az olajszál­lításokat. Valószínűleg Örményországra gondolva, hozzátette: "Mi nem akarjuk, hogy a városi közleke­dést átvegyék a tankok. Mi kompromisszumot keresünk, nem akarjuk idehozni a tanko­kat." Egy nagy stockholmi napilap, a Svenska Dagbladet az Észt Népfront egy másik vezetőjének, Tűt Made-nek cikkét közölte, "Ha Moszkva visszaadná Észt­ország szabadságát..." címmel. A cikk főbb részletei: "Ha Moszkva elfelejtené szu­perhatalmi ambícióit és visz­­szaadná Észtország szabadságát, ez jelentős gazdasági és politikai eredménnyel járna. Moszkva jól tudja, hogy az észtek alig várják a szabadságot. De a moszkvai vezetőség nem akarja beismerni, hogy ők gyarmatosították Észt­országot, holott haladó törté­netírók kijelentik, hogy a Mo­­lotov-Ribbentrop Paktum hiba volt - s ilyenformán Észtország bekebelezése a Szovjet Biroda­lomba szintén hiba volt." "Namíbiáról, Hong Kongról és Új-Kaledoniáról beszélnek, de ugyanakkor a balti államok egy gyarmatosító rendszer utolsó maradványai. Mit gondolnak er­ről a demokráciák, az Egyesült Államok, Svédország, az Éuró­­pai Közösség, az Egyesült Nem­zetek Szervezete?" "Miért kellene Moszkvának felkínálni az önkormányzatot Észtországnak? Egy Birodalom sohasem oszlott fel követke­zetesen. Voltak néha vissza­vonulások, de ezeket új, nagyszabású támadások követ­ték. Afganisztán egy lépés volt hátrafelé. De hogy ez lenne a Birodalom összeomlásának első jele, ez más kérdés." "Lehetséges, hogy a szovjet központi hatalom érdekei meg­egyeznek Észtország érdekeivel? A szovjet gazdasági rendszer súlyos krízisben vergődik, talán csak a fegyvergyártásban egyen­lő partner nemzetközi szinten. De az életnívó évről évre süllyed, a szakadék felé. A Szovjetnió nem iparilag fejlett állam, inkább egy ország a fejlődés közepes fokán. Az ENSZ statisztikái kimutatják, hogy életnívó nézőpontjából a Szovjetunió valahol a 60. és 70. között van, óriási területe és jelentékeny természeti kincsei ellenére Óroszország valamikor élelmiszer-exportőr volt, ma kénytelen importálni." "Hogyan segíthet Észtország a szovjet óriáson?" - teszi fel a kérdést Tiit Made. Válasz: "Bennünket kiraboltak, nincs élelmiszer, az üzletek üresek és nem érdekünk dolgozni. De a szabad Észtország elláthatná élelmiszerrel Oroszország nagy­városait, jóminőségű áruval, mint 50 év előtt. Észtország, Lettország és Litvánia kiváló ütköző zónát képezne Kelet és Nyugat közt. Európai kultúránk alapján mi a legjobb kapcso­latokat tudnánk teremteni hoz­zánk hasonló népekkel, Svéd­országgal, Finnországgal, Ang­liával, Kanadával. A Szovjetunió csak nyerne azzal, ha visszaadná Észtország és a többi balti állam szabadságát." HIVATALOS ÓRÁINK: hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig LOS ANGELESI MAGYAR HÁZ 1975 W. Washington Blvd. Los Angeles, CA 90018 Tel: (213) 737-8973 NYITVA: Minden nap déli 12-től Kedden zárva Elnök: FEKETE JÓZSEF Péntek, szombat és vasárnap este tánc- és szórakoztató zenét játszik LAKATOS SÁNDOR SZERETETTEL VÁRJA TAGJAI SORÁBA a MAGYARSÁGOT Ofagyarlgr/ap fl

Next

/
Thumbnails
Contents