Amerikai Magyar Hírlap, 1989 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-24 / 3. szám

KÜLÖNVÉLEMÉNY Amerikának kétségkívül egyik legnagyobb gondja a kábítószer. Ennek használata, az ezzel való üzérkedés és csempészés. Min­denki előtt nyilvánvaló, hogy az eddigi küzdelem teljes kudarcot vallott. Hiába fognak százával, ezrével üzéreket, csempészeket, ezeknek száma egyre szapo­rodik. Hiába foglalnak le 10 kiló, 100 kiló kokaint, heroint, stb, utcai értékben, mint azt mindig jelentik, többszáz millió dollár értékben (ami azt jelenti, hogy ha nem fogták volna el, a fekete piacon ennyiért lehetett volna értékesíteni) egyre több kábítószer jön be az országba, egyre könnyebben lehet hoz­zájutni. Szerintem, Amerika ed­dig kesztyűs kézzel bánt el a bűnözőkkel. Hiába hozták be a halálbüntetést a csempészekre, eddig még egyetlen halálos ítélet sem hangzott el. A kisebb üzéreket pedig első ízben szabadon engedik, mondván, nincs hely a börtönökben. Ami természetesen azt jelenti, hogy az űzér nyugodtan folytathatja "mesterségét" másodízben, mert vagy elkapják, vagy nem. De ha elkapják is, nincs mitől félnie. Esetleg megbüntetik ötezer dollár pénzbüntetésre, amikor a zsebében van már vagy félmillió. Amerikának sokkal többet kell tennie, ha meg akarja nyerni a kábítószer-háborút (ha ugyan lehet), mert háború folyik az üzérekkel és mindazokkal az or­szágokkal, amelyek a kábí­tószereket termelik és becsem­pészik Amerikába. A pénz utáni hajsza oly méreteket öltött, hogy ez ellen csak totális háborúval lehet küzdeni. Ha pedig háború van, ki kell rendelni a fegyveres erőket, harcolni a szárazföldön, tengeren, levegőben egyaránt. Elsősorban a törvényeket kell megszigorítani és büntetni kell a kábítószert használókat is. El­végre, ha nem lenne kereslet, akkor más országok nem foglalkoznának csempészéssel. Kezdeni kell az iskolákban, hivatalokban, hivatásos szemé­lyeknél és a hadseregnél. Ezzel ugyan nem lehet sok eredményt elérni, amit az alkoholtilalom annakidején megmutatott, de ha Ha igazán jól akar szórakozni, kellemes estét eltölteni, jöjjön a HILLTOP MAGYAR ÉTTEREMBE, ahol hétfő kivételével minden este a kiváló zongorista, OROSZ JÁNOS szórakoztatja változatos műsorral a vendégeket este 8-tól éjjel 2-ig A legjobb magyar ételek Vacsorához nyitva hét napon át Koktél-bár Magyar tulajdonos: 3365 Barham Blvd., Los Angeles BENCZE JENŐ California 90068 Telefon: 213) 851-8666 OTTÓ MAGYAR IMPORT­­ÉS CSEMEGEÜZLET Lotto 6 Coli torma LoOrr, — LOTTO 2320 West Clark Ave., Burbank, CA 91506 Telefon: (818) 845-0433 A MAGYAROK KEDVENC BEVÁSÁRLÓHELYE Magyar árukban óriási választék! Sok dicséretet kaptunk a kitűnő minőségért EGYSZER VÁSÁROLJON NÁLUNK ÉS VISSZA FOG TÉRNI! Magyar könyvek: Erdély története (3 kötet) - Elfújta a szél - Claire Kenneth minden müve Nyitva reggel 9—ICSI (hétfő, kedd, csütörtök, pénick) este 7-ig, szerda és szombat este 7:30-ig -Vasárnap és ünnepnap zárva DR. ROTH ANDREW ortopéd sebész (beszél magyarul) 9301 Wilshire Blvd. Suite 402 Beverly Hills, California iskolából való kicsapással, ál­lásvesztéssel, kipellengérezéssel, fegyelmi eljárással járna a hasz­nálat a törvény szerint, talán valami javulást lehetne várni. Bojkottálni kell gazdaságilag és politikailag minden olyan orszá­got, amely megengedi, hogy ott termelhessék és becsempész­hessék a kábítószereket Ame­rikába. Eddigi értesülésünk szerint Colombia jár az élen. Ezt az országot teljesen el kell szigetelni, míg abba nem hagyja ezt a tűrhetetlen tevékenységet. Tudtommal csak egyetlen or­szágba küldtünk eddig fegyveres erőt leszerelni a kábítószer­csempészeket, Bolíviába. De, hogy ez milyen eredménnyel járt, s mi történt azóta, erről nincs megbízható értesülésünk. Törökország, a Fülöp-szigetek, néhány arab ország és Kína szerepel gyakran az országok között, ahonnan kábítószer özönlik Amerikába. Mindezek az országok több okból ránk szorulnak. Elismerem, hogy ezek közül több, ha ugyan nem mind, katonai nézőpontból fon­tos földrajzi helyen fekszik, de talán most van itt az idő, hogy a nemzet jövője előbbrevaló le­gyen, mint a pillanatnyi hadá­szati előny. Emlékezzünk csak, mi történt Vietnamban? A ne­héz és nem a győzelem céljából vívott háborút többek között azért vesztettük el, mert kato­náink többsége kábítószert hasz­nált. A statisztika azt mutatja, hogy a bűncseleményeknek több mint 50 százaléka kábítószerrel van összefüggésben. Itt nemcsak az anyagiakról van szó, hanem Amerika erkölcsi fennmaradása forog kockán. Ha nem akarunk Róma sorsára jutni, itt a 12. óra a cselekvésre! Bush elnök kinevezte William Bennettet, a volt oktatásügyi minisztert teljhatalmú ú.n. drug-cárrá. Nem tudom, Ben­ned mit tervez és hogyan, eddig még nem hallottunk róla. A küzdelemnek kíméletlennek kell lennie, teljesen függetlenül attól, hogy mily magas helyre, vagy személyekre csap le az üldözés, a megtorlás. Mindez persze ren­geteg pénzt igényel, amelyet egyelőre meghatározott költség­­vetési előirányzattal nem lehet elérni. Ámde el kell döntenünk, hogy vagy teljes háborút in­dítunk a kábítószer ellen, vagy veszélyeztetjük Amerika jövőjét, az ifjúságot, amelynek sorából nemsokára az ország vezetői kerülnek majd ki. Meg kell szüntetni azt a tévhitet, amely jelenleg, sajnos, valóság, hogy a kábítószer csempészése, árusí­tása megéri, mert óriási, adó­mentes jövedelmet biztosít ezer és ezer bűnözőnek. Mi tehát a megoldás? (Ezt lásd: a következő számban) Dr. Kálmán Imre Ferencz Győző EGY PRÓBÁLKOZÁSRA Ha létezik is viszonosság, Nem ezen a területen. Akkor is taszítva, ha vonzzák, Kioltják töltését, legyen Tökéletes a súlyegyen: Kapcsolattal an semlegesség. A lég tere áll, üresen, Vonalak egymást itt ne messék. Ennél nem lehet külónebb. Itt már semmi, nem is magáén. Nem tartanak, nem függenek, Elbomlik, aki ide átért. Nem kell ahhoz lélek-jelenlét: De megválasztom, hol ne lennék. 1988 Csendes forradalom Magyarországon "A nép ma kevésbé fél a Szovjetuniótól és a Brezsnyev­­doktrinától. Úgy látszik, a ma­gyarországi változásokat nem lehet megállítani katonai erővel" - mondta Konrád György egy interjú során a Der Spiegel szerkesztőjének, aki elmagya­rázta olvasóinak, hogy "a Brezsnyev-doktrina felhatalmaz­za a Varsói Szerződés aláíróit, hogy megszálljanak egy társ­országot, amely elfordul a szo­cialista rendszertől." Konrád György a magyar ellenzék egyik vezetője, jólis­mert külföldi intellektuális körökben is. A mai Közép- Európa hangulatáról írt könyve most jelent meg Német­országban, "Stimmungsbericht eines Mitteleuropaers” címmel. Az író hisz abban, hogy a Yaltai Konferencián létrehozott hatal­mi tömbök szétesnek. A 18 billió dolláros külföldi adósság Konrád szerint a "meg­gondolatlan befektetési politika eredménye". Hivatalos jelen­tések szerint az infláció 15 százalékos, a valóságban azon­ban ennél sokkal magasabb, a lakosságnak egyre több rétege süllyed szegénységbe." A centralizált közgazdasági rendszer nem vált be. Amikor ez nyilvánvaló lett, az ellenzék politikai reformokat követelt. Két év előtt hangzott el a bűvös szó: "többpárt-rendszer", - ez volt Magyarországon az 1947-es kommunista hatalomátvételig és ezt követelte az 1956-os forra­dalom. Többpárt-rendszert kö­vetel az ország és ezt ma már be kell látnia a párt-ideológu­soknak és bürokratáknak is. A Pártban sokan az olasz kom­munista párthoz hasonló át­alakulást kívánnak, amely elis­mer más pártokat és tenden­ciákat. Belátják, hogy politikai síkon és nem rendőri hatalom­mal kell megnyerni a tömegek támogatását. Konrád elismeri, hogy több­­párt-rendszerben is nehéz lesz rentábilissá tenni a magyar közgazdaságot. Viszont keve­sebb pénzt költenek majd olyan méretű tervekre, mint a nagy­marosi erőmű az osztrák határ közelében, vagy mint a Bécs- Budapest Világkiállítás, ami tet­szetősnek tűnik, de 200 millió forintot felemészt. Ugyanakkor a nyugdíjak olyan alacsonyak, hogy a nyugdíjasok az orvos­ságot sem tudják megfizetni. A nép sokat szenvedett a neo­­sztálinizmus alatt, de ma nem fél annyira, mint azelőtt és nyíltan beszél: "csendes forradalom van Magyarországon". A félelem légkörében néhány entellektüel és disszidens kezdte meg az ellenzéki mozgalmat és ma már ez nemcsak entellektüelekből áll. "Ez az év a fordulat, a változás éve lesz." Ulrich Glauber, a Der Spiegel szerkesztője 1956-tal kapcsolat­ban megkérdezte: helyes-e a hivatalos álláspont, amely szerint népfelkelésként kezdő­dött és aztán vált ellen­­forradalommá? Konrád így felelt: "A nép azt mondja, forradalom volt. így, egyszerűen. A párthatározat, amit említettél, kompromisszum a párt vezetői közt. De az újságok for­radalomról írnak, sőt, az állami televízió is "forradalomról" beszél. Mégis, a párthatározat fontos. Mert ha az 1956-os felkelés ellen­­forradalom volt, akkor kö­vetelései, a többpárt-rendszer és a semlegesség is ellenforradamiak. A Pártnak fel kell ismernie, hogy a nép semlegességet kíván és megtanulta, hogy ezt fegyverrel nem tudja kivívni és ezért szavak­kal próbálkozik." A német szerkesztő emlékezett Szűrös Mátyás kijelentésére, mely szerint "a semleges Ma­gyarország nem lehetetlenség". Belenyugszik ebbe a Varsói Szerződés többi tagja, akció nél­kül? "Az elmúlt nyáron hallottuk a hírt, hogy a szovjet hadsereg visszavon csapatokat Magyar­­országról. Ez talán kísérleti léggömb volt, de azóta sem cáfolták. Ezenkívül a Párt­központ és a kormány vezetői televízión is azt mondták, hogy szívesen fogadnák a szovjet csapatok kivonását az ország­ból." Vajon a Szovjetunió is így gon­dolkodik? "Igen", felelte Konrád, "a szovjet hivatalos személyek is említették ezt. Oleg Bogomolov, Gorbacsov egyik ta­nácsadója kijelentette Magyar­­országon, hogy nem befolyá­solná a Szovjetunió biztonságát, ha Magyarország semleges lenne, mint Ausztria, vagy Svédor­szág." Paradoxon, hogy azt is mondta: Magyarországnak a Varsói Szerződésen belül kell maradnia. A magyar televízió jelentette, hogy tárgyalások van­nak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt Magyaror­szágnak bizonyos "finnlandi­­zálásáról". De a katonai szö­vetségek megmaradnak. A Szovjetunió a peremén lévő országokban produktív és nem válságban vergődő rendszereket kíván, mondta Konrád. Ma­gyarország példa lehet arra nézve, hogyan fordulhat egy ország az állami szocializmusból a demokratikus szocializmus felé, hogyan lehet liberális­szocialista ország. Ma Magyar­­országon a tőke 95 százaléka állami. Az a probléma, hogyan alakulhat át ez magánkapi­talizmussá, kisebb szövetkeze­tek stb. formájában. "Kizárod annak a lehetőségét, hogy Magyarország a nyugati szisztéma szerint alakuljon át?" - kérdezte végül a német újságíró. Konrád így válaszolt: "Nem, személy szerint én nem tartom kizártnak. Ami spontán for­mában kezdődött Magyarorszá­gon, annak szabadon kell kialakulnia." (_f_) I AMERIKAI HM Wayar Hírlap Telefon: (213) 278-5365

Next

/
Thumbnails
Contents