Zárszámadás, 1947-1948

Jelentés az 1947-1948. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JBLENTFIS. XI ságuk szükségleteiről is gondoskodni kellett. Végül a mezőgazdaság korszerű fejlesztése és a többtermelés előmozdítása érdekében újonnan létesült Állami Mezőgazdasági Gépüzem rendeltetésénél fogva nem nyereségre dolgozó vállalkozás. Egyébként a hiányokat az üzemek részben kölcsönökből, részben a közigazgatástól kapott javadalmazásokból, illetve ideiglenesen az átfutó kezelésükből fedezték. 3. Az 1947/48. számadási időszak tényleges kiadásainak költségvetési osztályok (alosz- kiadások. tályok) közti megoszlása az 1., illetve 2. sz. melléklet szerint a következő: rendes kiadások 10.244-1, átmeneti kiadások 2.675-8, beruházások 2.082-4 millió Ft. Az összes kiadás tehát 15.002-3 millió Ft, vagyis az előirányzott 10.257-3 millió Ft-nál 4.745 millió Ft-tal több. Ez a túllépés — az előirányzathoz viszonyítva 46*3% — a 3. sz. melléklet szerint 3.192 millió Ft túlkiadásból és 1.749'9 millió Ft előirányzat nélküli kiadásból adódik a 196-9 millió Ft megtakarítás levonása után. A kiadások nagyarányú emelkedésének okait a következő pontban részletesen tárgyalom. Az egyes költségvetési osztályokon (alosztályokon) belül a megtakarítás, túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás a részletezésekből állapítható meg (14—186. old.). Ezenkívül a zárszámadás 360. oldalán megtalálható az előirányzat nélküli kiadásoknak, 10. oldalán pedig az összes valódi kiadásoknak fejezetek szerinti megoszlása. 4. A kiadásoknak természetük szerinti csoportosítását (a zárszámadás 3. melléklete a 362—363. oldalon) e jelentésnek 4. sz. melléklete mutatja, amely egyúttal feltünteti a kiadások egyes csoportjainak az összes kiadásokhoz való arányát is. Eszerint a tényleges kiadások az előirányzatot — a hozzájárulások kivételével — vala­mennyi csoportban meghaladták. Az előirányzattal szemben mutatkozó eltérések főbb okait, csoportonkint összefoglalva, az alábbiakban ismertetem. A személyi járandóságoknál az előirányzattal szemben 236 millió Ft túllépés jelent­kezik. Ezt az illetményeknek a 15.600/1947. Korm. és a 8.250/1948. Korín. sz. rendele­tekkel történt felemelése, egyes közalkalmazotti kategóriák illetményeinek külön illet­ményrendszer szerint történt megállapítása, a 14.100/1947. Korm. és a 11.980/1948. Korm. sz. rendeletek alapján folyósított karácsonyi segélyek, az államosított intézmények (iskolák, tűzoltóság, vízitársulatok stb.), valamint a számadási időszak alatt létesített számos új hivatal, szerv és intézet (Külföldi Kapcsolatok Hivatala, Állami Ellenőrzési Központ, Országos Számviteli Bizottság, Kinevezési és Alkalmazási Bizottság, Országos Munkabérmegállapító Bizottság, Országos Árhivatal, Állami Építéstudományi és Tervező Intézet, Országos Sporthivatal, iparigazgatóságok stb.) alkalmazottainak járandóságai okozták. A nyugellátásoknál a többkiadás 79-2 millió Ft. Ennek oka a nyugellátásoknak az illetmények emelésével együttjáró emelkedése, a hadirokkantaknak és a háborús polgári rokkantaknak a 3.990/1948. Korm. sz. rendelet alapján kivételes pénzellátásban része­sítése, valamint a nemzeti gondozásban részesülők számának növekedése. A hozzájárulások, átvállalt illetmények és ellátások csoportjában jelentkező 20-2 millió Ft kiadási visszamaradás túlnyomórészt az iskolák államosításával függ össze. A dologi és egyéb rendes kiadásoknál mutatkozó 1.461-6 millió Ft túllépést a minisz­tériumok ügykörének állandó bővülése, a számadási időszak alatt létesített új intézmények dologi szükségletei, a munkabérek emelkedése az államosítás, a megszűnt alapok felada­tainak ellátása és a tárcakezelésbe beillesztett letéti kezelés kiadásai, továbbá a honvéd­ségnek a békeszerződés szabta kereteken belüli fejlesztése, valamint egyes állami üzemek — különösen az államvasutak és az állami vas-, acél- és gépgyárak — fokozott forgalma, illetve foglalkoztatottsága okozták. Az átmeneti kiadásoknál — az országos adósságokra és nemzetközi kötelezettségekre fordított kiadások nélkül — a túllépés 1.485*5 millió Ft. Ennek okai elsősorban az újjá­építés fokozott ütemű folytatása, a bel- és külföldi viszonylatban helyes árszínvonal kialakítására irányuló árkiegyenlítések és árszabályozások, egyes államosított vagv állami

Next

/
Thumbnails
Contents