Zárszámadás, 1946-1947

Jelentés az 1946-1947. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. IX A kölcsönbevételek figyelmen kívül hagyásával a valódi kezelés az 1946/47. évben a közigazgatásnál 358*8 millió Ft, az üzemeknél 256'6 millió Ft, együttvéve 615-4 millfó Ft hiánnyal zárult. Ezek az adatok mutatják az államháztartás voltaképeni hiányát, amelynek'fedezéséről kölcsönök útján és egyéb módön kellett gondoskodni. Ha viszont a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kiadásokat is kikapcsoljuk, akkor a közigazgatásnál 3457 millió Ft, az üzemeknél 256-6 millió Ft, együtt 602-3 millió Ft hiány jelentkezik. Ez utóbbi adatok a szorosabb értelemben vett költségvetésszerű kezelés hiányát mutatják. A 2. pont alatti táblázatból megállapítható végül, hogy úgy a kölcsönbevételek nélküli, mint a költségvetésszerű kezelés tényleges eredménye az előirányzattal szemben a közigazgatásnál 88-6 millió Ft-tal, az üzemeknél 138*9 millió Ft-tal, együtt tehát 227-5 millió Ft-tal kedvezőtlenebb. 44. A fentiekben a zárszámadás valódi kezelésének lerovási adatai, vagyis a tényleg kifizetett kiadások és a tényleg befolyt bevételek egybevetése után mutatkozó eredmények vannak szembeállítva az előirányzattal. A zárszámadás előírási adatai, vagyis a kifizetésre utalványozott kiadások és a befizetésre előírt bevételek összevetése után mutatkozó eredmény a tényleges kezelési (lerovási) eredménynél kedvezőbb. A valódi kezelésnek költségvetési fejezetek szerint készült sommázataból (10—11. old.) megállapítható, hogy előírásban kölcsönbevételek nélkül a közigazgatásnál 67-1 millió Ft hiány, az üzemeknél pedig 13-6 millió Ft fölösleg mutatkozik, ami együttvéve 53-5 millió Ft hiányt eredményez, míg a kölcsönbevételek figyelembe vételével a közigazgatásnál 151-5 millió Ft, az üzemeknél 38-1 millió Ft, együtt tehát 189-6 millió Ft fölösleg jelentkezik. Összevetve ezeket az előírási fölöslegeket a tényleges kezelés előbbiekben közölt 615-4 millió Ft, illetve 372-3 millió Ft hiányával, megállapítható, hogy mindkét előírási eredmény 561'9 millió Ft-tal kedvezőbb a lerovási eredménynél, annak folyományaként, hogy a bevételi lerovás ennyivel kisebb volt a bevételi előírásnál. E feltűnően nagyösszegű eltérés főleg abban találja magyarázatát, hogy nagyjából változatlan gazdasági helyzet mellett a tárgyévi bevételekből be nem folyt összegeket az előző évi hátralékból befolyt összegek többé-kevésjDbé ellensúlyozzák, ,a forintértékben való gazdálkodás első évéből eredő hátralékok^ azonban ez az ellensúlyózó tényező alig jelentkezhetett, minthogy áz előző időszak bevételi hátralékai az infláció folytán túlnyomórészt elenyésztek. 5. A kiadásoknak osztályok (alosztályok) szennti alakulásáról az alábbi adatok valódi (végleges) nyújtanak áttekintést (részletes adatok a zárszámadás 10—11. oldalain): kiadások. rendes kiadások átmeneti kiadások újjáépítési átmeneti kiadások beruházások millió forint 3.949-5 1.303*8 110-0 347-0 összesen 5.610-3 6. A fenti adatoknak fejezetek szerinti megoszlása a következő volt : állami közigazgatás : " nemzetközi kötelezettségek állami közigazgatás nyugellátásai miniszterelnökség közellátásügyi minisztérium .... külügyminisztérium belügyminisztérium pénzügyminisztérium iparügyi minisztérium közlekedésügyi minisztérium ... földmívelésügyi minisztérium ... millió forint * 221-5 1.440-1 204-9 2.3-4 77-0 28-3 206-1 551-5 113-1 192-1