Zárszámadás, 1946-1947

Jelentés az 1946-1947. évi zárszámadásról

XVI BEVEZETŐ JELENTÉS.. Hitelátruházások. Hiteláthozathitelátvitel. Külön törvényes felhatalmazások, Alapok és alapítványok. A zárszámadás késedelmes elkészítése. 20. Az 1946/47. évi költségvetésről szóló 1947 : XIV. tc. 6. §-ának (2) bekezdése megjelölte azokat a kiadási rovato.kat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehet. A hitelátruházási jog gyakorlására azonban nem került sor, mert a minisztertanács ily rovatok közötti hitelátruházást nem engedélyezett. 21. Az előző költségvetési időszakra költségvetési törvény nem készült, így hitelmaradványoknak az 1946/47. évre való áthozataláról sem lehetett szó. Az 1947 : XIV. tc. 7. §-a az 1946/47. évi hitelmaradványoknak a tárgyéven túlterjedő időre való átvitelét nem engedélyezte. Meg kell még említenem, hogy az 1947 : XX. tc. 4. §-a értelmében az 1946/47. évi magasépítkezési beruházások céljaira megállapított összegeket illetően az utalványozási jog az 1946/47. évi kezelés terhére a költségvetési éven túl még egy hónapig volt gyakorolható. 22. Külön törvényes felhatalmazás alapján az 1946/47. évben az állami közigazgatásnál összesen 13-1 millió Ft kiadás merült fel és 217-6 millió Ft kölcsönbevétel folyt be (267. old.). A kiadásból 3-8 millió Ft az országos adósságok fogyatkozásával, a kölcsönbevétel pedig az országos adósságok gyarapodásával járt. Az 1946/47. év zárszámadási eredményeire kiható külön törvén cs felhatalmazásokat részletesen a ,,Különféle jelentések" csoportjában közölt II. sz. jelentés ismerteti (253—254. old.). ' 23. Az alapok és alapítványok zárszámadásainak közlését illetően a teljességre törekedtem. Sok esetben azonban a tiszta vagyon egyes vagyonrészek átértékelésének hiányában nem volt megállapítható, ezért ily esetekben vagyonmérleg sem volt közölhető. Egyébként teljes részletességgel csak azokat a közérdeklődésre számottartó zárszámadásokat közöltem, amelyeknél a kezelés vagy a kimutatható vagyon a 100.000 Ft-ot elérte. Elsőízben kerül kimutatásra a Községi (kör) jegyzők országos segélyalapja, a Forgalmi adók kezelésére'szolgáló, a Kamarai, a Külkereskedelmi árkiegyenlítő, az Országos energiagazdasági, a Székesfővárosi híd-, az Országos épületjavítási alap, a Tehetséges falusi sze'gény tánulók nevelési alapja, a Balassa János és Teréz, a Farkasházy Zsigmond és a Mária Terézia Akadémiai alapítvány, valamint a kisebb részletezéssel közölt alapok és alapítványok csoportjában a Bölöny-Nedeczky alapítvány. 24. Az 1947 : XIV. tc. 8. §-ának (2) bekezdése szerint a legfőbb állami számvevőszék elnöke az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1948. évi április hó 1. napjáig köteles a minisztertanáccsal közölni. Ez a határidő nem volt betartható. A késedelem legfőbb oka az volt, hogy a zárszámadás alapjául szolgáló pénzkezelési kimutatások és azok mellékletei nagyrészt késve, az 1947 : XIV. tc. 8. §-ának (1) bekezdésében előírt határidőn túl érkeztek be. Az 1947 : XX. tc. 4. §-a értelmében ugyanis az 1946/47. évi magasépítkezési beruházások céljaira megállapított hitelösszegeket illetően az utalványozási jog a tárgyéven túl még egy hónapig volt gyakorolható, ami természetesen e számlák végleges lezárását késleltette. Emellett a leltári részeknek a jelentésem 15,. pontjában foglaltakból, eredő hiányosságai miatt számos szerkesztési nehézség merült fel, ami a beadványok átvizsgálását és feldolgozását jelentősen hátráltatta, sőt gyakran azok részletes átdolgozását is szükségessé tetíe. Hozzájárult a késedelemhez az is, hogy a legfőbb állami számvevőszéknek aránylag csekély létszámú személyzete a hatóság erősen megnövekedett feladatainak ellátása mellett zárszámadási munkálatokra csak részben volt igénybe^vehető és hogy ennek a zárszámadásnak elkészítésére megszabott időbe az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszakról-szóló zárszámadás elkészítésével kapcsolatos munkálatok is átnyúltak. Budapest, 1948. évi október hó 30-án. Dr. Horváth István a legfőbb állámú számvevőszék alelnöke.