Zárszámadás, 1946-1947

Jelentés az 1946-1947. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XIII plriiránv7at tényleges a tényleges bevétel eloiranyzat bevétel több — kevesebb millió forint rendes bevételek 3.297-3 4.-326-4, . 1.029-1' . rendkívüli bevételek 7486 668-5 8Q-1 összesen 4.045-9 4.994-9 949-0 kölcsönbevételek •:. 2176 243-1 25-5 együtt 4.263-5 5.238*0 974-5 Az előirányzattal szemben jelentkező 974-5 millió Ft több-bevétel a következőképen keletkezett : bevételi * előirányzat visszamaradás

1) túlhaladás

1) nélküli bevétel a rendes bevételeknél ... ... 235 1 . 1.247-2 16-9 a rendkívüli bevételeknél . 2.486 149-8 összesen 483*7^ 1.266*0 166-7 a kölcsönbevéteieknél . . 25.5 együtt 483-7 1.266-0 192*2 Ha a 483-7 millió Ft

v bevételi .visszamáradást levonjuk a bevételi túlhaladások és előirányzat nélküli bevételek 1.458-2 millió Ft együttes összegéből, a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 974*5 millió Ft több-bevétel jelentkezik. 13. A kölcsönbevételekre (178—179. old.) nézve megjegyzem, hogy az összesen 243-1 millió Ft-ot kitevő kölcsönöket a magyar közgazdasági élet egyes tényezőitől vették fel éspedig az állami közigazgatásnál kimutatott 218-6 millió Ft-ból. 217-6 millió Ft-ot az 1946/47. évi költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján, 24-5 millió Ft pedig az állami üzemek által felvett kölcsönökre esik. A kölcsönöket a különféle jelentések között (253—254. old.) részletesen ismertetem. 14. Az átfutó, vagyis ideiglenes-jellegű kezelésben (182. old.) az előlegek számláján 483-4 millió Ft tiszta kiadási többlet, az idegen pénzek számláján pedig 1.077-3 millió Ft bevételi többlet jelentkezik. Az átfutó kezelés tehát az állam pénzkészletét 593*9 millió Ft-tal gyarapította. Ebben az összegben talált fedezetet a 2. pontban már említettek szerint az államháztartás valódi kezeléseben mutatkozó 372*3 millió Ft hiány.. Az 593*-9 millió Ft tiszta gyarapodásból levonva az említett 372*3 millió Ft hiányt, az államháztartás pénzkészlete 221*6 millió Ft-tal növekedett. Az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, az említett kiadási, illetve bevételi többlettel szemben azonos összegű vagyon-, illetve tartozás-gyarapodás állott elő. 15. Azok a jelentésem elején említett körülmények, amelyek útját állták annak, hogy az előző évekröl a szokásos tartalmú és szerkezetű zárszámadások készüljenek, főkép a zárszámadás leltári részének elkészítésénél jelentettek leküzdhetetlen akadályokat. E körülmények miatt, nevezetesen a vonatkozó számadások és nyilvántartások jórészének megsemmisülése, a leltári vagyonban a háború nyomán bekövetkezett pusztulás és a megmaradt értékadatoknak az inflációval kapcsolatos elértéktelenedése következtében az előző zárszámadások az állami vagyonról leltári adatokat csak hiányosan, illetve egyáltalán nem tartalmaztak. "Az 1946. évi augusztus hó 1-ével végrehajtott stabilizáció folytán az említett akadályok elhárultak s így lehetővé vált az 1946/47. évi zárszámadás leltári részét is általában véve a régi szerkezetében és tartalmában közölni. 16. A leltári számlák közül az ingatlanok,'hasznos jogok, valamint a .berendezések és felszerelések számlái, amelyek az első világháború után szükségessé vált átértékelés hiánya miatt az állami közigazgatásra nézve már régóta az álladék feltüntetése nélkül közöltettek, ezúttal is hiányosak. Ezek a számiak, minthogy.a második világháborút nyomonkövető infláció az üzemi vagyonra vonatkozóan már elvégzett átértékelés eredményeit is megsemmisítette, az állami közigazgatásra és üzemekre nézve egyaránt csak a tárgyévi bruttó gyaraAz egyes költségvetési osztályokori belül a bevételi visszamaradás és túlhaladás a részletezésekből állapítható meg (136—179. old.). Kölcsönbevételek. Átfutó (ideiglenes) kezelés. Leltár. Csonka számlák.