Zárszámadás, 1945-1946

Jelentés az 1945-1946. évi zárszámadásról

VII Tisztelt Országgyűlés ! Az 1945. évi állami zárszámadásról az 1870: XVIII. tc. 23. §-a alapján tisztelettel a következüket jelentem : 1 Az 1946/47. évi állami költségvetésről szóló 1947: XIV. tc. 12. §-ának (1) be- Azárszámadás tartalma kezdése szerint az 1870: XVIII., az 1880: LXVI. és az 1897 : XX. törvénycikkek értei- és szerkezete, mében készítendő állami zárszámadás helyett az 1945. évről csak a kiadásokat és bevételeket felölelő zárszámadást kell az Országgyűlés elé terjesztenem. E rendelkezésnek megfelelően a most előterjesztett zárszámadásban az állami gazdálkodás pénzkezelési, eredményeiről számolok be. Az 1945. évi állami gazdálkodás megítélésénél mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy erre az évre költségvetés nem készült. A kormány ugyanis az 1945 : X. törvénycikkben az 1945. évet illetően az államháztartás vitelére — addigi intézkedéseinek jóváhagyása mellett — felhatalmazást s a költségvetés előterjesztése alól felmentést kapott. A gazdálkodás megítélésénél figyelembe kell venni továbbá erre az évre jellemző azt a sajátos helyzetet is, hogy az ideiglenes nemzeti kormány fennhatósága az év első hónapjaiban nem terjedt ki az akkor még német megszállás alatt állt nyugati országrészre, ahol az állam terhére szintén folytattak bizonyos mérvű gazdálkodást. E körülményre tekintettel az 1945. év kezelését két csoportra kellett osztani. Éspedig : a német megszállás alatt január hó 1-től április hó 4-ig, valamint a felszabadult országterületen január hó 1-től december hó 31-ig folyt kezelésre, amely utóbbi április hó 4-től kezdve természetesen már az egész országterület kezelését magában foglalja. A két csoport költségvetésjogi szempontból alapvetően különbözik egymástól, amennyiben a német megszállás alatt folytatott gazdálkodás pénzkezelését előirányzat nélküli kezelésnek, a felszabadult országteriilet állami gazdálkodásának pénzkezelését pedig — a már említett 1945 : X. törvénycikkben kapott jóváhagyásra, illetve felhatalmazásra tekintettel — külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésnek kell minősíteni. A német megszállás alatt folytatott gazdálkodásról jórészt csak az 1944. évben Sopronba telepített postatakarékpénztár csekkszámláiból lehetett közlésre alkalmas adatokat szerezni, míg a postatakarékpénztáron kívüli pénzkezelésről csupán szórványos feljegyzések maradtak meg. E gazdálkodásra vonatkozó adatközlés tehát igen hiányos. A felszabadult országterületen az állami pénzkezelési, a postatakarékpénztár működésének megkezdése előtt az 1945. évben is főleg a törvényhatósági és községi önkormányzatok és egyes állami pénztárak látták el. Ez az u. n. közpénztári kezelés (1944. évi zárszámadás VIII. old.) helyenként a postatakarékpénztári forgalom újbóli megindulása után is tovább folyt és csak az 1946. év elején szűnt meg teljesen. Az idevonatkozó eredmények a számadások egy részének az 1945. év első hónapjaiban történt elkallódása miatt néhol hiányosak, másutt viszont a közpénztárak leszámolásának elhúzódása folytán 1944. évet illető adatokat is foglalnak magukban. A postatakarékpénztár állami csekkszámláinak 1945. évi július hó elején történt újbóli megnyitásával a szabályszerű pénzkezelési és elszámolási rend helyreállt. Ebben az évben — különösen annak utolsó harmadában — az állami pénzgazdálkodásnál már fokozottan éreztette hatását az egyre növekvő arányú pénzromlás. Ennek ütemét a 12.000/1945. M. E. számú rendelettel december hó 19-i hatállyal elrendelt bankjegyleértékelés az év végén átmenetileg lassította ugyan, további fokozódását azonban köztudomásúlag nem tudta megakadályozni. Az 1945. évi pénzromlás arányainak megvilágításául rá kívánok mutatni arra, hogy míg az 1914—1918. évi világháborút követő infláció mélypontján, az 1924. év június hónapjában — az akkori hivatalos átszámítási arányszám szerint — egy aranykorona 18.000 papírkoronával volt egyenlő, addig az 1945. évi december hó 31-én — a Magyar Nemzeti Bank által megállapított hivatalos árak 2