Zárszámadás, 1945-1946

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1945-1946. ÉVRE

VI BEVEZETŐ JBLENTfiS Az 1946. január-július havi időszak állami kiadásainak és bevételeinek elszámolása és könyvelése az ismertetett számolási egyszerűsítéseknek és az adópengőre való áttérésnek megfelelően végeredményben július 8-ig B. pengőben, július 9-től kezdve pedig általában adópengőben történt. Az inflációnak napról-napra való .ugrásszerű növekedéséből nyilvánvaló, hogy úgy a B. pengő-, mint az adópengő-számadatok voltaképen az utolsó hetek vagy épen csak az utolsó napok eredményét mutatják, mert az előző kezelés jelentéktelenné zsugorodott össze, sőt ott, ahol a kezelés B. pengőben már nem volt kifejezhető, azt számszerűen ki sem lehetett mutatni. A számadásokban és könyvekben foglalt különböző értékű számadatoknak ^egységes alapon való esetleges értékelése — általános érvényű átszámítási arányszámok hiányában — nem volt lehetséges, de ettől eltekintve is a törvényes rendelkezések értelmében a zárszámadásnak mindenkor a számadások és könyvek zárlati eredményeit kell közölnie. Mindezekre való tekintettel az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszak zárszámadása a kezelést a könyvi adatoknak megfelelően január 1-től július 8-ig B. pengőben, július 9-től július 31-ig adópengőben mutatja ki. Ezeknek az adatoknak gyakorlati értékük kétségtelenül alig van s az államháztartás vitelének bírálatára alapot nem nyújtanak. Épen ezért a zárszámadás azokat — a részletezések mellőzésével — csupán fejezetekig menő főösszegekben közli, ezt is inkább csak abból a célból, hogy a számviteli rend érdekében lezárt számadások és főkönyvek zárlati eredményeit egybefoglalja és a költségvetési évek között szükséges kapcsolatot biztosítsa. A pénzkezelési rész ezúttal tehát mindössze az' állami közigazgatás és üzemek valódi kezelésének fősommázatát, fejezetek szerinti sommázatát és átfutó kezelésének kimutatását tartalmazza, az utóbbinál mellőzve az előlegek és idegen pénzek szerinti megkülönböztetést. Ezt követi az alapok pénzkezelésnek sommás összeállítása s végül még néhány külön jelentés. A zárszámadás tartalmának és szerkezetének megállapítása az 1947: XIV. tc. 12. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a minisztériummal egyetértve történt. (végleges) 2. Az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő időszak zárszámadásának Foiösieg-hiány. főeredményeiről a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket jelentem : A tényleges kezelés eredményei az 1 pontban említett csoportosításnak megfelelően a zárszámadás fősommázata (2—3. old.) szerint a következők : 1946, január 1-től július 8-ig a kiadás 28.503-4 milliárd B. pengőt, a bevétel 19.947Q tett, úgyhogy a hiány itt 8.556-4 milliárd B. pengő volt. 1946. július 9-től július 31-ig a kiadás 1.355-7 billió adópengő, a bevétel 69.931-7 „ volt, itt tehát 68.576-0 billió adópengő fölösleg mutatkozik. 3. A tényleges eredmények szerint jelentkező, hiányt, illetve fölösleget az állami közigazgatásra és az állami üzemekre szétbontva, az alábbi két összeállítás teszi szemléltetővé : az állami együtt közigazgatásnál üzemeknél fölösle

g hiány föl

ösleg \ hiány hiá

ny 1946. január 1-től július 8-ig : milliárd B. pengő kölcsönbevételek nélkül 11.004-3 355-4 11.359*7 kölcsönbevételek . > 2.803-3 . 2.803-3 együtt 8.201-0 355-4 8.556*4