Zárszámadás, 1942

Jelentés az 1942. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: /. tétel. A visszafoglalt Délvidék szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos kiadások, továbbá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942: XVI. tc. alapján készült munkatervből folyólag tengerigórék és szárítók, gabonatárházak, hűtőházak, gyümölcstárolók és aszalók, ciroktároló telep, végül extrakciós olajüzem építési költsegeire adott államsegélyek, illetve kölcsönök okozták. Hozzájárultak még a már meglévő gabonatárházak gépi berendezésével kapcsolatban felmerült kiadások is. 2. tétel. A Délvidék visszafoglalása folytán jelentkezett többszükségleten kívül még az okozta, hogy a mezőgazdasági célokat szolgáló társadalmi szervezeteket és egyesületeket fokozottabb segélyezésekben kellett részesíteni, végül, hogy a tárca sajtószolgálatára is a számítottnál többet kellett fordítani, 3. tétel. A Futura rt. a nehézségekkel küzdő „Nostra- általános árúközraktárak és kereskedelmi rt. 1935. évi június hó 30-i mérlegében mutatkozott 78.000 P veszteség kiegyenlítését közgazdasági érdekből magára vállalta. Ennek ellenében a tárca a Futura rt. kamatkiadásához hozzájárulást vállalt. Ez alkalommal a hozzájárulásnak másfél év óta fel nem vett összegét kellett a rt.-nak utalványozni. 4. tétel. Az 1941. évi kedvezőtlen időjárási viszonyok folytán az őszi vetésterületek egy része vetetlenül maradt. A termelés folytonosságának biztosítása érdekében szükségessé vált a 100 kat. holdnál kisebb szántófölddel rendelkező gazdákat — készpénzfizetés ellenében — kedvezményes árú tavaszi búza, zab, árpa és kukorica vetőmaggal ellátni. A kedvezményes ár a tavaszi búzavetőmagnál 30 P-ben, illetve jobb minőségnél 31 P 50 f-ben, a zabvetőmagnál 26 P-ben, az árpavetőmagnál 24 P 30 f-ben, a kukoricánál 30 P-ben állapíttatott meg. Azoknak a gazdáknak pedig, akik a földjeiket csak késő tavasszal tudták megmunkálni, köles, muhar és pohánka magot kellett bevetésre biztosítani és készpénz ellenében rendes áron kiosztani. Ezenkívül ugyancsak az előbb említett okoknál fogva a 20 kat. holdon, egészen kivételes esetekben a 100 kat. holdon aluli szántóföld területtel rendelkező, valamint a jégkárosult gazdáknak, akik a vetőmagot saját erejükből beszerezni nem tudták, tavaszi búza, zab, árpa és kukorica vetőmagot kellett beszerezni és kölcsönként kiosztani. E vetőmagakciókkal kapcsolatos felárakat, a vasúti szállítási-, vizsgálati-, kiosztási- és adminisztrációs költségeket a tárca viselte. 5. tétel. A húsellátás biztosítása érdekében a kötelező sertésoltás bevezetése szükségessé tette a hatékonyabb oltóanyagtermelés előmozdítását. E célból a „Laboratórium" védőoltóanyagok termelésére rt. ingatlanainak, berendezéseinek, üzemi eszközeinek közérdekeltségű tulajdonbavétele s új részvénytársaság alapítása határoztatott el. E vállalatban a tárca 51 %-os érdekeltséget vállalt és ez alapon 305.400 P névértékű részvényt jegyzett. Ezenkívül a vállalat forgótőke szükségleteire 510.000 P kamatmentes kölcsön is engedélyeztetett. 6. tétel. A felsődunántúli állatértékesítés megszervezése és előmozdítása céljából alakult szövetkezet a forgalom csökkenése következtében nehéz anyagi helyzetbe került. Minthogy a szövetkezet további fennállásához fontos közgazdasági érdekek fűződtek, 60.000 P névértékű üzletrészjegyzéssel támogatásban kellett részesíteni. 7. tétel. A magyar-német mezőgazdasági együttműködés előmozdítását célzó egyezmény alapján lebonyolított takarmánymagtermeltetési akció céljaira szükséges vetőmagot az akcióban résztvevő gazdák a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Futura rt. útján kamatmentes kölcsönként kapták. Az e célra szükséges hitelt a két vállalat bankkölcsönnel fedezte, amelynek kamatait a kincstár magára vállalta. S. tétel. A 83. oldal 1. tételének első bekezdésében előadott indokon kívül a Délvidék visszafoglalása folytán szükségessé vált létszámszaporítás okozta. Bejelentést igényel, hogy a költségvetésileg rendszeresített létszámmal szemben a Délvidék visszafoglalása folytán 2 IX. fizetési osztályú gazdasági munkaügyi felügyelői, 8 X. fizetési osztályú gazdasági munkaügyi segédfelügyelői, az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet számviteli szakán pedig 1 X. fizetési osztályú számellenőri állással több töltetett be. 9. tétel. A Délvidék visszafoglalása folytán felmerült többszükséglet okozta. 10. tétel. Az 1942. évi termelés zavartalanságának biztosítása és a gazdasági munkabérek fokozottabb ellenőrzése folytán szükségessé vált, valamint a visszafoglalt Délvidéken felmerült kiküldetések és átköltözködések költségei okozták. 11. tétel. Egyrészt a visszafoglalt Délvidék rnunkásjóléti szükségletei, másrészt a magyar mezőés erdőgazdasági idénymunkásoknak Németországba történt ki- és hazaszállításával, a munkások érdekvédelmének ellátásával és gondozásával, gazdasági, szociális és egészségügyi viszonyaiknak munkahelyükön történt felülvizsgálásával, végül a közvetítéssel kapcsolatban felmerült költségek okozták. E költségek a kiszállított munkások után megtérült és e cím rendes bevételei keretében elszámolt összegben fedezetet találnak. 72. tétel. A visszafoglalt Délvidék mezőgazdasági irányú társadalmi tevékenységéhek támogatásával kapcsolatban merült fel. 13. tétel. Az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet az u. n. svédgyufa kölcsön hozadékából 20 évre terjedő időre 5-4%-os kamat mellett 4,000.000 P kölcsönt vett fel. Minthogy a szövetkezet a házhelyhez juttatottak részére az anyaghiteleket csak évi 4% kamat mellett folyósíthatja, a minisztertanács annak idején hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet az említett kölcsön után csak évi 2% kamatot térítsen, míg a mutatkozó 3-4% kamatkülönbözet a-kölcsön visszafizetésének napjáig a kincstár által jegyzett szövetkezeti üzletrészek után esedékes osztalékok terhére fedeztessék. A szövetkezet fenti kölcsönéből fennálló összeg után az 1941. évre esedékes 5-4%-os kamat 203.466 P 73 f-t tett, úgyhogy a szövetkezet 1941. évi osztaléka terhére a vállalt 3-4%-os kamattérítés fejében 128.108 P 67 f volt elszámolandó. A szövetkezet ezenfelül az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettől 90%-os elszámolási árfolyamon 3,300.000 P kölcsönt vett fel, mely után az annuitás évi összege 265.740 P-t tett. Viszont az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet az általa kihelyezett kölcsönök után csak évi 198.592 P annuitásban részesül. E két annuitás közötti 67.148 P különbözetet ugyancsak a kincstár tulajdonában lévő szövetkezeti üzletrészek utáni osztalék terhére kellett kifizetni. Végül, mivel a szövetkezet a kölcsönkihelyezésekkel kapcsolatos adminisztrációs költségekre és esetleges előállható veszteségek fedezésére 20 éven át a kihelyezett összeg évi 2%-a erejéig további támogatásban részesül, e címen a kincstárt illető osztalék terhére 54.260 P számoltatott el. 7*