Zárszámadás, 1941

Jelentés az 1941. évi zárszámadásról

BEVPTBTfi JET ENTÉS XV b e v e t e'l i előirányzat visszamaradás'

1') túlhaladás*) nélküli bevétel a rendes bevételeknél ... a rendkívüli bevételeknél millió pengő 15-3 1.225-4 . 25-1 2-7 6-2 157-2 összesen 18-0 1.231-6 182-3 Ha a 18-0 millió F bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 1.413-9 millió P-t tevő bevételi túl haladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 1.395-9 millió P több-bevétel jelentkezik. A valódi bevételek összefoglalása érdekében a legutóbbi három számadási időszak kölcsönbevételei fentebb már közöltettek. Az 1941. évben felvett s a valódi kezelésben elszámolt 476-2 millió P kölcsönből 475-2 millió P az állami közigazgatásra, 1-0 millió P pedig az állami üzemekre esik. Az állami közigazgatásra eső összegből 207-8 millió P a kivételes hatalom alapján, 254-7 millió P Erdélyre vonatkozó felhatalmazás alapján s 10 millió P az 1941. évi költségvetési törvényben nyert felhatalmazás alapján vétetett fel, 2-7 millió P, valamint az üzemekre eső H) millió P pedig különféle kisebb beruházások céljaira szolgál. Ezenfelül a kormány a Nemzeti önállósítási alap részére 2-5 millió P, a Telepítési alap részére 3 millió P, a Filmipari alap részére l-l millió P és a Székesfővárosi Dunahíd-alap részérc 1'0 millió P kölcsönt vett fel. Ez utóbbi kölcsön az alap költségvetésében előirányzást nyert. A kölcsönöket a Magyar Nemzeti Bank s a magyar közgazdasági élet egyes tényezői nyújtották. Az átfutó kezelés két.számlája közül az előlegek számláján 385-9 millió P tiszta Átfutó kezelés kiadási többlet, az idegen pénzek számláján viszont 381 -0 millió P tiszta bevételi többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 4-9 millió P-ve.l apasztotta. Az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű tiszta vagyongyarapodás állott elő. Az 1941. évi állami zárszámadás leltári része felöleli az állami üzemek összes vagyon- Leitár. es teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek és terheinek éveleji és évvégi álladékát, az év folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkal kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő pénzkiadások és leltári vagyonváltozások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel kapcsolatos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások .voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és végző álladéka, valamint évközi fogyatkozása azonban — átértékelés hiányában — ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető. Az átértékelési és az ezzel egybekapcsolandó értékbecslési munkálat megindítása iránt mitidezideig nem volt lehetséges intézkedést tenni. Ezt a nagyobb arányú és költséget okozó munkálatot ugyanis, mint az az 1934/35. évi jelentésben a 38—39. oldalakon részletesebben már említve volt, csak megállapodottabb gazdasági viszonyok mellett indokolt foganatba venni. Meg kell még említeni, hogy a területvisszacsatolások folytán az állam tulajdonaba jutott vagyon értéke csak részben volt az állami leltárba felvehető, mert e vagyon számbavétele és becslése még befejezhető nem volt. *) Az euyt- kolts-égvetesi osztályodban a bevételi vh^zairiiirailás es a bevételi tulhala<la- a részietezesekból íllapIthatA meg. x