Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: 25 7. tétel. Azt a többletet, amellyel a váltópénzéi mék előállítási költségét azok névértéke meghaladja (pénzverési nyereség), — a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924: V. t.-c. 4. §-ában foglalt felhatalmazás a'apján kötött egyezmény, valamint a pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925: XXXV. t.-c. 27. §-ában foglalt rendelkezés szerint, továbbá az 1938: XXV. t.-c. 2. §-a alapján kötött egyezmény értelmében — a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett fordítani. E kiadást teljes egészében ellensúlyozza a részben e cím rendkívüli bevételeméi, részben pedig a pénzügyi tárca 13. „Állami pénzverő, főkémlőhivatal, főfémjelző- és fémbeváltóhivatal" címe rendes bevételeinek 1. „A pénzverő és melléküzemei bevételei" rovata keretében elszámolt azonos összegű bevétel. 2. tétel. A gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről szóló 1935: XXIII. t.-c. alapján vállalt kötelezettségek szolgálata az 1939—1940. számadási időszak folyamán számbajöhető mérvben még nem indult meg és emiatt az eredetileg számításba vett időnél hosszabb időn át kellett az egyességi eljárások előmozdítása, átmeneti hitelműveletek lebonyolítása és a rendeletek végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek fedezetéről gondoskodni, ami viszont szükségessé tette azt, hogy a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapok megfelelő kiegészítéséről történjék gondoskodás. Ezt az előirányzat nélküli kiadást ellensúlyozza ugyanezen cím rendes kiadásainak 16. „A gazdatartozások rendezését elősegítő egyes intézkedésekről szóló 1935: XXIII. t.-c. alapján vállalt kötelezettségek" rovatán jelentkező megtakarítás. 3. tétel. A legfőbb állami számvevőszék a hozzá megküldött indokolások alapján a túlkiadások okait a következőkben foglalja össze : A nyugdíjaknak, nyugbéreknek, özvegyi nyugdíjaknak, nevelési járulékoknak, életjáradékoknak és kegydíjaknak az 1939. évi 12.000. M. E. és az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése okozta. Hozzájárult még az állandó ellátásban részesülők létszámának a költségvetés összeállításánál alapul vett létszámmal szemben való emelkedése, továbbá az is, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel. Mindezek az előirányzat összeállításánál számításba vett évközi megtakarítást (4,315.223 P-t) teljesen felemésztették, sőt az alrovatok nagyrészénél azon felül is túlkiadást okoztak. Növelte a túlkiadást, hogy egyes címeknél az egyszersmindenkorra szóló, továbbá az 1928 : XL. t.-c. alapján fizetendő ellátások, valamint az üzemi balesetből folyó kártalanítások és a sérülési pótdíjak is meghaladták a számításba vett összegeket, mert ezeket a törvényen és egyéb jogszabályokon alapuló igényeket a megállapított hitelre való tekintet nélkül ki kellett elégíteni. Ezenkívül a belügyi, pénzügyi, iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi, földmívelésügyi, vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és honvédelmi minisztérium nyugellátásainál túlkiadást okozott az is, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken az ellátásban részesültekről gondoskodni kellett. 4. tétel. Az 1928 : XL. t.-c. 10. §-ának (3) bekezdése alapján kiadott 1928. évi 5.630. M. E. számú rendeleten alapuló ellátásokat is kellett fizetni. 5. tétel. Két szülőtlen árva részére engedélyezett életjáradék okozta. E kiadás fedezetéről a költségvetés összeállításnál gondoskodás még nem történhetett. l) Részletezés a 476-480. oldalakon. 4