Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XIX Knnek megfelelően a minisztertanács a hitelátruházások engedélyezésénél akként járt el, hogy az említett bekezdés szerint hitelátruházási célra egybekapcsolt rovatok közül külön kijelölte azokat az egyes rovatokat, amelyek között a tárcák (költségvetési fejezetek) hitelátruházással tényleg élhetnek. A zárszámadás valódi kezelésének részletezésében azoknál a túlkiadásoknál, melyek hitelátruházás útján megtakarításokkal részben vagy egészben fedezve vannak, ez a körülmény meg van említve. A túlkiadásnak hitelátruházás útján megtakarítással nem fedezett része indokolást nyert. 2. A törvényhozás az 1938/39. évi költségvetésről szóló 1938: XXIÍ. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezéssel a „rendes" és „átmeneti" kiadások céljaira megállapított összegekre nézve, a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helyt nem adott, a ,.beruházások" céljaira megállapított összegekre nézve azonban a felhasználási időt az 1939/40. költségvetési év végéig terjedően állapította meg. Ennek alapján az 1939—1940. számadási időszakra 2'5 millió P hitelmaradvány hozatott át. Az 1939—1940. számadási időszakra szóló állami költségvetésről alkotott 1939: XVII. t.-c. 6. §-ának rendelkezése szerint e számadási időszakban a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a költségvetési időszakon túl terjedő felhasználási idő megállapításának helye nincs. A külön törvényes felhatalmazásokat, melyek az 1939—1940. számadási időszak zárszámadási eredményeire kihatottak, részletesen a „Különféle jelentések" II—IV. pontja (a 433—442. oldalakon) ismerteti. Ezek összefoglalásaként itt a következők igényelnek megemlítést. 1. Az 1938 : XX. t.-c. alapján a honvédelem és a közgazdaság fejlesztésére és egyes népjóléti beruházások költségeire fordítható mintegy 1.000 millió P felhasználásáról s e kiadások fedezetéül szolgáló kölcsönről és kivetendő egyszeri beruházási "hozzájárulásról a „Nemzeti beruházási alap" zárszámadása ad számot. A felvehető mintegy 400 millió P kölcsön terhére az 1938/39. évben és az 1939—1940. számadási időszakban 416*5 millió P névértékű kincstári jegy bocsáttatott ki. A kölcsön 399*7 millió P bevételt eredményezett, álladéka tőketörlesztések folytán 408*3 millió P-re apadt. A beruházási hozzájárulásból eddigelé összesen 317*9 millió P folyt be, a még várható bevételek összege 368*6 millió P, ez utóbbi összeget azonban 200 millió P kölcsön terheli. Beruházási célokra összesen 894*7 millió P fordíttatott. 2. A kivételes hatalom (1939: II. t.-c. 155. §-a) alapján a kormány — a számadási időszak folyamán teljesített 65 millió P tőketörlesztés leszámításával — 510 millió P kölcsönt, forgótőke szükségletre pedig a Magyar Nemzeti Banktól 130 millió P-t vett fel. Ez összegből is azonban a számadási időszak folyamán 30 millió P visszafizettetett. A kivételes hatalom alapján 124*6 millió P összegű honvédelmi célokat szolgáló beruházás is eszközöltetett. Az 1939: II. t.-c. 79. §-a alapján a fegyvergyakorlatra bevonultak családi segélyére 53*8 millió P fizettetett ki. 3. A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásával kapcsolatban az 1938 : XXXIV. t.-c., illetve az 1939: VI. t.-c.-ben nyert felhatalmazások alapján a kormány 90 millió P kölcsönt vett igénybe s a felvidéki és kárpátaljai hitelszervezet alátámasztására kötvényeket bocsátott ki, amelyekből a számadási időszakban 11*8 millió P n. é. cimlet került forgalomba. A Kárpátalján kivetett közigazgatási pótadó, útadó és az alkalmazottak kereseti adója 1 millió P bevételt eredményezett. A volt Cseh-Szlovák köztársaság belső államadósságából az 1940 : XI. t.-c. alapján átvállalt rész szolgálatára előlegképen 2*7 millió P fordíttatott. 4. A keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatban az 1940: XXVI. t.-c. felhatalmazta a kormányt, hogy megtehesse mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület jogrendszerének az ország jogrendszerébe való beillesztése végett