Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

127 Indokolások és megjegyzések: 1. tétel. Az illetményeknek az 1939. évi 12.000. M. E. és az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése okozta. 2. tétel. Az 1939 : XVII. t.-c. 5. §-a alapján a minisztertanács az üzem rendes kiadásainak 2. és 5. rovatain elért megtakarításból 3.700 P hitelnek e rovatra való átruházását engedélyezvén, az indokolandó túlkiadás 318.314 P 36 f. Ezt az idézte elő, hogy a beváltásra került gubók a reméltnél jobb minőségűek voltak és így beváltási ár címén az előirányzottnál többet kellett kifizetni. Ezenkívül a selyemfonógyárak nagyobb teljesítménye, továbbá a munkabérek emelése és egyes anyagok árának drágulása folytán munkabérekre és üzemi anyagokra a számítottnál többet kellett fordítani. Végül túlkiadást okozott az új cérnázógépek felszerelési és üzembehelyezési költsége is. 3. tétel. Egyrészt a selyemfonalaknak magasabb egységára, másrészt cérnázott állapotban magasabb áron történt eladása következtében az eladási ár után fizetendő mezőgazdasági és nyersanyagbeszerzési hozzájárulás az előrelátottnál többet tett. 4. tétel. Az illetményeknek az 1939. évi 12.000.M. E. és az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése és az a körülmény okozta, hogy az igénytadó családtagok, illetőleg az igényjogosultak nagyobb száma folytán az előirányzottnál több családi pótlékot és hadipótlékot kellett kifizetni. 5. tétel. A takarék- és csekküzletágban elhelyezett betétek emelkedésével kapcsolatban az esedékessé vált kamatok összege is emelkedett, az üzleti forgalom emelkedése folytán pedig az előirányzottnál több nyomtatvány került felhasználásra. 6. tétel. A forgalom emelkedésével kapcsolatban egyes helyiségek átalakítása és felszerelése vált szükségessé, ezenkívül az intézeti épületeken a számításba vettnél nagyobbmérvű tatarozási munkálatok végeztettek el. 7. tétel. Egyes államokkal a takarék- és csekkszámla követelések végleges rendezése tárgyában kötött egyezmény végrehajtása folytán állt elő. 8. tétel. A postatakarékpénztár szervezete és ügyvitele tárgyában kiadott utasításnak megfelelően a tulajdonképpeni tiszta üzleti nyereség felét a külön tartalékalap gyarapítására kell fordítani. E tartalékalap az értékpapírok árfolyamában, valamint az ingatlanok és ingóságok, továbbá a beraktározott javak értékében beállott csökkenések fedezetére szolgál. 9. tétel. A legfőbb állami számvevőszék a hozzá megküldött indokolások alapján a túlkiadások okait a következőkben foglalja össze : A nyugdíjaknak, nyugbéreknek, özvegyi nyugdíjaknak, özvegyi nytigbéreknek, nevelési járulékoknak, életjáradékoknak és kegydíjaknak az 1939. évi 12.000. M. E. és az 1940. évi 8.000. M. E. számú rendeletekkel történt felemelése okozta. Hozzájárult még az állandó ellátásban részesülők létszámának a költségvetés összeállításánál alapul vett létszámmal szemben való emelkedése, továbbá az is, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel. Mindezek az előirányzat összeállításánál számításba vett évközi megtakarítást (2,798.113 P-t) teljesen felemésztették, sőt az alrovatok nagy részénél azon felül is túlkiadást okoztak. Az államvasutak nyugellátásainál túlkiadást okozott továbbá az is, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi területen az ellátásban részesülőkről gondoskodni kellett. Ezenkívül túlkiadást okozott a kőszénbányászat nyugellátásainál, hogy a társpénztári nyugbérpénztár részére fizetendő munkaadói hozzájárulás összege — a munkabérek emelkedése következtében — szintén emelkedett. Növelte a túlkiadást az állami mezőgazdasági birtokok nyugellátásainál az is, hogy a kompolti béruradalommal átvett nyugdíjteher emelkedett; végül a postatakarékpénztár nyugellátásainál, hogy az 1928: XL. t.-c. alapján fizetendő ellátások meghaladták a számításba vett összegeket, mert a felmerült igényeket a megállapított hitelre való tekintet nélkül ki kellett elégíteni