Zárszámadás, 1939-1940

Jelentés az 1939-1940. évi zárszámadásról

XV BEVEZETŐ JELENTÉS. előirányzat , tényleges a tényleges bevétel a

t bevétel több millió pengő rendes bevételek ... rendkívüli bevételek 2.558-8 3.229-5 6707 22-5 45-6 23-1 összesen 2.581-3 3.275-1 693*8 Az előirányzott bevételekkel szemben jelentkező 693-8 millió P több-bevétel a következő tényezőkből adódik : bevételi D e v e t e 1 i előirányzat visszamaradás*) túlhaladás*) nélküli bevétel millió pengő a rendes bevételeknél 32*0 653*8 49-0 a rendkívüli bevételeknél 0-8 8'1 15*7 összesen 32-8 661-9 64-7 Ha a 32-8 millió P bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 726'6 millió P-t tevő bevételi túlhaladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 693'8 millió P több-bevétel jelentkezik. A valódi bevételek összefoglalása érdekében a legutóbbi három számadási időszak kölcsönbevételei fentebb már közöltettek. Az 1939—1940. számadási időszakban felvett s a valódi kezelésben elszámolt 869'9 millió P kölcsönből 575 millió P a kivételes hatalom alapján felvett kölcsönökre esik (ebből 65 millió P még e számadási időszakban visszafizettetett), 130 millió P forgótőke céljára szolgál (ebből 30 millió P fizettetett vissza a számadási időszakban), 90 millió P a Felvidékre és Kárpátaljára vonatkozó felhatalmazás alapján, 50 millió P pedig Erdélyre vonatkozó felhatalmazás alapján vétetett fel, 14 9 millió P konverziós célt szolgál s 10 millió P közmunkák költségeinek fedezésére vétetett fel. Ezenfelül a kormány az 1938: XX. t.-c.-ben részletezett nemzeti beruházásokra 34P5 millió P-t, a gazdatartozások rendezésének elősegítésére pedig 4 millió P kölcsönt vett fel. Ez utóbbi kölcsönök a „Nemzeti beruházási alap"-nál, illetve a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál vannak bevételezve. A kölcsönöket a Magyar Nemzeti Bank, a Külföldig Hitelek Pénztára s a magyar közgazdasági élet egyes tényezői nyújtották. Az átfutó kezelés két számlája közül az előlegek számláján 380-3 millió P tiszta kiadási Átfutó kezeié' többlet, az idegen pénzek számláján viszont 353-1 millió P tiszta bevételi többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 27*2 millió P-vel apasztotta. Ebből kifolyólag azonban az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű tiszta vagyongyarapodás állott elő. Az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozó állami zárszámadás leltári része felöleli Leitár. az állami üzemek összes vagyon- és teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek és terheinek álladékát a számadási időszak kezdetén és végén, a számadási időszak folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkal kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő pénzkiadások és leltári vagyonváltozások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel viszonylagos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és végző álladéka, valamint fogyatkozása a számadási időszak alatt azonban — átértékelés hiányában — mint az előző években, ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető. •) Az egyes költségvetési osztályokban a bevételi visszamaradás és a bevételi túlhaladás a részletezésekből állapítható meg. >•