Zárszámadás, 1938-1939

Jelentés az 1938-1939. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: í. tétel. Az Országos Társadalombiztosító Intézet egyik alelnökének személyében beállott változás folytán járó magasabb illetmények, a családi pótlékoknak "az 1938: XXXVIII. t.-c. alapján történt felemelése, továbbá az utólag igazolt hadipótlékok kifizetése következtében állott elő. 2. tétel. A volt cseh-szlovák köztársaság a járadéktartalékalapnak a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területen lakó járadékosokra és biztosítottakra eső részét nem szolgáltatta ki s így az esedékessé vált járadékokat az Országos Társadalombiztosító Intézet fedezet hiányában folyósítani nem tudta. Ezért és mert a szóbanlévő járadéktehernek mintegy felét a cseh-szlovák kincstár viselte, a járadékokat szociális okokból utalványozni kellett. 3. tétel. A családi pótlékra igénnyel bíró családtagok számának növekedése idézte elő. 4. tétel. Egyrészt a hazai cukorgyárak által a szegénysorsú falusi gyermekek részére részben ingyen, részben kedvezményes áron adományozott 148 vagon cukor után kirótt adó és kincstári külön részesedés, illetve a kedvezményes áru cukor ellenértékének a cukorgyárak részére való megtérítése, másrészt pedig az okozta, hogy a jövendő nemzedék testi fejlődésére való tekintettel az arra rászorult gyermekeket, továbbá a terhes- és szoptatós anyákat tejellátásban kellett részesíteni. Bejelentést igényel, hogy e rovaton számoltatott el a Genfben tartott nemzetközi munkaügyi értekezletre kiküldött részére a tárca érdekében teljesített út részbeni költségei fejében kifizetett 1.000 P, a ,,Magyar a Magyarért" mozgalom ügyvezetőjének a német és olaszországi szociális szervezetek helyszíni tanulmányozása céljából történt kiküldetése költségeihez hozzájárulás címén kiutalt 1.000 P, a szociális tanácsadók és oktatók s az ezekkel a kérdésekkel foglalkozók részére a szociális munka megindításához szükséges ismeretek megszerzése céljából beszerzett szakkönyvek költségeire folyósított 2.076 P, s végül a magyar-szlovák határ megállapítása során a Szlovák köztársasághoz visszakerült néhány községből magyar területre költözött s támogatásra szorult egyén ingóságainak szállítási költségeire kifizetett 1.065 P 30 f kiadás is. 5. tétel. Az országos inségenyhítő mozgalom költségei, továbbá a Felvidék városaiban és községeiben megindított inségenyhítő akció és Kárpátalja inségenyhítő akciójának támogatása okozta. A vármegyék részére 1,974.500 P, a törvényhatósági és megyei városok részére 1,725.000 P, a visszacsatolt területeken folytatott inségenyhítő tevékenységre 1,442.600 P, az állami lakótelepek részére 123.000 P, a ,,Zöld-kereszt" gyermekétkeztetési akció részére 39.750 P, végül Szatmár vármegye részére külön rendeltetéssel 776.500 P utaltatott ki. A vármegyék és városok munkanélküliéinek foglalkoztatása az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is az inségenyhítő akció keretében történt. Az inségenyhítő tevékenység megszervezésével az volt a törekvés, hogy a munkaképesek támogatása munkaszolgáltatás ellenében történjék, s így a rendelkezésre bocsátott fedezet lehetőleg gazdaságosan használtassék fel. A vármegyék részére kiutalt összeg főképen utak és hidak építésére, árkok és patakok szabályozására, talaj- és legelőjavításra, fásításra, utcák, utak és terek tisztítására, csatornázásra, mocsarak lecsapolására, sportpályák építésére, valamint kútfúrásokra használtatott fel. A törvényhatósági jogú és a megyei városok részére utalványozott 1,725.000 P a városok költségvetéseiben az inségenyhítés céljaira előirányzott összegekkel együtt városrendezési, csatornázási, utcarendezési, ároktisztítási, városszépítési, fásítási, gyümölcsös telepítési költségekre, talajegyengetésre, napközi otthonok fenntartására, gyermekétkeztetési költségekre, háziipari foglalkoztatók támogatására, ideiglenes munkaképtelenek segélyezésére, s végül szellemi szükségmunkások foglalkoztatására fordíttatott. A visszacsatolt területeken folytatott inségenyhítő tevékenység céljaira kiutalt 1,442.600 P legnagyobbrészt utak és hidak építésénél és karbantartásánál foglalkoztatott Ínségesek munkabérére használtatott fel. Az állami lakótelepek részére utalványozott 123.000 P a pestszentlőrinci és sashalmi telepek ínséges lakosságának munka ellenében történt támogatására fordíttatott. A ,,Zöld-kereszt" gyermekétkeztetési akció céljaira utalványozott 39.750 P főként községi lakosok Ínséges gyermekeinek étkeztetésére használtatott fel. Végül a Szatmár vármegye részére utalványozott 776.500 P a lakosság szociális helyzetének javítására engedélyeztetett. Ez az összeg a gyermekek étkeztetésére, alsó- és felsőruhával, valamint lábbelivel való ellátására, 2.500 ifjúnak a tél folyamán 50 napon keresztül való foglalkoztatására, a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök és anyagok beszerzésére, végül 6.925 segélyre szoruló családnak négy hónapon keresztül munka ellenében történő támogatására szolgált. 6. tétel. A jótékonycélú állami sorsjátéknak a pénzügyminiszter által átengedett tiszta jövedelméből az ev folyamán 125 jótékonycélú egyesület és intézmény részesült segélyben. 7. tétel. A kiadást az állam által viselt ellenőrzési költségek okozták. $. tétel. Az állami szociális tevékenység sikerének előfeltétele főleg a községi lakosság szociális helyzetének megismerése. Az ehhez szükséges anyagot a községeknél az 1938. év július havától kezdődőleg foglalkoztatott községi kisegítő alkalmazottak szolgáltatják. Ezeknek megfelelő kiképzése céljából egyes vármegyékben szociális kiképzőtanfolyamok tartattak. A kiadást a tanfolyamok oktatóinak járandóságai és azoknak, valamint a községi kisegítőknek kiszállási költségei, továbbá az adatgyűjtéshez szükséges nyomtatványok ára okozták. 9. tétel. A vármegyei főispánok mellé átmeneti időtartamra szociális tanácsadók alkalmaztattak azzal a céllal, hogy az egyes vármegyék helyzetét beható tanulmányozás tárgyává téve a szociális bajok orvoslására a helyi viszonyoknak megfelelő tervet dolgozzanak ki. A felmerült kiadást e munkaerők részére kifizetett tiszteletdíjak és utiátalányok idézték elő.