Zárszámadás, 1937-1938

Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról

XVIII BEVEZETŐ JELENTÉS. Az 1937/38. évi költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben jelentkező 169-5 millió P több-bevétel a következő tényezőkből adódik: bevételi*) előirányzat visszamaradás túlhaladás nélküli bevétel millió pengő a rendes bevételeknél a rendkívüli bevételeknél 6-8 0-5 166-7 1-4 2-1 6-6 összesen 7-3 168-1 8*7 IV. Kölcsönbevételek. Átfutó kezelés. Leltár. Ha a 7-3 millió P bevételi visszamaradást levonjuk az összesen 176*8 millió P-t tevő bevételi túlhaladásból és előirányzat nélküli bevételből, úgy a költségvetés bevételi előirányzatával szemben a fentebb kimutatott 169-5 millió P több-bevétel jelentkezik. A valódi bevételek összefoglalása érdekében a lefolyt három költségvetési év kölcsönbevételei és azoknak a közigazgatás és üzemek közti megoszlása fentebb már közöltetett. Itt még említést érdemel, hogy az 1937/38. évben felvett s a valódi kezelésben elszámolt 4-9 millió P kölcsön kizárólag az adósságok külföldi szolgálatával függ össze. Az üzemek részére, valamint közmunkák céljára kölcsön ez évben sem vétetett igénybe. A gazdatartozások rendezésének elősegítésére 15-5 millió P kölcsön vétetett fel, mely az illető alapoknál van bevételezve. Ezt az összeget a Magyar Nemzeti Bank nyújtotta. Az 1937/38. évben felvett 4-9 millió P kölcsönt a zárszámadás 156. oldala részletezi. •. Az átfutó kezelés két számlája közül az előlegek számláján 51*8 millió P tiszta kiadási többlet, az idegen pénzek számláján viszont 47 millió P tiszta bevételi többlet jelentkezik. Ennek folytán az átfutó kezelés az állam pénzkészletét 4-8 millió P-vel apasztotta. Ebből kifolyólag azonban az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű vagyongyarapodás állott elő. Az 1937/38. évi állami zárszámadás leltári része felöleli az állami üzemek összes vagyon- és teherszámláit. E leltári számlák kimutatják az üzemek különböző vagyonrészeinek és terheinek évkezdeti és évvégi álladékát, az év folyamán történt tiszta gyarapodásokat, illetve fogyatkozásokat, valamint e változásokkal kapcsolatos ellenszolgáltatásokat és a tiszta vagyonváltozások jogcímeit. Az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok, valamint a berendezések és felszerelések leltári számlájából csak az évközben előállott bruttó gyarapodások, az ezekkel összefüggő pénzkiadások és leltári vagyonváltozások, valamint az e vagyonrészekből történt értékesítéssel viszonylagos pénzbevételek, illetve leltári vagyonváltozások voltak közzétehetők. E vagyonszámlák kezdőleges és évvégi áJladéka, valamint évközi fogyatkozása azonban — átértékelés hiányában — mint az előző években, ezúttal sem volt közölhető. E csonka számlák miatt az államháztartás jövedelmi és vagyonmérlege sem volt elkészíthető. Az átértékelési és az ezzel egybekapcsolandó értékbecslési munkálat megindítása iránt az 1937/38. évben sem volt lehetséges intézkedést tenni. Ezt a nagyobb arányú és költséget okozó munkálatot ugyanis, mint az az 1934/35. évi jelentésben a 38—39. oldalakon részletesebben már említve volt, csak megállapodottabb, vagyis olyan gazdasági viszonyok mellett indokolt foganatba venni, amikor számítani lehet arra, hogy az árak nem fognak oly jelentékenyen és sűrűn hullámozni, mint az a közelmúlt években tapasztalható volt. *) Az egyes költségvetési osztályokban a bevételi visszamaradás és a bevételi túlhaladás a részletezésekbői állapítható meg.