Zárszámadás, 1937-1938

Jelentés az 1937-1938. évi zárszámadásról

105 Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Az előző évekéhez hasonlóan az üzem foglalkoztatása a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként nagy mértékben emelkedtek a gyártási anyagokra és munkabérekre fordított s az egyéb üzemi kiadások. A megnövekedett kereslet, valamint a munkamenet gazdaságosabbá tétele szükségessé tette a berendezések korszerű felújítását, illetőleg átalakítását és kiegészítését is. A kedvező üzletmenet egyben lehetővé tette, hogy az üzem bank- és egyéb kölcsöneinek törlesztésére az előirányzottnál nagyobb összeget fordíthasson, ezenkívül — a megnövekedett pénz- és anyagszükséglettel kapcsolatban — a váltóleszámítolási és az árutartozások után fizetett kamatok, továbbá a kezelési költségek is meghaladták az előirányzatot. A nagyobb foglalkoztatás maga után vonta a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás, végül egyéb kiadások emelkedését is. Növelte a túlkiadást az illetményeknek az 1937. évi 7.000. M. E. sz. rendelettel, a családi pótléknak pedig az 1937 : XIII. t.-cikkel történt felemelése, továbbá, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott évközi megtakarítás nem volt elérhető, valamint hogy a budapesti állomáshelyre történt kinevezések folytán a lakáspénzek és a közlekedési segélyek emelkedtek, azonkívül, hogy a fennálló rendelkezések értelmében kifizetett pótlékok összege is meghaladta az előirányzatot. Túlkiadást okozott még az üzemi épületeknek és személyzeti lakóházaknak a számítottnál több javítási költsége, valamint az is, hogy behajthatatlan követelések címén az előirányzottnál lényegesen nagyobb összeget kellett leírni. Túlkiadást idéztek elő végül az alábbi kiadások, melyekről a költségvetésben említés nem történt : a) A Magyar Királyi Állami Vasgyárak Kereskedelmi Képviselete r.-t.-ra vonatkozó megállapodás értelmében az Angol-Magyar Banknak járó kártalanítás 11. részlete címén kifizetett 35.000 P. E kiadás indoka az 1936/37. évi állami zárszámadás 101. oldalán az 1. tétel e) pontja alatt már bejelentetett. b) Az Ipari Munkaszervező Intézet üzletrészeinek jegyzésére fordított 145.600 P. E kiadás oka az, hogy az üzemnek az Ipari Munkaszervező Intézettel nagyobb megrendelések lebonyolítása iránt kötött megállapodása értelmében üzletrészeket kellett jegyeznie, melyeket az intézet — az előző években hasonló okból már jegyzett üzletrészekkel együtt — a megrendelések lebonyolítása után vissza fog vásárolni. c) A Magyar Vasötvözetgyár r.-t. részvényeinek jegyzésére fordított 174.000 P. E részvénytársaság a hazai vasműveknek belföldi hozaganyaggal való ellátása érdekében alakult és részvényeinek egy részét az üzemnek kellett jegyeznie. Megjegyzendő, hogy a túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 42,192.743 P 73 f több bevételben teljes fedezetet talál. 2. tétel. A diósgyőri vas- és acélgyárnál a korszerű követelményeknek megfelelő fínomhengersori gépi berendezést kellett létesíteni, melynek megóvása szükségessé tette a régi faszerkezetű műhelycsarnok helyébe vasszerkezetű műhelycsarnok építését. Ugyanott a megnövekedett tűzálló áruszükséglet fedezésére szolgáló téglagyári alagútkemence fölé új csarnokot kellett emelni. A nagyobb termelés elodázhatatlanná tette az acélmű szélesítését, az újhengerdében kemence létesítését, továbbá a budapesti állami gépgyárban az autóműhely átépítését, illetve bővítését is. A gyártás tökéletesítése és gyorsítása érdekében pedig a budapesti állami gépgyár és a diósgyőri újgyár részére különféle munkagépek beszerzése és több kisebb beruházás vált szükségessé. Ezenkívül, minthogy a diósgyőri gyárak munkáslétszámának a nagyobb foglalkoztatás folytán előállott növekedése nagymérvű lakáshiányt idézett eiő, ennek enyhítése végett Diósgyőrött tíz munkáslakóház épült. Végül a lyukóvölgyi barnaszénbányánál is — az ott dolgozó munkások részére — hat lakóházat kellett építeni, mivel az akna tervbevett mélyítéséhez a helyszínen lakó munkásokra elengedhetetlenül szükség van. A fenti beruházások a költségvetésben előirányozva nem voltak, de a nagyobb foglalkoztatásból eredő több bevételben túlnyomórészt fedezetet találnak. tétel. Az üzleti fölösleg után a fennálló szabályzat alapján kifizetett jutalék a fölösleg kedvezőbb alakulása folytán többet tett ki az előirányzott összegnél. /. tétel. Az előirányzottnál nagyobb mérvű termelés, és eladás következtében a távbeszélőre és az irodai szükségletekre fordított költségek emelkedtek. Ezenkívül a komlói bányászcsaládok hitéletének fejlesztését szolgáló római katolikus templom építkezésének mielőbbi befejezésére az előirányzott összegnél többet kellett fordítani. '>. tétel. A nagyobbmérvü szénmintavételekkel és az üzem, valamint a távvezetékek fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatos kiküldetések okozták. 6. tétet. A termelésre előirányzott 1,130.000 q szénmennyiségnél 380.554 q-val több szén, az előirányzott 6,578.000 kilowattóra villanyáram mennyiségnél 1,232.064 kilowattórával több villanyáram termeltetett s így a munkabéred és anyagköltségek is többet tettek ki. 7. tétel. Az előirányzottnál nagyobb termelés folytán a munkabérekre fordított kiadások emelkedtek, ezért a munkaadói hozzájárulás is növekedett. <v. tétel. A Zsacskó és társa móri kőszénbánya vállalat r.-t. szünetelő bányaüzemét a bányatörvény 224. szakasza alapján a kincstár és a kereset nélkül "maradt munkásság érdekeinek, valamint a bányavagyon fenntartásának megóvása céljából kényszerkezelésbe kellett venni. Az üzem által nyújtott forgótőkekölcsönre a munkabérhátralékok kifizetése és a bánya újbóli üzembe helyezése végett volt szükség. ') Az itt kimutatott adatok részletezését lásd a 400. oldalon. 14