Zárszámadás, 1936-1937

Jelentés az 1936-1937. évi zárszámadásról

Indokolások és megjegyzések: /. tétel. Egyes szakoktatási intéznienyek epületeit az év folyamán elkerülhetetlenül át kellett epíteni és toldaléképítkezésekkel bővíteni. Ezenkívül az egyik intézményt vízvezeték berendezéssel kellett ellátni. 2. tétel. A kereslethez képest nagyobb mennyiségű kő termelése vált szükségessé. A túlkiadás e cíin rendes bevételeinek 3. rovatán elszámolt bevételből fedeztetett. E rovat terhére számoltatott el 2.670 P uzemi jutalék, bár ily kiadásról a költségvetés említést nem tett. A jutalék az üzemvitel eredményessége szempontjából fontos, a hivatalos feladatokon túlmenő irányító és ellenőrző munkát teljesítő tisztviselők részére fizettetett ki. A dunabogdányi kincstári kőbánya kezelésére előirányzott 45.000 P-n felül a vízügyi szolgálat részéről az általa végrehajtandó munkálatok céljaira a kőbánya raktári készletéből átvett terméskőmennyiség pótlására, illetve kitermelésére még 146.486 P 16 f használtatott fel, mely kiadás a költségvetést kísérő indokolás alapján — a kétszeres elszámolás elkerülése végett — e cím beruházásainak 1. rovata keretében nyert elszámolást. .). tétel. A Mohács-kölkedi ármentesítő és belvízlevezető társulat részére a vízimunkálatokkal és a vízművek fenntartásával kapcsolatban — a megejtett leszámolás szerint — nagyobb összegű állami hozzájárulást kellett kifizetni, mint amennyi e célra a költségvetésben számításba vétetett. /. tétel. A részvénytársulat az ország területén megmaradt mintegy 34 km hosszú csatorna szakaszt, valamint a rajta átvezető hidakat és kompokat állami támogatás nélkül karbantartani nem tudja, mert a fő bevételi forrását képező hajózás a magyar szakaszon úgyszólván teljesen megszűnt, a kezelésében levő és részben mezőgazdasági niívelés alatt álló területekből származó bevételei pedig a gazdasági helyzet következtében csökkentek. Ezért a részvénytársulat részére a csatorna magyar szakaszának karbantartási költségeire kamatmentes kölcsön engedélyeztetett. 1. tétel. A vízimunkálatok céljaira a Patkókő kőbányában a számítottnál nagyobb mennyiségű terméskő kitermelése vált szükségessé. ti. tétel. Az 1937. év tavaszán a Bükkös-patak kiöntése folytán okozott kártételek helyreállítás költségei okozták, amelyekről a költségvetésben gondoskodás nem történhetett. 7. tétel. A soroksári Dunaág rendezésével kapcsolatban a kincstár ellen indított peres ügyekből folyóan olyan bíróilag megítélt kártalanításokat kellett kiegyenlíteni, melyek a költségvetés egybeállításakor számításba vehetők nem voltak. S. tétel. Az 1933: II. t.-c. 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján egyes közmunkák költségeinek fedezésére felvehető 15 millió P kölcsönből, a vízimunkálatokra szolgáló kölcsönökre megállapított összeg terhére, a pénzügyminiszter részerői az 1932/33. évi zárszámadási jelentésben bejelentett felhasználási módozatoktól eltérőleg a borsodi nyilt ártér ár mentesítésére 160.000 P kölcsön helyett államsegélyként fizettetett ki. A társulat ugyanis a közvagyont képező és árvédelmi célokat szolgáló gátakat es zsilipeket, valamint utakat a saját anyagi erejéből megépíteni nem tudta, úgy hogy e rendkívül fontos közmunkák folytatólagos támogatása elől elzárkózni nem lehetett. ') A borsodi nyilt ártér ármentesitésere fordíttatott. 5*