Zárszámadás, 1936-1937

Jelentés az 1936-1937. évi zárszámadásról

Indokolások és megj egyzések: /. tétel. Az 1936. évi őszi és az 1937. évi tavaszi erősen csapadékos időjárás kártetelei miatt és a Szent István-év várható nagy idegenforgalmára való tekintettel az állami közutakat a számításba vettnél nagyobb mértékben kellett helyreállítani. Továbbá az évek folyamán leromlott közúti hidak helyreállítására nagyobb károk megelőzése céljából és forgalom-biztonsági okokból a költségvetésben előirányzott összegnél többet kellett fordítani. Végül túlkiadást okozott a budapesti állami alagútban végzett szükségszerű munkálatok költsége is. 2. tétel. Az 1936: XIX. t.-c. 5. §-a alapján a minisztertanács e cím rendes kiadásai 5—7. rovata között hitelátruházást engedélyezvén, a 7. rovaton mutatkozó 8.812 P 98 f túlkiadásra, illetve az 5. rovaton az említett túlkiadás fedezése után fennmaradó 15.187 P 91 f hitelmegtakarításra való tekintettel az indokolandó túlkiadás 432.406 P 70 f. Ezt az idézte elő, hogy az anyagok kármentes megőrzése végett a raktárhelyiségek számát főleg bérletek útján az év folyamán halaszthatatlanul növelni kellett. Ebből kifolyólag az előirányzatot meghaladóan kellett különféle raktári eszközöket, felszerelési és berendezési tárgyakat beszerezni. A fenti oknál fogva ugyancsak növekedtek a bérleti, világítási, fűtési és üzemi kiadások. 3. tétel. Indokolást nem igényel, mert az 1936: XIX. t.-c. 5. §-a alapján a minisztertanács e cím rendes kiadásai 5—7. rovata között hitelátruházást engedélyezvén, az e rovaton jelentkező túlkiadás az 5. rovaton mutatkozó hitelmegtakarításban fedezetet talált. 4. tétel. A bekötőút építési akció erőteljesebb ütemű folytatása érdekében az ú. n. nemesített földutak építésével hazai viszonyaink között teendő kísérletek akként könnyíttettek meg, hogy egy külföldön már bevált földútépítő gépberendezés beszerzésében az egyik vármegyét az állam támogatta. 5. tétel. Bejelentést igényel, hogy a dunaföldvári közúti és vasúti híd megépítése folytán egy révvámjog megváltásából folyóan bírói ítélet alapján e rovat terhére 50.300 P-t kellett kifizetni. E rovaton személyi természetű kiadások is számoltattak el, mivel a hidak építésével kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési és felülvizsgálati teendőket az államépítészeti hivatalok rendes személyzete ellátni nem tudván, e munkálatokra ideiglenes műszaki és irodai segéderőket kellett alkalmazni. 6. tétel. A Budapest—esztergomi törvényhatósági közutat az Esztergomba irányuló idegenforgalomnak az 1938. évi Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban várható nagymértékű emelkedésére való tekintettel portalan útpályává szükséges átépíteni. Minthogy az útépítésben érdekelt vármegyék az építési költségeket teljes egészükben nem tudják viselni, minthogy továbbá a szóbanforgó közút forgalma országos fontosságot nyer, az illető vármegyék részére államsegélyképen 250.000 P-t kellett engedélyezni. Ezenkívül ugyancsak a fenti útátépítés pénzügyi alátámasztása céljából az érdekelt vármegyék egyike részére a kilátásba helyezett állami hozzájárulásból a költségvetésben a tárgyévre számításba vett összegen felül még külön 100.000 P folyósíttatott. A kiadásból 10.000 P-t az e rovaton egyébként elért megtakarítás fedezett. 7. tétel. Az átépítési munkákkal kapcsolatban olyan útburkolási kiadások merültek fel, amelyek kötelező jegyek kibocsátása helyett készpénzzel nyertek kiegyenlítést. Hozzájárult még, hogy a tárgyévben és az előző években átépített állami közutak szegélyezésére beszerzett facsemetékért 20.000 P fizettetett ki, mely kiadás a költségvetésben említve nincs. Bejelentést igényel, hogy a gépjáróművek közúti adójánál mutatkozó hátralék feldolgozásával kapcsolatban a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága által végzett rendkívüli szakmunkák díjazása fejében 13.398 P fizettetett ki. Ugyanis a közúti gépjáróművek megadóztatása s különösen az adóhátralékosok ügyeinek feldolgozása a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitányságának közlekedési ügyosztályára oly nagy munkatöbbletet rótt, hogy azt csakis a rendszeresített személyzet hivatalos órákon kívüli foglalkoztatásával, valamint ideiglenes munkaerők alkalmazásával lehetett elvégezni. Ezenkívül e rovaton egyéb személyi természetű kiadások is elszámoltattak. Az állami közutak nagyszabású átépítésével és fejlesztésével kapcsolatban ugyanis nagyterjedelmű tervezési, helyszíni felügyeleti, ellenőrzési és felülvizsgálati munkálatokat kellett elvégezni. E teendőket az államépítészeti hivatalok rendes személyzete nem volt képes teljesen ellátni s így azokra ideiglenes műszaki és irodai segéderőket kellett alkalmazni. S. tétel. El nem halasztható kisebb építkezési jellegű átalakítások költsége, továbbá a munkabérek emelkedése és az anyag drágulása idézte elő. 9. tétel. A hivatkozott törvényszakaszban foglalt felhatalmazás alapján végrehajtott állami útépítésekkel kapcsolatban felmerült kisajátítási, terelő utak karbahelyezési és fenntartási, végül ellenőrzési és felügyeleti költségek okozták. E kiadás teljes fedezetet talál az érdekeltségek által befizetett s ugyané cím rendkívüli bevételeinek 3. rovatán elszámolt hozzájárulásokban.