Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

386 KÜLÖNFÉLE JELENTÉSEK : MÓDOSÍTÁSOK ÉS EGYSZERŰSÍTÉSEK. E számla az éveleji hátralék, a tiszta gyarapodás-fogyatkozás és évvégi hátralékon felül külön hasábokban a gyarapodás-fogyatkozás részletezését is felöleli, éspedig elsősorban megfelelő csoportosításban azokat a változásokat, amelyekről eddig az összehasonlító részben a kezdő hátralékokhoz tett jegyzetek adtak számot, majd ezt követően azt, hogy mennyi a gyarapodás-fogyatkozás annak folytán, hogy az előírás a lerovástól eltér. Itt meg kell jegyezni, hogy az ú. n. összehasonlító rész bevételeinél kimutatott kezdőleges hátralékoktól eltérően e számlán éveleji hátralékként változatlanul a mult év végén fennmaradt hátralékok vannak kimutatva éspedig azért, hogy mindazok a gyarapodások és fogyatkozások, amelyek számviteli szabályaink értelmében a mult évi hátralékok gyarapodása- és fogyatkozásaképpen veendők számba, e számlán kimutathatók legyenek (1. a 2. c) pontot). Az előbb említett bevételi számlákon és e számlán kimutatott hátralékok közötti eltérésre úgy a bevételi számlák érdekelt fejezeteinek zárlatánál, mint e számlán jegyzetben utalás történik. é) Az ,,előlegek" számlája szintén fejezetekig terjedő részletezéssel készült; baloldala megegyezik a tárcakövetelések számlájának baloldalával, a jobboldala pedig az év végén fennmaradt követeléseket jogcímek szerint részletezi. Ilyen jogcímenkinti részletezést az eddigi zárszámadások is tartalmaztak, azonban kevésbbé áttekinthető jegyzetekbe foglalva. 11. A ,,tartozások" számlája „Országos adósságok"-ra, „Közigazgatási és üzemi adósságok"-ra és „Átfutó idegen pénzek"-re tagozódik. Az állami adósságok számláinak hasábrendszere megfelel a tárcakövetelésekének, minthogy azonban teherszámláról van szó, a változások feltüntetésére szolgáló hasábokban a gyarapodással a viszonylagos pénzbevétel, a fogyatkozással a viszonylagos pénzkiadás áll szemben. E számlák továbbra is tételesen készülnek. a) Az országos adósságoknak állandó és törlesztéses adósságok szerint való szétválasztása elejtetett, mert egyes adósságok állandó jellege kitűnik abból, hogy megjelölésükben a járadék szó már benne foglaltatik. E számla új tagozódásában az „Állami adósságok" fejezet egyes címeit követi, ami a kiadásoknak az álladékszámlával való egybevetését megkönnyíti. b) Az országos adósságok részletes adatairól eddig közzétett melléklet elhagyatott, mert részben ugyanazokat az adatokat tartalmazta, mint az álladékszámla, többi adatai pedig egyfelől az álladékszámlába, másfelől „Az országos adósságok szolgálatának részletezése" elnevezésű új mellékletbe vétettek fel. Ez a melléklet a valódi kiadásként elszámolt tőketörlesztéseket, kamatokat, kezelési költségeket és egyéb kiadásokat adósságonkint megosztva mutatja. Ennek ellenében az összehasonlító részben az „Állami adósságok" fejezetének rovatokon túlmenő részletezése, vagyis az egyes adósságokra fordított kiadásoknak az előbb említett jogcímek szerint valószétbontása, valamint a rendes és átmeneti kiadásai zárlatához tett jegyzetek elmaradtak. c) Ezenkívül ugyancsak mint új melléklet tétetik közzé „Az év végén fennállott országos adósságok csoportosítása eredetük és lejáratuk szerint" elnevezésű kimutatás, amely a tárgyév végén fennmaradt adósságokat az „Állami adósságok" költségvetéséhez csatolt mellékletnek megfelelően hosszú lejáratú és függő, illetve külföldi és belföldi adósságok szerint csoportosítja. d) Az „Átfutó idegen pénzek" számlája az átfutó előlegek berendezését követi. 12. A közigazgatás és az üzemek közötti javadalmazások, pénzszállítások s hitelmüveletek feltüntetésére a zárszámadásban eddig különböző számlák szolgáltak, melyeken a szóbanforgó kezelés és a kapcsolatos követelések-tartozások elszórtan jelentkeztek. Ez a kezelés és kötelmi viszony kihatásában egymást ellensúlyozván, az államháztartás egészére mennyiségi kihatással nincsen, de felduzzasztottá az eredményeket és a zárszámadás egységét megbontva, annak áttekinthetőségét megnehezítette. Ennek folytán a szóbanlevő kezelés és követelések-tartozások feltüntetésére egy új számlacsoport, az u. n. belső számlák csoportja állíttatott fel, mely a zárszámadás mellékletei közé van felvéve. E csoportban vétettek fel az átfutó kezelés eddigi „szállítmányok és ellátmányok" számlájából az üzemek szállítmányai a közigazgatáshoz, az eddigi hitelműveleti kezelésben a közigazgatás részéről az üzemeknek nyújtott javadalmazások és az ebből eredő -— ugyancsak eddig a hitelműveleti kezelésben nyilvántartott — közigazgatási követelések, illetve viszonylagos üzemi tartozások. Ilykép a zárszámadás eddigi II. „Hitelmüveleti rész"-e feleslegessé vált s azért elejtetett. S minthogy az állami követelések és az üzemeket terhelő adósságok számlája is foglalt magában sok egymással szemben álló közigazgatási követelést és üzemi tartozást, ezek szintén a szóbanlevő belső számlacsoportba vitettek át (1. 10. c) pontot is). 13. Az 1880: LXVI. t.-c. 24. §-ában előírt pénztári-, jövedelmi- és vagyonmérlegek közül — tekintettel az állami javak egy részének átértékeletlen voltára — csak a pénztári mérleg közölhető, mely most az eddiginél egyszerűbb és áttekinthetőbb alakban kerül közzétételre. 14. Az alapok és alapítványok zárszámadásai kettős tagozódást mutatnak: I. Pénzkezelés és II. Vagyonmérleg. a) A „Pénzkezelés" a valódi és az átfutó kiadásokat és bevételeket az eddig követett gyakorlattól eltérően nem az utalványozási (előírási), hanem a tényleges kezelési eredmények alapján közli. Ez az újítás párhuzamos azzal, hogy a budgetszerű összehasonlító részben a súlypont a tényleges kezelésre helyeztetett át. Az értékkezelés külön csoportban való kimutatása elhagyatott, mert az állami leltár sem tartalmazza ezentúl az értékpapír kezelési számlát (1. a 9. a) pontot). A „hitel- és pénztári müveletek" külön kezelési csoportja