Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

BEVEZETŐ JELENTÉS. XXIII a

0s adósságok álladékának 46. tétele alatt van kimutatva. Minthogy a fenti felhatalmazás alapján az előző két évben 17,000.000 P kölcsön vétetett fel, a felvehető 100 millió P kölcsönből az 1935 36. év végéig összesen 49,000.000 P vétetett igénybe. Egyébként ez adósság álladéka az 1935 36. és előző évi összesen 209.019 P 30 f törlesztés folytán az 1935 36. év végén 48,790.980 P 70 f-t tett. 9. Az 1933: XXVII. t.-c. 2. §-a felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy kisbirtokos gazdaadósoknak hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásaiból a minisztérium által rendeletben meghatározott részt a minisztérium által szabályozott módozatok szerint állami adósságként átvállalhassa és az állami adósságok könyveiben a hitelezők javára irathassa (könyvadósság); ugyanígy könyvadósságot vállalhat a pénzügyminiszter általában gazdatartozások egyességi rendezésének előmozdítására. Ez a könyvadósság az 1935 : XXIII. t.-c. 1. §-ának (2) bekezdése szerint legfeljebb 25 millió P-ig terjedhet. Könyvadósság vállalás folytán az 1934/35. évben 1,540.054 P 43 f, az 1935/36. évben pedig 7,735.830 P adósság keletkezett. Az összesen 9,275.884 P 43 f adósságból az 1935/36. évben 407.452 P 82 f törlesztetett, úgyhogy ennek az adósságnak az álladéka az országos adósságok 47. tétele alatt az 1935/36. év végén 8,868.431 P 61 f-rel van kimutatva. 10. Az 1936 : XIV. t.-c. 12. §-a felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az Országos Földhitelintézet hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére 13*5 millió P-t fordíthasson és ennek fedezetéről a szükséghez képest hitelművelet útján gondoskodhassék. A pénzügyminiszter ezen összegből 7 millió P-t átmenetileg a gazdatartozások rendezésének megkönnyítése végett létesített alapokból is kifizethet; az alapokból kifizetendő összeg visszatérítéséről az évi állami költségvetésekben kell gondoskodni. E felhatalmazással élve a pénzügyminiszter a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített teherrendezési alapból 7 millió P-t fizetett ki az Országos Földhitelintézet részére. Ez a kiadás az alap valódi kiadásainak 2. tétele alatt, az ebből eredő azonos követelése pedig vagyonmérlegében van kimutatva. Viszont ugyanez az összeg az országos adósságok 54. tétele alatt tartozásként vétetett fel tekintettel arra, hogy a szóbanforgó 7 millió P-t az állam a nevezett alapnak visszatéríteni tartozik. Ezenkívül az Országos Földhitelintézetbe beolvadt Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével szemben az ,,Állami adósságok" fejezeténél nyilvántartott követelésből a fenti felhatalmazás alapján 500.000 P elengedtetett. Ezek szerint a fenti felhatalmazás alapján igénybe vehető 13'5 millió P-ből az 1935/36. évben összesen 7-5 millió P fordíttatott az Országos Földhitelintézet hatékonyabb működésének biztosítására és megerősítésére. 11. Az 1934: XXI. t.-c. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján egyes állami vagy államosítandó közutak kiépítési költségei hitelművelet útján biztosíthatók. Ez alapon egyes útépítési munkálatok kötelező jegyek kibocsátása mellett történt hitelezés útján végeztettek el. Ezekre az útépítési munkákra a vállalkozók által érdembe hozott kereseti összegek alapján az 1935/36. évben 10,167.000 P értékű kötelező jegy adatott ki. Arra nézve, hogy mely útépítési munkálatokból folyólag mily értékű kötelező jegyek bocsáttattak ki, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi miniszternek az imént hivatkozott törvényszakasz (2) bekezdése alapján tett jelentése nyújt tájékoztatást. Ez a jelentés, valamint azok az adatok, melyek a kötelezőjegyek kibocsátásából eredő tartozás 1935/36. évi alakulását ismertetik, a 364—365. oldalakon vannak közzétéve. 12. Budapest székesfőváros a Margit-híd átépítési költségeire az Országos Társadalom, biztosító Intézettől 5,000.000 P kölcsönt vett igénybe, melyet 1935. július l.-jétől havi részletekben bocsát az átépítési munkálatok költségeinek fedezésére. Az így rendelkezésre bocsá-