Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

XX BEVEZETŐ JELENTÉS. az alapnak a vagyona, mely voltaképen csak ingatlan vagyonból állott, az 1934: VIII. t.-c. rendelkezései értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum mint jogi személy tulajdonába ment át. Még megjegyzendő, hogy ezúttal sem közöltettek a kormány igazgatása vagy kezelése alatt álló azok a nagyobb számban fennálló alapok és alapítványok, melyek kiadásai, bevételei vagy tiszta vagyona az 1.000 P-t nem éri el. A költségvetési hitelekre vonatkozó bejelentések. a) A kereskedelemügyi minisztérium ügykörének megosztása. A költségvetési hitelekre vonatkozóan a következőket kell megemlíteni. ű) Az 1935: VII. t.-c. a kereskedelemügyi minisztériumot megszüntette és helyébe az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumot állította fel. Ennek alapján a kereskedelemügyi minisztérium ügyköre a két új minisztérium között megosztatott. Ezenkívül a bányászati ügykör a pénzügyminisztérium ügyköréből az iparügyi minisztérium ügykörébe utaltatott át. Végül az 1935. évi 8.620. M. E. számú rendelettel az iparoktatási intézetek ügyköre az iparügyi minisztériumtól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz vitetett át. Ezek következtében az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló 1935: VIII. t.-cikkben megállapított kiadások és bevételek az ügykörök megosztásának, illetve átutalásának megfelelően átcsoportosítandók voltak. Az átcsoportosítást részletesen a Különféle jelentések XIII. pontja (a 388—397. oldalakon) tárgyalja. b) Hiteiátruhá- b) A hitelátruházások tekintetében az 1935/36. évben az eljárás a következő volt. zások. . , . ' J Azokat a kiadasi rovatokat, amelyek között hitelátruházásnak helye lehet, az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló 1935: VIII. t.-c. 5. §-ának (2) bekezdése jelölte meg. A megjelölt rovatok között azonban a hitelátruházás csak az esetben volt gyakorolható, ha azt a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megengedte. Ennek megfelelően a minisztertanács a hitelátruházások engedélyezésénél akként járt el, hogy az említett bekezdés szerint hitelátruházási célra egybekapcsolt rovatok közüj külön kijelölte azokat az egyes rovatokat, amelyek között a tárcák (költségvetési fejezetek) hitelátruházással tényleg élhetnek. A zárszámadás valódi kezelésének részletezésében azoknál a túlkiadásoknál, melyek hitelátruházás útján megtakarításokkal részben vagy egészben fedezve vannak, ez a körülmény meg van említve. A túlkiadásnak hitelátruházás útján megtakarítással nem fedezett része indokolást nyert. c) Hiteiátvitel. c) Az 1934/35. évi költségvetésről szóló 1934 : XIV. t.-c. 6. §-a az 1934/35. évi költségvetésben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helyt nem adott és ezért a beruházási, valamint a többi kiadási hiteleknél az 1934/35. év végével mutatkozó maradványok az 1935/36. év kezelésébe átvihetők és azokkal az 1935/36. évi költségvetési hitelek emelhetők nem voltak. Az 1935/36. évi költségvetési hitelekre nézve a törvényhozás — az 1935: VIII. t.-c. 6. §-ában foglalt rendelkezéssel — a hitelmaradványoknak a következő évre való átvitelét szintén kizárta. Küiön A külön törvényes felhatalmazások, amelyek az 1935<36. év zárszámadási eredményeire törvényes 1 feihataimazá- kihatottak, a következők : sok. , 1. Az 1933: II. t.-c. 1. §-ának (1) bekezdésében felhatalmazast kapott a pénzügyminiszter arra, hogy az államháztartás 1932/33. évi egyensúlyának biztosítása és egyes közmunkák költségeinek fedezése céljából bemutatóra szóló, kamatozó pénztárjegyek, kincstári jegyek, vagy kincstári váltók ellenében, esetleg más hitelműveletek útján, összesen mintegy 110 millió P-t eredményező kölcsönt vehessen fel. Az idézett felhatalmazás alapján kibocsátott kincstári jegy kölcsönnek a földbirtok, gyáripar és egyéb tényezők részéről jegyzett összegéből 30.000 P az 1935/36. évben folyt be.