Zárszámadás, 1935-1936

Jelentés az 1935-1936. évi zárszámadásról

XII BEVEZETŐ JELENTÉS. 1933/34-ben 1934/35-ben 1935/36-ban százalék személyi járandóságok 29*3 28-9 27-8 nyugellátások 19-8 19-8 19-7 hozzájárulások az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz 4-0 4-0 3-9 dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadások 36*8 37-1 38-2 beruházások 3-3 3'6 3-8 állami adósságok 6-8 6-6 6-6 békeszerződési terhek — — — összesen 100-0 100-0 100-0 Az 1935/36. évi kiadásokat a fenti csoportosításban egybevetve az előirányzattá az eltérések a következők : A személyi járandóságokra előirányzott 362"5 millió P-vel szemben 20"2 millió P mej takarítás mutatkozik. Ez magyarázatát főleg abban találja, hogy egyes, az év elején ürest désben levő állások betöltetlenül hagyattak, illetőleg, hogy a kinevezési tilalom folytán a évközben megüresedett állások betölthetők nem voltak. A nyugellátásokra előirányzott 231'7 millió P-vel szemben 10 8 millió P túlkiadc jelentkezik. Ezt a kedvezőtlen eredményt az indokolásokból megállapíthatólag a nyugellá tásban részesülők számának emelkedése okozta, minek következtében a költségvetésbei előirányzott évközi megtakarítás (intercalare) sem érvényesülhetett. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzá járulásokra előirányzott 47-2 millió P-vel szemben a túllépés 0-3 millió P, amit a hitfelekezet tanítók helyi készpénzilletményeinek kifizetésére szolgáló forgótőke kiutalása idézett elő A dologi s egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásokra 407-3 millió P volt elő irányozva, amivel szemben a túlhaladás 63 millió P. Ezt közel fele részben az a körülmény idézte elő, hogy az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatása a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult; e túllépést nagyrészt ellensúlyozza ennél az üzemnél a bevételi előirányzattal szemben elért többlet. Ezenkívül túllépés állott elő az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál is, mert az ily szükségletek kielégítése — minthogy az a kiadások gyors csökkentése érdekében éveken át mellőztetett — tovább halasztható nem volt. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki az inségenyhítést célzó segélyek és az elemi csapásoktól károsultaknak nyújtott támogatások, melyek előirányozva nem voltak. Megjegyzendő, hogy a kiadások szóbanlevő csoportjában jelentkező túlkiadások egy részét a költségvetési törvényben engedélyezett hitelátruházások fedezték. A beruházásokra a költségvetési és az előirányzat nélküli kezelésben 32-4 millió P fordíttatott, ami az előirányzott 27 millió P-nél 5-4 millió P-vel több. Ezenkívül közmunkákra, melyek költségeinek fedezésére kölcsönök voltak felvehetők, külön törvényes felhatalmazások alapján még 14-2 millió P vétetett igénybe. Az állami adósságok szolgálatánál is nagyobb megtakarítás mutatkozik és pedig az előirányzott 99-5 millió P-vel szemben 18-9 millió P. Ennek az összegnek egy része azonban tulajdonképeni megtakarításnak nem minősíthető, mert abból állott elő, hogy egyfelől a fizetési kötelezettség az adott helyzetben elhalasztatott, másfelől előirányzott kamatok, azok kifizetése helyett, a hitelezőkkel való megegyezés folytán tőkésíttettek. Végül megemlítendő, hogy a békeszerződési terhekre előirányzott 1 millió P kiadás kifizetésre nem került.