Zárszámadás, 1934-1935

Jelentés az 1934-1935. évi zárszámadásról

Minthogy a költségvetésen alapuló kezelés mellett az állami üzemeknél szintén volt külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés is, mely az előirányzatban % 19,313.507 P 93 f fölösleget mutat, az állami üzemek sommázata szerint az előirányzat végeredményben 40,771.492 P 07 f hiánnyal zárul. A zárszámadásban, az előírási adatok szerint, az állami üzemek valódi kezelésénél a hiány . . 50,632.866 P 94 f-t tesz, mely akként keletkezett, hogy míg a költségvetésen alapuló kezelésben 71,428.755 P 18 f hiány, addig a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 19,313.507 P 93 f, az előirányzat nélküli kezelésben pedig 1,482.380 P 31 f, együttvéve 20,795.888 P 24 f fölösleg jelentkezik. Egybevonva az állami közigazgatás és az állami üzemek eredményeit, az előirányzatnál a költségvetési törvény szerint a hiány 66,120.000 P — f. Minthogy azonban a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés előirányzata 69,175.743 „ 55 f fölösleget tüntet fel, a zárszámadás fősommázata szerint az előirányzatban végeredményben 3,055.743 P 55 f fölösleg van. Ezzel szemben a zárszámadásban a valódi kezelés előírási adatai szerint a bevétel a kiadásnál több volt 45,898.709 „ 50 f-rel, amely eredmény úgy állott elő, hogy a költségvetésen alapuló kezelésben mutatkozó 14,894.146 P 39 f és az előirányzat nélküli kezelésben mutatkozó 8,382.887 P 66 f, együttvéve 23,277.034 P 05 f hiánnyal szemben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben 69,175.743 P 55 f fölösleg jelentkezik. A fentiekban a zárszámadás előírási adatai vannak szembeállítva az előirányzattal. Az összehasonlítás eredményeinek mérlegelésénél azonban számításba kell venni, hogy míg az utalványozott kiadások — az állami pénzkezelésnek a postatakarékpénztár utján való lebonyolítása következtében — az előírás évében szinte kivétel nélkül lerovásra is kerülnek, addig a bevételeknél az előírás jelentékeny része hátralékban marad. Ezt a bevételi hátralékot, mely az állami zárszámadás állandó tényezője, az eredmények megítélésénél nem lehet teljes egészében számításba venni, mert annakegy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő elteltével kerül