Zárszámadás, 1934-1935

Jelentés az 1934-1935. évi zárszámadásról

figyelembe vétetett. Rámutat továbbá a jelentés arra, hogy a készpénzhiány megállapításánál alapul vett tényleges kiadás magában foglalja az 1924. évi újjáépítési kölcsön teljes szolgálatát, vagyis úgy a ténylegesen transzferált, mint a kincstári jegyek ellenében újból kölcsönvett részt. Nem foglalja azonban magában a tényleges kiadás azoknak az egyéb állami adósságoknak szolgálatát, amelyekkel kapcsolatban a Külföldi Hitelek Pénztárába 17*5 millió P értekben kincstári jegyek helyeztettek letétbe. Minthogy e jelentés és a fentebbi összeállítás eredménye között mutatkozó eltérés okai iránt érdeklődés nyilvánulhat meg, a legfőbb állami számvevőszék — tájékoztatásként — általánosságban a következőket jegyzi meg. Az eltérés egyik oka a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának képviselője jelentésében is említett fenti 17*5 millió P (pontosan 17,448.968 P, 1. a külön törvényes felhatalmazásokról szóló alábbi ismertetés 6. a) pontját), mely a zárszámadásban a valódi kiadások közt történt elszámolás mellett, az 1934 : XIV. t.-c. 3. §-a alapján felvett kincstári jegy kölcsönből származó bevételben bennfoglaltatik. Eltérést idéz elő továbbá, hogy a legfőbb állami számvevőszék az átfutó kezelés kikapcsolásával, kizárólag a valódi kezelés tényleges kiadásaiból és bevételeiből adódó pénztári eredményt veszi alapul, melybe beleszövődik az intézeti (házi) pénztári kezelés eredménye is. Végül az eltérés okozója még az is, hogy a szóbanlevő jelentés ideiglenes adatok alapján készül, továbbá, hogy a közigazgatás és üzemek közti előlegkezelés tiszta eredménye csak hozzávetőlegesen fejezi ki az üzemek hiányát, valamint, hogy az államvasutak az előlegkezelésben a közigazgatástól felvett összegeken kívül közvetlenül is vettek fel 20 millió P kölcsönt, mely összegről a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának magyarországi képviselője az 1935. év harmadik negyedéről szóló jelentésében emlékezik meg. E jelentés az állami üzemek 1934/35. évi eredményére visszatérve, az üzemek 1934/35. évi hiányát 88*1 millió P-ben jelöli meg. A vonatkozó számítás,szerint e hiány kialakulásában szerepet vitt az előlegkezelésben elszámolt az a 6*8 millió P kiadás is, mely egyes üzemek beszállított üzleti fölöslegére esik. Ha ezt a tényezőt, minthogy az nem tekinthető valódi kiadásnak, a 88*1 millió P-ből levonjuk, a hiány 81 3 millió P-re száll le, mely a fenti összeállításban az üzemek valódi kezelésének tulajdonképeni pénztári hiányaként feltüntetett 81*2 millió P-től mindössze 0*1 millió P-vel tér el. A valódi kezelés eredményének ismertetése kapcsán említést érdemel, hogy e kezelésben úgy a kiadások, mint a bevételek között előirányzat nélküli tételek is foglaltatnak. E címen utalványoztatott a kiadásoknál 19*605 millió P, amelyből a rendes kezelésre 2*319 millió P, a rendkívüli kezelés átmeneti részére 15*154 millió P és a beruházásokra 2*132 millió P esik; az előírt elő-