Zárszámadás, 1934-1935

Jelentés az 1934-1935. évi zárszámadásról

keztében ugyanis egyrészt nagyobb mennyiségű gyártási anyag, valamint több irodaszer és nyomtatvány beszerzése vált szükségessé, másrészt a postai szállítási költségek, távbeszélő és távirati díjak, úgyszintén a különféle gyártási költségek is emelkedtek. Ugyancsak a nagyobb foglalkoztatással kapcsolatban a munkabérekre fordított összeg is növekedett, ami egyúttal maga után vonta a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való munkaadói hozzájárulás arányos emelkedését. A fokozott gyártási tevékenység továbbá szükségessé tette, hogy a gépi berendezések a természetes elhasználódás miatt nagyobb mérvben felújíttassanak s hogy a korszerű minőségi és pontossági követelményeket kielégítő gépekkel pótoltassanak ; a gazdaságos munkamenet biztosítása érdekében pedig egyes műhelyek áttelepítése, valamint új munkagépek beszerzése is szükségessé vált. Növelték a túlkiadást az üzemi épületek és személyzeti lakóházak állékonyságának, valamint az utak használhatóságának megóvása érdekében az előirányzottnál nagyobb mérvben végrehajtott javítási munkálatok, a nagy külföldi megrendelések lebonyolításával kapcsolatban szükségessé vált külföldi utazások költségei, továbbá az alkalmazottak részére kifizetett jutalékok és működési pótlékok. Túlkiadás állott elő annak folytán is, hogy a személyi járandóságoknál előirányzott 3%-os évközi és az 1934 : I. t.-c. végrehajtásával kapcsolatban számításba vett megtakarítás nem volt elérhető, mert az előző költségvetési években végrehajtott nagymérvű létszámapasztás folytán további nyugdíjazások nem voltak foganatosíthatók, valamint, hogy a szerződéses alkalmazottak létszámában tervezett apasztást a gyár foglalkoztatásának emelkedése miatt nem lehetett végrehajtani. Emellett a felügyelőbizottsági tagok száma az üzem üzletvitelének szabályozásáról szóló 1925. évi 4.250. M. E. számú rendelet 8. §-ában meghatározott keretek közt kiegészíttetett. Túlkiadást okozott ezenkívül az is, hogy a künnlevőségek fokozottabb behajtása folytán a perköltségek az előirányzottnál többet tettek ki, továbbá, hogy az üzem árú- és egyéb tartozásaira a költségvetésben előirányzott 1,500.000 P tőketörlesztéssel szemben a peres eljárások és végrehajtások megelőzésére és költségmegtakarítás céljából lényegesen nagyobb összeget kellett fordítani. Végül túlkiadást idézett elő az is, hogy azok a behajthatatlan követelések, amelyek régebben az időközben megszüntetett veszteségfedezeti (delcredere) alap terhére írattak le, a tárgyévben rendes kiadásként számoltattak el. Megjegyzendő, hogy a fenti túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 16,369.831 P 56 f több bevételben nagyrészt fedezetet talál. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényelnek az alábbi utalványozások : a) Három alkalmazott részére utalványozott összesen 9.000 P működési pótlék. E három alkalmazott különleges munkakörben teljesít szolgálatot; a részükre kifizetett működési pótlék a munkakörükben készített különleges gyártmányok magasabb eladási árában talál fedezetet. b) Egy szerződéses főmérnöknek az üzem kötelékéből történt elbocsátása alkalmából utalványozott 944 P 02 f végkielégítés, amelyet az 1920. évi 1910. M. E. számú rendelet 9. §-a értelmében kellett kifizetni. E végkielégítés a költségvetésben előirányozható nem volt, mert az elbocsátás bekövetkezése az előirányzat összeállításakor nem volt előrelátható. c) Az alkalmazottak részére utalványozott 85.993 P jutalék. A jutalék engedélyezése méltányossági okokból történt, tekintettel arra. hogy az üzemnél a nagy mértékben csökkentett létszám mellett és az erősen emelkedő foglalkoztatás folytán az alkalmazottak munkája jelentékenyen növekedett, úgyhogy annak elvégzésére csak állandó