Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

INDOKOLÁSOK A liENDES KIADÁSOKNÁL. 83 101. tétel. 1. cím: Központi igazgatás. 3. rovat: Kiküldetési és átköltözködési költségek. Túlkiadás 55.328 P 26 f. Az okozta, hogy különösen a mezőgazdasági-, kereskedelmi- és vámtárgyalásokkal kapcsolatban több — előre nem látott — külföldi kiküldetés vált szükségessé, mint amennyi az előirányzat egybeállításakor számításba vétetett. Fokozta e túlkiadást az alárendelt hatóságok közigazgatási- és szakműködésének felülvizsgálatával, valamint azok számviteli ellenőrzésével kapcsolatban elkerülhetetlenül szükségessé vált nagyobbszámú hivatalos kiküldetés költsége is. 102. tétel. 3. cím : Gazdasági felügyelőségek, állattenyésztés és tejgazdaság. I. Általános kiadások. 4. rovat: Állattenyésztés fejlesztésére. Túlkiadás 35.717 P 77 f. A túlkiadást egyrészt az okozta, hogy a svájci tenyészállatimport lebonyolítása során felmerült 6.949 P 96 f-t tevő szállítási és egyéb költségek a tárgyévben nyertek végleges elszámolást. Másrészt túlkiadást idézett elő az, hogy a tenyészállatok vételárának árkedvezményére, valamint kezelési költségekre nagyobbmérvü igénylések folytán 28.767 P 81 f-rel többet kellett utalványozni, mint amennyi a fenti rovat hitelének keretében az 1933/34. költségvetési évre számításba vétetett. E rovat keretében bejelentést igényel, hogy a közalkalmazottak természetbeni ellátásának az 1924. év folyamán történt beszüntetésével kapcsolatban a minisztertanács elhatározta, hogy — addig is, míg az ipari hizlalás régi szerepkörét átveheti — a közalkalmazottak természetbeni ellátásának érdekében folytatott állami hízlalási akció most már a hazai sertéstenyésztés és hizlalás folytonosságának fenntartása érdekében, továbbá az országos zsírellátás zavartalan biztosítása, árúuzsora és árfelhajtás megelőzése, a hízott sertés és sertéstermék kivitel, valamint a takarmányforgalom előmozdítása céljából, alkalmi egyesülési alapon az állam irányítása és ellenőrzése mellett tovább folytattassék. Ez az alkalmi egyesülés az államkincstár és a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari r.-t. között létesíttetett és pedig oly módon, hogy az alkalmi egyesülés alaptőkéjéhez az államkincstár 60%-kal és a nevezett vállalat 40%-kal járult hozzá. Az államkincstár az alkalmi egyesülés megalakulásakor, a vállalkozáshoz nyújtandó 60%-os hozzájárulás címén, a közalkalmazottak természetbeni ellátásának beszüntetése alkalmával értékesített sertések elszámolási különbözetéből 1,991.880 P-t bocsátott a vállalat rendelkezésére azzal a kikötéssel, hogy a mindenkori tőke után évi 5% kamat, továbbá üzleti nyereség esetén a tiszta nyereség 60%-a az államkincstár követeléséhez tőkésítendő, a vállalat kedvezőtlen üzleti eredménye esetén pedig a tiszta veszteség 60%-a a követelésből leírandó. A vállalat a sertéstenyésztőktől évenkint mintegy 15.000—20.000 drb. sertést vett fel, hizlalásra pedig a gazdáktól évenkint mintegy 120.000—140.000 q különféle takarmányt vásárolt, tehát a kitűzött közgazdasági célokat teljes mértékben szolgálni törekedett. Ez volt az oka annak, hogy az üzleti eredmény a külföldi értékesítés nehézségei és az árhullámzások következtében veszteségeket mutatott s ez oknál fogva az 1929. év végéig az államkincstár hozzájárulási összegéből, mely a kihelyezés időpontjától az 1929. év végéig tőkésített és öszszesen 316.379 P 65 f-t tevő kamatokkal 2,308.259 P 65 f-re emelkedett, az említett 60%-os arányhoz képest 1,521.564 P 12 f veszteséget le kellett írni, úgyhogy a vállalat 1929. évi mérlege szerint az államkincstár követelése 786.695 P 53 f-re csökkent. Az 1930. évtől kezdve a vállalat már kedvezőbb körülmények közé jutván, üzleti eredménye évenkint egyre jelentékenyebben emelkedő nyereséggel zárult, mely nyereségből az 1933. év végéig a megszabott részesedési arányhoz képest összesen 174.191 P 89 f, az ugyanezen idő alatt jóváírt 5%-os kamatok címén pedig 156.600 P 61 f az 11*