Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

1935. Ami az összes pénztári (készpénz) kezelést illeti, a zárszámadás szerint a valódi (rendes és rendkívüli) tényleges kiadások és valódi (rendes és rendkívüli) tényleges bevételek egybevetése 2*757 millió P fölösleget mutat, — az átjutó kezelésnél viszont a kiadás 9*918 millió P-vel nagyobb volt a bevételnél. A pénztári tényezőknek ilyetén alakulása folytán az 1932/33. évről áthozott 111*482 millió P pénztári maradvány 7*161 millió P-vel apadt, úgyhogy az 1934/35. évre 104*321 millió P pénztári maradvány volt átvihető. Megjegyeztetik azonban, hogy az állami üzemek pénzmaradványai és az átfutó kezelés szállítmányok és ellátmányok számlájából eredő pénzmaradványok leszámításával, az állami közigazgatás céljaira az 1932/33. évi kezelésből áthozott 51*348 millió P pénzmaradvány az 1933/34. év végéig 60*206 millió P-re emelkedett. Az állami adósságoknak folyó évi tiszta gyarapodása 34*781 millió P-t tesz. Ez a tiszta gyarapodás akként állott elő, hogy a folyó évi 87*616 millió P gyarapodással szemben a folyó évben 52*835 millió P fogyatkozás is jelentkezik. A fogyatkozásból 5*548 millió P a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adósságra, 6*214 millió P forgótőke kölcsönökre és egyéb kötelezettségekre, 0*700 millió P a többi országos állami adósságra, 11*269 millió P egyes tárcákat terhelő, 29*104 millió P pedig az állami üzemeket terhelő adósságra és tartozásokra esik. Megjegyeztetik, hogy az adósságok helyesbített mult évi álladéka az 1932/33. év végével kimutatott álladékkal szemben 158*014 millió P tiszta fogyatkozást mutat, amely egyéb tényezők (átutalások, helyesbítések, stb.) mellett legnagyobb részben annak következtében állott elő, hogy az adósságok álladéka a külföldi valuták árfolyamának változása folytán jelentékenyen leszállíttatott. Mindezeknél fogva az állami adósságoknak az 1932/33. év végével kimutatott 2.016*778 millió P álladéka az 1933/34. év végéig 123*233 millió P-vel csökkent, úgyhogy az 1933/34. év végén az álladék 1.893*545 millió P-t tesz. Ezzel az álladékkal kapcsolatban említést érdemel, hogy az állami adósságok leltári számlája az egyes tárcák és az állami üzemek olyan adósságait is felöleli, amelyekkel ezek más tárcáknak (költségvetési fejezeteknek) tartoznak. Ezekkel az adósságokkal és tartozásokkal szemben tehát az államháztartás keretében a hitelező tárcák (költségvetési fejezetek) leltári vagyon számláin viszonylagosan azonos összegű követelések, cselekvő hátralékok, stb. állanak. Ily természetű (belső) adósságok leginkább az állami üzemeknél vannak, ahol is ezeknek az adósságoknak az összegezése 145*2 millió P-t eredményez. Az állami követelések számláján az 1932/33. számadási év végén kimutatott 396*091 millió P álladék főleg annak folytán, hogy a valódi bevételek közt esedékességük alapján előírt tőkerészletek és kamatok egy