Zárszámadás, 1933-1934

Jelentés az 1933-1934. évi zárszámadásról

108 INDOKOLÁSOK A RENDES KIADÁSOKNÁL. d) A következő kölcsönök szolgálatára kifizetett alábbi összegek : járműveknek részletfizetésre történt megvételéből kifolyólag fennálló tartozások után kamatokra 208.250 P 25 f, a Pénzintézeti Központtól felvett folyószámlakölcsön kamataira és költségeire 67.044 P, a IV. „Állami adósságok" fejezettel szemben az üzem helyett az 1931/32—1933/34. években teljesített fizetésekből kifolyólag fennálló adósság törlesztésére 313.376 P 17 f, több gyártól igénybevett áruhitelek utáni kamatokra 114.676 P 76 f, a Fuvarhitelintézet r.-t.-tói felvett forgótőkekölcsön kamataira 330.333 P 34 f, végül a különböző váltókölcsönök költségeire 143.828 P 49 f, összesen 1,177.509 P 01 f. e) Az 1897 : XX. t.-c. 33. §-a értelmében indokolni kell végül, hogy a költségvetésileg rendszeresített létszámmal szemben negyvenöt napidíjasi állással több töltetett be. Ennek oka az, hogy száznyolcvankét tisztviselői állás betöltetlen volt és a szolgálat zavartalan ellátásának biztosítása érdekében megfelelő utánpótlásról kellett gondoskodni. XX. fejezet. Állami vas-, acél- és gépgyárak. 182. tétel. Túlkiadás 16,459.660 P 37 f. A túlkiadást főleg az a körülmény idézte elő, hogy a költségvetési előirányzat' egybeállítása után az üzem foglalkoztatása lényegesen megnövekedett. Ennek következtében ugyanis egyrészt nagyobb mennyiségű gyártási anyag, valamint több irodai szer és nyomtatvány beszerzése-vált szükségessé, másrészt a nagyobb mértékben igénybe vett gépek, szerszámok és berendezések felújítási és karbantartási költségei, továbbá a postai szállítási költségek, távbeszélő és távirati díjak, úgyszintén — az alkalmazottak túlórázása folytán — a fűtés és világítás költségei is emelkedtek. Ugyancsak a nagyobb foglalkoztatással kapcsolatban a munkabérekre fordított összeg is növekedett, ami egyúttal maga után vonta a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, valamint az öregség, rokkantság, özveg}^ség és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való munkaadói hozzájárulás arányos emelkedését. Növelték a túlkiadást az előirányzottnál nagyobb épület javítási munkálatok, a nagy külföldi megrendelések lebonyolításával kapcsolatban szükségessé vált külföldi utazások költségei, továbbá az alkalmazottak részére kifizetett jutalékok és jutalmak. Túlkiadást okozott még ezenkívül az is, hogy a künnlevőségek. fokozottabb behajtása folytán a perköltségek az előirányzottnál többet tettek ki, továbbá, hogy az üzem árúés egyéb tartozásaira a költségvetésben előirányzott 1,500.000 P tőketörlesztéssel szemben a peres eljárások és végrehajtások megelőzésére és költségmegtakarítás céljából lényegesen nagyobb összeget kellett fordítani. Végül túlkiadást idézett elő az is, hogy egy korábbi években keletkezett peres ügyből kifolyólag bírói ítélet alapján 9.134 P kifizetése vált szükségessé, továbbá, hogy a Pénzintézeti Központ által az előző években végzett számviteli ellenőrzés költségeiből 9.500 P csak az 1933/34. számadási évben volt kifizethető és elszámolható. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényelnek az alábbi utalványozások : a) Az alkalmazottak részére utalványozott 88.097 P 92 f jutalék és 18.544 P jutalom, minthogy azok előirányozva nem voltak. A jutalék, illetve jutalom engedélyezése méltányossági okokból történt, tekintettel arra, hogy más szolgálati ágazatoknál az alkalmazottak rendkívüli munkájának némi jutalmazására költségvetési hitel engedélyeztetett és mert az üzemnél a nagy mértékben lecsökkentett létszám és az erősen emelkedő foglalkoztatás folytán a tisztviselők munkája jelentékenyen növekedett, úgyhogy annak elvégzésére csak állandó túlmunkával voltak képesek.