Zárszámadás, 1932-1933

Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról

indokolások a rendes kiadásoknál. 73 Az 1897 : XX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 39. §-ában foglaltak alapján bejelentést igényel, hogy ezen a rovaton egyes személyi járandóságok, mint pl. munkások bérei stb. is, folyósittattak. 55. tétel. 9. cim : Ipari és kereskedelmi célok. VII. Egyéb célok. 20. rovat : Ipar­fejlesztés. Bár túlkiadás nem merült fel, az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényel, hogy e rovat terhére a „Hangya" termelő-, értékesítő- és fogyasztási szövetkezetnek hiányszavatosságból kifolyólag 8.940 P utalványoztatott. Az 1930. év végén ugyanis állami akció indult meg a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságnak olcsó ruházati cikkekkel, nevezetesen szövetekkel és lábbeliekkel való ellátása érdekében. Az akció lebonyolitását majdnem kizárólag az emiitett szövetkezet vállalta magára, azonban azzal a feltétellel, hogy az általa rendelt szövetekből, cipőkből, valamint megvásárolt csizmákból eladatlanul fennmaradó készletekért a kormány hiányszavatosságot vállal. Az akció folyamán a cipőárakban bekövetkezett nagymérvű áresés folytán eladat­lanul maradt 4.470 pár cipő az eredetileg megállapított áron eladható nem volt és a Hangya szövetkezet a vállalt hiányszavatosságból kifolyólag a készletben maradt cipők átvételét kérte, ami az államkincstárra 38.711 P 70 f terhet jelentett volna. Abból az okból, hogy a kincstárra e kötelezettségből folyólag háramló teher lehetőleg csökkentessék, a Hangya szövetkezet elvállalta a 4.470 pár cipőnek páronként 2 P árenged­ménnyel való értékesitését, a tárcának viszont a vállalt hiányszavatosságból kifolyólag ezt az árkülönbözetet a szövetkezetnek meg kellett tériteni. Ezáltal sikerült a 4.470 pár eladatlan cipő átvételével járó terhet 8.940 P-re mérsékelni és ennek ellenében a kincstár hiányszavatossága a Hangya szövetkezettel szemben egyidejűleg megszűnt. Az 1897 : XX. t.-c. 22. §-a alapján indokolást igényel még, hogy fenti rovaton nyert elszámolást a Reich Gusztáv szombathelyi gyárosnak az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetkezete által nyújtott 300.000 P kölcsönösszeg után az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kifizetett 8.137 P 50 f kamatkülönbözet. A kamatkülönbözet vállalásának oka az 1931/32. évi állami zárszámadást kisérő jelentés 62. oldalán a 65. tétel alatt már bejelentetett. Indokolást igényel továbbá, hogy itt nyert elszámolást a miniszterelnökség kezde­ményezésére létesitett gazdasági sajtószolgálat költségeihez való hozzájárulás cimén utalványozott 2.000 P. Ennek indoka, hogy a rendszeres gazdaságpolitikai sajtószolgálatba ipari és kereskedelmi vonatkozású kérdések is be lettek kapcsolva. 56. tétel. 9. cim : Ipari és kereskedelmi célok. VII. Egyéb célok. 22. rovat : Bel- és külkereskedelmi célok előmozditására. Túlkiadás 231.562 P 41 f. Kereskedelempolitikai okokból az Európaszerte fokozódó elzárkózás ellensúlyozá­sára behozatali korlátozásokat kellett életbeléptetni s azokat fokozatosan kiterjeszteni. E korlátozások kiterjesztése folytán a behozatali engedélyek kiadásával és nyilvántartásá­val járó és rendkivüli mértékben megszaporodott adminisztratív munka csak rendkívüli munkaerők beállításával volt elvégezhető. Ezeknek a rendkivüli munkaerőknek díjazására havi 15.000 P-t, az egész évre tehát 180.000 P-t kellett utalványozni. További túlkiadást okozott a levantei hajózási forgalom céljaira bérelt hajó bérle­tére és az ezzel kapcsolatos költségekre fordított kiadás. Ugyanis a közel Kelettel való gazdasági kapcsolatok kimélyitése céljából két, a Dunán és tengeren egyaránt közlekedő motoros hajónak építése határoztatott el, de tekintettel a Duna, főleg a Vaskapu hajózási viszonyaira, valamint ily hajó tengerjáró képességére, melyekre még kellő tapasztalati adatok nem álltak rendelkezésre, mielőtt a tervezett hajók építése megkezdetett volna, ezeknek a tapasztalatoknak megszerzése céljából szükségesnek mutatkozott egy alkalmas 12

Next

/
Thumbnails
Contents