Zárszámadás, 1932-1933

Jelentés az 1932-1933. évi zárszámadásról

26 3. Az 1924/25. költségvetési évtől egészen az 1931/32. költségvetési évig bezárólag a költségvetésen alapuló kezelés mellett egyes alapok (alapszerü kezelések) is hivatva voltak szorosan vett állami feladatok végrehajtásával'kapcsolatos kiadások teljesítésére, ami maga után vonta, hogy egyes bevételek is ezekbe az alapokba (alapszerü kezelésekbe) folytak be. E külön alapok (alapszerü kezelések), amelyek a törvényhozás hozzájárulásával létesültek, a következők voltak : az 1925 : IX. t.-c. 9. §-ában nyert felhatalmazás folytán létesített alap, a vagyonváltságalap, az üzemi beruházások alapja, az u. n. hasznos beruházások alapja, az országos utfejlesztési alap, az országos népiskolai épitési alap, az országos polgári iskolai épitési alap, és egyéb kisebb alapok. Fenntartásuk azzal a hátránnyal járt, hogy a költségvetés és zárszámadás egységességét és teljességét megbontották s minthogy ez alapok költségvetésének megállapításába a törvényhozás nem folyhatott be, az ezekbe foglalt kiadási csoportokra irányuló előzetes elhatározás és döntés kivétetett a törvényhozás jogköréből. További hátránya volt e kezeléseknek az is, hogy a kormány gazdálkodása feletti áttekintést és a gazdálkodás teljes eredményének megállapítását rendkívül bonyolulttá tette, megnehezítette. Az 1932. évi junius hó végével azonban ezek az alapok, illetve alapszerü kezelések már majdnem teljesen megszüntettettek, cselekvő és szenvedő vagyonuk az államháztartás megfelelő számláira átvétetett, úgy hogy az 1932/33. évi állami zárszámadás kezelése már majdnem teljes egészében magában foglalja az állam összes kiadásait és bevételeit. Csupán a vagyonváltság alap kezelése áll még fenn külön s amennyiben ez az alap is megszűnnék, — amit a legfőbb állami számvevőszék felette kívánatosnak tart, mert az alap vagyonának kezelése és az alap céljainak megvalósítása a pénzügyminisztérium ügykörében mint önálló számadási ágazat keretében is minden nehézség nélkül megoldható, amit a vagyonváltságról szóló 1921 : XV. t.-c. 58. §-ában foglalt rendelkezés is igazol, — úgy az állami zárszámadás felölelné az állam egész bevételi és kiadási, valamint vagyon kezelését. Ezek előrebocsátása után összefoglaló jelentést kivánok tenni arról, hogy az államháztartás főeredményei (az állami közigazgatás és üzemek együttes kezelései) alapján a költségvetésileg megállapított hitelekkel szemben mily összeget tett a megtakarítás vagy túlkiadás, mennyi volt az előirányzat nélküli kiadás és miként alakultak a bevételek is a valódi kezelés egyes osztályaiban, illetve alosztályaiban.